Szakma

A demenciában szenvedő emberek akár fele is tapasztalhat nyugtalanságot és agressziót a betegség lefolyása során. Bár az első vonalbeli kezelési stratégiákként nem gyógyszeres beavatkozásokat alkalmaznak, súlyos esetekben antipszichotikumok alkalmazása lehet indokolt. Az antipszichotikumok egyik fő mellékhatása demenciában a stroke; a risperidon hatásának mechanizmusát preklinikai vizsgálatokban a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) biológiai útvonalaihoz kötötték. Egy vizsgálat a risperidonnal összefüggő stroke kockázatát értékelte a stroke és CVD előzmények alapján meghatározott különböző betegcsoportokban.

Az atópiás dermatitisz (AD) egy gyakori, krónikus, kiújulásra hajlamos, viszkető, neuroimmun bőrbetegség, ami hosszú távú tüneti kezelést igényel. Az ARCADIA egy hosszú távú, kiterjesztett (LTE) vizsgálat, ami a nemolizumab biztonságosságát és hatékonyságát értékelte ≥12 éves, közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő betegek esetében, legfeljebb 200 hétig.

Egy új retrospektív kohorsz tanulmány igazolta, hogy a narkolepszia nem járt együtt a mortalitási kockázat növekedésével azokkal összehasonlítva, akik nem szenvedtek ebben a betegségben, még a pszichiátriai komorbiditásokkal küzdő betegek körében sem. Az eredmények mind a bármely okból bekövetkezett mortalitásra, mind pedig a bizonyos okokból, például balesetekből vagy öngyilkosságokból bekövetkezett mortalitásra vonatkoztak, ami a kutatók szerint ellentmond a korábbi eredményeknek.

A glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) hatását utánzó gyógyszerek megjelenése új lehetőséget teremtett az eddigi osztályozásban és a 2-es típusúként ismert cukorbetegség kezelésében. Az exenatid anélkül képes a HbA1c szint csökkentésére, hogy jelentős hipoglikémiát vagy testsúlynövekedést okozna. Sőt, a legújabb vizsgálatokból már az is kiderült, hogy a gyógyszer mérsékli a falánkságra való hajlamot és növeli a jóllakottságérzetet, ezáltal pedig még csökkenhet is az exenatiddel kezeltek súlya.

Egy vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a korai földimogyoró-bevezetésre vonatkozó iránymutatások és/vagy kiegészítő iránymutatások közzététele után megváltozott-e a földimogyoró (vagy bármely más) immunglobulin E-mediált ételallergia (IgE-FA) előfordulási aránya.

Egy kohorsz tanulmányban az ustekinumab számszerűleg alacsonyabb daganat kockázattal járt psoriasisos betegeknél, de a három biológiai szer között statisztikailag szignifikáns különbséget nem figyeltek meg a kockázat tekintetében.

Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.

Régóta ismert tény, hogy a dohányzás a reproduktív egészségre nézve is ártalmas. Férfiaknál a spermiumszám csökkenése, a gyengébb spermium-motilitás és a kóros morfológia is jól dokumentált következménye a hagyományos, éghető cigaretta fogyasztásának. De mi a helyzet az alacsonyabb kockázatú füstmentes alternatívaként is ismert e-cigarettával?

A streptococcus torokgyulladás diagnosztizálására vonatkozó új irányelvek javasolják a pontrendszer bevezetését annak meghatározásához, mely betegeket kell A csoportú streptococcus pharyngitisre vizsgálni.

Az elmúlt néhány évben kiértékelt és publikált, különböző típusú és módszertanú vizsgálatok következtetései konzisztensen azt jelzik, hogy a cigaretta füstmentes alternatívái, így például az e-cigaretták segítik a dohányzásról való leszokást az e-cigarettára váltással. Randomizált, kontrollált vizsgálatok, populációs szintű felmérések, fogyasztói viselkedést vizsgáló környezettanulmányok és gazdasági tanulmányok is alátámasztják ezt a jelenséget.

A nikotinpótló terápiák régóta a dohányzásról való leszokás elsődleges eszközei, amelyek ugyanakkor számos korláttal rendelkeznek. Az e-cigaretták – amelyek vaporizált nikotintartalmú folyadékbelélegzésével juttatják a nikotint a szervezetbe – ígéretes alternatívaként jelentek meg a nikotintartalmú tapaszokkal és rágókkal szemben. A JACC: Advances friss szerkesztőségi cikke az új bizonyítékokat értékeli, és amellett érvel, hogy ideje volna a klinikai irányelveknek is felzárkóznia az evidenciákhoz.

A szürkehályog-műtét az orvostudományban a leggyakoribb műtét és az első jelek, hogy a betegnek szüksége van rá, az alapellátásban jelentkezhetnek.

Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.