Szakma

Az elsődleges hyperparathyreosisban szenvedő betegek biokémiai profiljának felhasználásával a sebészek a műtét előtt azonosíthatják azokat a betegeket, akiknél nagyobb a valószínűsége az egymirigyet - (SGD) a többmirigyet érintő megjelenéshez (MGD) képest. Ezenkívül a biokémiai profilok felhasználhatók a makacs betegségre fokozottan hajlamos betegek monitorozására is.

A pszoriázis kiterjedtségének, súlyosságának és életminőségre gyakorolt hatásának standardizált módszerekkel való felmérése iránymutatást ad egy esetleges biológiai terápia indítását illetően is. Azonkívül, hogy a kézlenyomatos módszerrel megbecsülhető, hogy a testfelszín mekkora százaléka érintett, ma már online applikáció is rendelkezésre áll a pszoriázis súlyosságának megítélésére.

Az adalimumabbal kezelt felnőttek közül a hidradenitis suppurativa-ban (HS) szenvedő betegeknél 53%-kal magasabb volt a súlyos fertőzések kockázata, mint a pikkelysömörben szenvedő felnőtteknél, különösen a szepszis és az urogenitális fertőzések kockázata nőtt.

A rekombináns zoster-vakcina (Shingrix) 2017-ben debütált az USA-ban, ahol az 50 éven felüli immunkompetens személyeknek javasolták először. 2021-től kibővítették az indikációját a 18 éven felüli, fokozott zoster rizikóval élő immunszupprimált személyek részére. Ezzel egyidőben az élővírust tartalmazó zoster vakcinát beszüntették.

A szerzők egy átfogó munkafolyamatot dolgoztak ki a nem ischaemiás dilatatív kardiomiopátiában szenvedő betegek hirtelen szívhalál kockázatának szív MRI-alapú értékelésére, aminek célja az egyénre szabott prognosztikai értékelés javítása volt.

A D-vitamin-hiány és a szürkehályog közötti összefüggés vitatott, mivel a szürkehályog kialakulásában a szérum 25-hidroxi-D-vitamin (25(OH)D) szintjére vonatkozó longitudinális adatok korlátozottak. Egy tanulmány a szérum 25(OH)D-koncentráció és a szürkehályog kockázata közötti keresztmetszeti és longitudinális összefüggéseket vizsgálta.

2026 januárjától az angol, walesi és észak-írországi nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) rutin gyermekoltási programjába felveszik a bárányhimlő elleni oltást. Az oltást egy új, kombinált kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella (MMRV) vakcina részeként adják be. Ez felváltja a jelenlegi MMR vakcinát, és a 12 és 18 hónapos gyermekeknek adják be a háziorvosok rendelőiben. Az egészségügyi hatóságok becslései szerint a program évente körülbelül 500.000 gyermeket fog megvédeni.

A Vaccine című szaklapban közzétett új adatelemzés megállapította, hogy azok a nők és menstruáló személyek, akik egy vagy több mRNS-alapú COVID-19 oltást kaptak, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak változásokat a menstruációs ciklusukban az oltást követő hat hétben. Ezek a változások átmeneti jellegűek voltak, és legfeljebb három hónapig tartottak.

Az okostelefonok, illetve a közösségi média használatának globális térnyerése drámai módon átalakította a gyermekkort és a serdülőkor időszakát, az algoritmusok által meghatározott digitális környezetek pedig egyre inkább befolyásolják a fiatalok képességeit és viselkedését.

A nikotinfogyasztásra szolgáló új eszközök megítélése világszerte változó. Egyre több ország dönt azonban úgy, hogy az éghető cigaretta füstmentes alternatíváit a relatív ártalomcsökkentés érdekében és a leszokástámogatás részeként is beveti. Ben Youdan Új-Zéland tapasztalatairól és az ország közelmúltban történt „pálfordulásáról”, Dorothy K. Hatsukami pedig a nikotintartalom szabályozásának népegészségügyi lehetőségeiről beszélt a hagyományos cigaretta és füstmentes alternatívák vonatkozásában. A szemlézett előadások a 2025. évi US E-Cigarette Summit konferencián hangzottak el.

A tanulmány kísérleti célja az volt, hogy in vitro meghatározza a tápértékkel nem rendelkező édesítőszer, az eritritol hatását az agy mikrovaszkuláris endoteliális sejtjeinek oxidatív stressz reakciójára, a nitrogén-monoxid (NO) és az endotelin (ET)-1 termelésére, valamint a szöveti típusú plazminogén aktivátor (t-PA) felszabadulására.

A krónikus plakkos pikkelysömör egy perzisztáló jellegű gyulladásos bőrbetegség, amelyet eritematózus, pikkelyes plakkok jellemeznek, és amely jelentős mértékben rontja az érintett személyek életminőségét. A mirikizumab, egy humanizált monoklonális antitest, ami az interleukin-23 (IL-23) p19 alegységét célozza meg, ígéretes hatékonyságot mutatott a betegség közepes és súlyos eseteinek kezelésében. Egy metaanalízis célja a mirikizumab hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt placebóval vagy más aktív kezelésekkel összehasonlítva az érintett betegpopulációban.

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.