A pulmonális hipertónia korai felismerését és a nagy kockázatú betegek mielőbbi beutalását ajánlja az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) iránymutatása.
Korábbi kutatások a magas húgysav-szintet a túlzott zsírtartalommal, az alacsony húgysav-szintet pedig a vázizomzat tömegének csökkenésével hozták összefüggésbe. Az epidemiológiai vizsgálatok U-alakú kapcsolatot mutattak ki a húgysavszint és a halálozás között, ami arra utal, hogy a nagyon magas és a nagyon alacsony húgysavszint is káros lehet.
A lipoprotein(a) [Lp(a)] potenciális okozati tényező az aortabillentyű-betegség patogenezisében. Az Lp(a) és az aortabillentyű-meszesedés (AVC) újbóli kialakulásának és progressziójának kapcsolatát azonban sohasem vizsgálták. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy vajon a magas Lp(a) szérumszint összefüggésbe hozható-e az AVC előfordulási gyakoriságával és progressziójával.
A szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére sztatinokat szedő betegeknél alacsonyabb lehet a COVID-19 miatti kórházi kezelés kockázata, mint a gyógyszereket nem szedő pácienseknél, állítja egy nagyszabású új tanulmány.
Bonyolult kérdés, hogy kinek kellene aszpirint szednie, és az ezzel kapcsolatos nyilvános üzenetek esetenként zavarosak, - mondta egy előadó a ’Heart in Diabetes CME’ konferencián.
Beszámolók jelentek meg a SARS-CoV-2 elleni messenger RNS (mRNS) alapú vakcinációt követően fellépő myocarditisről. Egy metaanalízis vizsgálat értékelte a SARS-CoV-2 elleni védőoltás beadását követő myocarditis és pericarditis kockázatát a vakcinakészítmény típusa, az oltóanyag dózisszám, a nem és az életkor szerint.
Egy multicentrikus regiszter (GEIST: ’GErman-Italian-Spanish Takotsubo’; német-olasz-spanyol Takotsubo) adatai alapján elemezte egy munkacsoport a pozitív érzelmi stresszorok előfordulásának gyakoriságát, klinikai jellegzetességeit és prognosztikai jelentőségét.
A demencia kockázata fokozódik a pitvarfibrillációban (’atrial fibrillation’; AF) szenvedő betegek esetében, bizonyos evidenciák azonban arra engednek következtetni, hogy a kockázat csökkenthető szinuszritmust helyreállító terápiákkal.
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) ajánlásának megfelelően a < 100 µg/L szérum ferritin szint abszolút vashiányt, a 100-299 µg/L ferritin szint < 20% TSAT pedig funkcionális vashiányt igazol.
Az Amerikai Reumatológiai Kollégium (’American College of Rheumatology’; ACR) és az Amerikai Csípő- és Térdsebészek Szövetsége (’American Association of Hip and Knee Surgeons’, AAHKS) frissített irányelveket adott ki arra vonatkozóan, hogy le kell-e állítani a biológiai- és immunszuppresszív szereket anutoimmun reumatológiai kórképekben elektív csípő- vagy térdprotézis műtét miatt.
A magnézium jelenléte több mint 300 enzim működéséhez szükséges, és a hiánya a legkülönfélébb tünetekkel – köztük izomgörcsökkel, alacsony stressztűrő-képességgel – jár (1,2). Kardiovaszkuláris vonatkozásokat illetően a magnéziumhiány jelei és tünetei között említhető az aritmiák (köztük Torsade de pointes), a magas vérnyomás, a koronária spazmus, a csökkent miokardiális pumpafunkció, a digitálisz érzékenység, illetve a szívbetegségekben való elhalálozás kockázata (2).
A cikk részletezi az Európai Reumaellenes Liga (EULAR) ajánlásokat a cardiovascularis kockázat (CVR) kezelésére vonatkozóan köszvény, vasculitis, szisztémás szklerózis (SSc), myositis, kevert kötőszöveti betegség (MCTD), Sjögren-szindróma (SS), szisztémás lupus erythematosus (SLE) és antifoszfolipid szindróma (APS) esetében.
Jelen áttekintés célja a diabéteszes vesebetegség és a szívelégtelenség (HF) kezelésére kifejlesztett új gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata. Összefoglalja azokat a lehetséges patofiziológiai mechanizmusokat, amelyek felelősek a hipertensio okozta célszervi károsodás enyhítéséért, és értékeli az ezekre az újabb gyógyszerekre vonatkozóan rendelkezésre álló klinikai adatokat.