Az immunonkológia története a múlt század elejéig nyúlik vissza, amikor Paul Erlich megalkotta a “varázslövedék” elméletét, mely szerint antitestekkel meg lehet “célozni” egy betegséget. A monoklonális antitestek 1975-ös terápiás bevezetése meg is teremtette a lehetőséget az immunterápiára, melyet az 1980-as években Rosenberg és munkatársai vezettek be.
Az onkológiai terápia területén az utóbbi években forradalmi változásokat élhettünk meg. A korábban alkalmazott kemoterápiás szerek mellett megjelentek az immunonkológiai terápiák, amelyek újabb eszközt jelentenek az előrehaladott tumorokban szenvedő betegek kezelésében.
A 3 hetente 2 mg/ttkg dózisban alkalmazott KEYTRUDA hatékony kezelési lehetőséget jelent az előrehaladott (nem reszekábilis vagy metasztatikus) melanomában szenvedő, terápiára alkalmas betegek számára. 1