A tanulmány kísérleti célja az volt, hogy in vitro meghatározza a tápértékkel nem rendelkező édesítőszer, az eritritol hatását az agy mikrovaszkuláris endoteliális sejtjeinek oxidatív stressz reakciójára, a nitrogén-monoxid (NO) és az endotelin (ET)-1 termelésére, valamint a szöveti típusú plazminogén aktivátor (t-PA) felszabadulására.
Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.
Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.
A közelmúltban végre megjelentek az Amerikai Kardiológiai Szövetség/Amerikai Kardiológiai Kollégium 2025-ös, az akut koronária-szindróma (ACS) kezelésére vonatkozó irányelvei, amelyek 11 év szünet után az első frissítést jelentik.
Az alacsony vagy közepes kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező HIV-betegek körében mind a korábbi, mind a jelenlegi abacavir-expozíció a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris események (MACE) fokozott kockázatával járt együtt szemben azzal, amikor nem volt expozíció.
Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.
Az elhízás a pitvarfibrilláció (AF) fontos kockázati tényezője. Nem randomizált vizsgálatok kimutatták, hogy a testsúlycsökkenés és a fokozott fizikai aktivitás összefügg az AF csökkenésével.
A szív- és érrendszer egészségével kapcsolatos állapotfelméréseket sokkal korábban kellene kezdeni, méghozzá az egész életre szóló kockázatokra összpontosítva, nemcsak egy 10 éves előrejelzésre - közölték szakértők a Brit Szív- és Érrendszeri Társaság idei éves konferenciáján.
A szilikon alapú mellimplantátumokat az 1960-as években kezdték el használni, és azóta a plasztikai sebészetben esztétikai, illetve rekonstrukciós célokra használt alapanyagként váltak népszerűvé. A mellimplantátumokkal kapcsolatos egészségügyi aggályok azonban heves vitát váltottak ki, a hosszú távú kilátásokra vonatkozó információk ugyanis nem egyértelműek.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Az akut ST-elevációs szívinfarktusos betegek (STEMI) körében végzett országos vizsgálat célja a késleltetett reperfúzió és az enyhén vagy közepesen csökkent, illetve súlyosan csökkent bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) közötti kapcsolat vizsgálata volt.
A Staphylococcus aureus (S.aureus), egy gram-pozitív baktérium, világszerte a bakteriémia okozta halálozás vezető oka; az esetek mortalitási aránya 15%-30%, a becslések szerint pedig évente 300 ezer haláleset történik.
A CLEAR vizsgálatban az egyik csoportba azok tartoztak, akiknél az optimális gyógyszeres terápia ellenére ismétlődő kardiovaszkuláris események fordultak elő, és lipoprotein-koleszterin (LDL-C) szintjük < 55 mg/dl volt. A másik csoportba azok a nagy kockázatú betegek tartoztak, akik nyitottak voltak arra, hogy kiegészítő terápiával a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék kardiovaszkuláris (CV) kockázataikat, például azok, akiknek magas a C-reaktív fehérje (CRP) szintje az alacsony LDL-C szint és az optimális étrend és testmozgás ellenére.