Háziorvostan

Nyolc évvel azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a rühességet elhanyagolt trópusi betegségnek minősítette, továbbra is globális közegészségügyi kihívást jelent, különösen a gyermekek, az intézeti ellátásban részesülő vagy bebörtönzött személyek és a bevándorló népesség körében. Ezt a figyelmeztetést Dr. Claire Fuller, a londoni Chelsea and Westminster NHS Hospital bőrgyógyász szakorvosa, a Nemzetközi Bőrgyógyászati Alapítvány jelenlegi elnöke, valamint a Scabies és Global Health Dermatology nemzetközi szövetség társalapítója adta ki.

A szív- és érrendszer egészségével kapcsolatos állapotfelméréseket sokkal korábban kellene kezdeni, méghozzá az egész életre szóló kockázatokra összpontosítva, nemcsak egy 10 éves előrejelzésre - közölték szakértők a Brit Szív- és Érrendszeri Társaság idei éves konferenciáján.

Az egészségügyi ellátásban a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatok a hozzáférés korlátozásával árthatnak a betegeknek, ami az egészségügyi ellátás igénybevételi szokásainak megváltozásához vezethet. Egy tanulmány célja a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés jellemzése volt a speciális egészségügyi ellátást igénylő gyermekek (CSHCN) egy országosan reprezentatív kohorszában, és annak az egészségügyi ellátás igénybevételével, beleértve az elmaradt ellátást is, való összefüggésének értékelése.

Az ACHIEVE vizsgálat eredményei szerint a spironolakton (mineralokortikoid-receptor antagonista, MRA), nem csökkenti a kardiovaszkuláris (CV) halálozás vagy szívelégtelenség arányát a fenntartó dialízisben részesülő betegeknél. Emellett a gyógyszerrel járó viszonylag magas hiperkalémiás arány korlátozza alkalmazását.

A vénás thromboembólia (VTE) kockázata lényegesen nagyobbnak tűnik a placenta accretában szenvedő kismamáknál, mint más terhes nőknél, állapította meg egy kis, egyközpontú tanulmány, amelyet az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium (ACOG) 2025. éves ülésén mutattak be.

Az abszolút vashiány, amit alacsony vasraktárként határoznak meg, vérszegénységgel vagy anélkül, világszerte körülbelül 2 milliárd embert, az Egyesült Államokban pedig a felnőttek 14%-át érinti. A vashiányos vérszegénység, amit az alacsony vasraktárak miatti alacsony hemoglobinszintként határoznak meg, világszerte körülbelül 1,2 milliárd embert érint, köztük 10 milliót az USA-ban.

A vizsgálatba olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat (RCT) vontak be, amelyekben olyan felnőttek vettek részt akik pyelonephritisben vagy komplikált (cUTI) húgyuti fertőzésben szenvedtek. Az elsődleges kimeneti eredmény a kezelés befejezését követő 7. napon elért klinikai siker volt. A vizsgálathoz a PubMed, a Cochrane Central Register of Controlled Trials és a Web of Science adatait használták fel a kezdetektől 2024. november 30-ig. Különböző kezelési időtartamokat néztek meg ugyanazon antibiotikum-osztályon vagy kezelési stratégián belül.

A disztónia egy olyan mozgászavar elnevezése, amelynek változatos klinikai jellemzői és különböző etiológiái vannak.

Egy 313 vizsgálatot felölelő meta-analízis szerint a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k), a serotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) és az alfa-2-delta ligandumok szerény hatékonyságot nyújtanak a neuropátiás fájdalom kezelésére, és első vonalbeli kezelésként ajánlottak. Másodvonalbeli kezelésként 8%-os kapszaicin tapaszokat, kapszaicin krémet és 5%-os lidokain tapaszokat, harmadvonalbeli kezelésként pedig A-típusú botulinum toxint, ismétlődő transzkraniális mágneses stimulációt (rTMS) és opioidokat javasoltak.

A csecsemőkori kólika, amit csillapíthatatlan sírás és nyilvánvaló hasi panaszok jellemeznek, az atópiás állapotok és a légzőszervi megbetegedések megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe gyermek- és serdülőkorban. A tanulmány Karen M. Switkowski, a Harvard Medical School és a bostoni Harvard Pilgrim Egészségügyi Intézet munkatársa tollából jelent meg 2025. április 23-án a The Journal of Pediatrics című folyóiratban.

A tápanyag-stimulált hormonreceptorokat (NuSH) célzó gyógyszerek kifejlesztése drámai változást hozott a testtömeg-szabályozás terén, mivel ezek 10%, 20%, sőt 30%-os súlycsökkenést is el tudnak érni a betegek jelentős részénél. Emellett e készítmények betegségmoduláló tulajdonságai is meggyőzőek. Az indikációk közé tartozik a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése, az obstruktív alvási apnoe, valamint a cukorbetegség kezelése, az újonnan felmerülő bizonyítékok pedig alátámasztják a szívelégtelenségre, illetve krónikus vesebetegségre gyakorolt kedvező hatást.

A stressz által indukált hiperglikémia (SIH) az akut vagy krónikus stresszre adott fiziológiai válasz, amit a vércukorszint emelkedése határoz meg. Mind a cukorbetegeknél, mind a diabéteszben nem szenvedő embereknél előfordul; különösen az akut vagy súlyos megbetegedéssel küzdők esetében gyakori. A SIH kialakulását a katekolaminok, a kortizol és a gyulladásos mediátorok, például a citokinek közötti komplex kölcsönhatások jellemzik, amelyek a máj fokozott glükóztermeléséhez, illetve inzulinrezisztenciához vezetnek. Míg az enyhe vagy mérsékelt SIH védelmet nyújthat a stressz alatt, a tartós vagy túlzott hiperglikémia súlyosbíthatja a szervezet gyulladásait, illetve az oxidatív stresszt, hozzájárulva a kedvezőtlen kimenetelhez olyan állapotokban, mint az akut szívinfarktus, a szívelégtelenség vagy az agyi érrendszeri betegségek.

Az április 11-i Nemzetközi Parkinson-nap kapcsán több betegszervezet, köztük a belga Parkili és az Action Parkinson nonprofit egyesületek az AbbVie-vel partnerségben elindították a „Kutyák a Parkinson-kórosokért” kampányt. Ez a kezdeményezés, ami különböző belga városokban szervez kutyasétáltató rendezvényeket, a Parkinson-kórban érintettek támogatását tűzte ki célul.