A székletmikrobióta-átültetés Parkinson-kórban?
A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.
Társadalmi elszigeteltség és a degeneratív szívbillentyű-betegségek összefüggései
A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.
Rohamterápia migrénben
A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka.
A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).
Foszfomicin kombinációs terápia multirezisztens kórokozókkal szemben gyermekeknél
Az intravénás foszfomicin egy széles spektrumú, baktericid antibiotikum, ami Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen hatékony, beleértve a multirezisztens (MDR) törzseket is. A gyermekkorú betegeknél történő alkalmazására vonatkozó bizonyítékok, különösen a kombinációs terápia részeként, továbbra is korlátozottak.
Nem találtak fokozott kockázatot az apák valproát szedése és a gyermeki agyfejlődés között
Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
Alacsony dózisú orális minoxidil és a hajnövekedés
Az androgén eredetű hajhullásban (AGA) szenvedő betegekhez kapcsolódó áttekintés során kiderült, hogy az alacsony dózisú, orálisan szedett minoxidil (LDOM) alkalmazása 3–6 hónap alatt javulást eredményezett a haj sűrűségében és átmérőjében, amit az állapot stabilizálódása követett.
A pitvarfibrilláció szűrése a szívelégtelenség fokozott kockázatára utalhat
A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.
Az MRI jelentősége előrehaladott petefészekrákban
A petefészekrákban végzett neoadjuváns kemoterápia (NACT) utáni műtéti és túlélési kimenetel előrejelzése továbbra is kihívást jelent. Egy tanulmány a NACT utáni teljes test diffúziós súlyozott mágneses rezonancia vizsgálatot (WB-DWI/MRI) értékelte az intervallum debulking műtét (IDS) során történő teljes reszekció, a progressziómentes túlélés és az általános túlélés előrejelzésére.
Alacsony étrendi jódbevitel és a nemek szerinti halálozás veseátültetés után
Az alacsony jódbevitel a veseátültetésben részesült betegek (KTR) körében a csökkentett túlélési esély egy módosítható kockázati tényezője lehet. Ezért nemek szerinti rétegzéssel végzett elemzéseket hajtottak végre annak vizsgálatára, hogy a nem megfelelő jódbevitel és az alacsony 24 órás vizeletjód-kiválasztás összefügg-e a megnövekedett halálozással.
Beszéljünk a refluxról! Hatékony reflux terápia a gyakorlatban
A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) napjaink egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórképe. Nem csupán kellemetlen tünetegyüttes, hanem komoly életminőség-romlást okozó állapot: a betegek közel 89%-a éjszakai tüneteket is tapasztal, valamint 68%-ukat rossz alvásminőség is érinti, ami éves szinten átlagosan 2,75 hét aktív munkakieséssel járhat.
A mesterséges intelligencián alapuló szűrés fibrózis felkutatására
A metabolikus diszfunkcióval összefüggő zsírmájbetegség (MASLD) rendkívül gyakori, és gyakran aluldiagnosztizált az előrehaladott fibrózis kialakulásáig, ami megnövekedett morbiditáshoz és költségekhez vezet. Bár a korai felismerés lehetővé teszi az időben történő beavatkozást, a kockázatnak kitett felnőttek szűrési stratégiáinak költséghatékonysága továbbra is bizonytalan.
A függőség elleni harc új fegyvere lehet az Ozempic-típusú kezelés
A GLP-1 receptor agonisták – például a szemaglutid vagy a tirzepatid – eredetileg cukorbetegség és elhízás kezelésére fejlesztett gyógyszerek, de az utóbbi időben a pszichiátria és addiktológia egyik legizgalmasabb kutatási területévé váltak. Egy friss, a Psychiatric Times által ismertetett elemzés szerint ezek a készítmények nemcsak a testsúlyt és az anyagcserét befolyásolhatják, hanem akár az alkoholfüggőség kezelésében is új lehetőséget nyithatnak.
Rejtélyes hantavírus-kitörés egy expedíciós hajón: az Andes-vírus a figyelem középpontjában
Nemzetközi figyelmet kapott az a hantavírus-kitörés, ami egy holland expedíciós hajó, az MV Hondius fedélzetén alakult ki 2026 tavaszán. A hajó Argentínából indult április elején, majd több dél-atlanti és antarktiszi megálló után a Zöld-foki-szigetek közelében horgonyzott le, amikor több utasnál súlyos fertőzéses tünetek jelentkeztek. A WHO jelentése szerint eddig hét esetet tartanak nyilván – két laboratóriumilag igazolt és öt gyanús esetet –, amelyek közül három halálos kimenetelű volt. A betegek közül többen súlyos tüdőérintettséggel, légzési elégtelenséggel és sokkos állapotban kerültek kórházba.