Szakma

A B12-vitaminhiány gyakori, mégis gyakran aluldiagnosztizált állapot az idősebb felnőtteknél. Az idősödő népesség körében egyre nagyobb terhet jelentenek a geriátriai szindrómák, így például a kognitív károsodás, az általános gyengeség és az elesések. E felülvizsgálat célja a B12-vitaminhiány és az életkorral összefüggő klinikai tünetek közötti kapcsolatra vonatkozó jelenlegi bizonyítékok összegzése a korai felismerés, illetve kezelés elősegítése érdekében.

Míg a biszfoszfonátokat széles körben alkalmazzák az osteoporosis kezelésére, szemészeti mellékhatásaik (OAEs) és azok összefüggései súlyos szisztémás mellékhatásokkal, például osteonecrosissal, még nem kerültek feltárásra nagy, sokszínű kohorszokban.

A demencia egyre növekvő előfordulása jelentős kihívásokat jelent a sürgősségi osztályok számára, mivel a demenciával élő személyeknél (PLWD) gyakrabban fordulnak elő kedvezőtlen kimenetelek, mint például delírium, hosszabb kórházi tartózkodás és magasabb halálozási arány. Az ellátási stratégiák fejlődése ellenére továbbra is kritikus hiányosságok vannak annak megértésében, hogy a sürgősségi osztályok beavatkozásai hogyan befolyásolják a kimeneteleket ebben a kiszolgáltatott populációban. Egy szakirodalmi áttekintés célja volt, hogy azonosítsa a demenciával élő személyekre szabott, bizonyítékon alapuló sürgősségi osztályon végzett beavatkozásokat a kimenetelek javítása érdekében.

A cytomegalovírus (CMV) fertőzés a terhesség alatt a veleszületett fertőzések leggyakoribb oka és súlyos következményekkel jár.

A menopauza egy természetes fiziológiai folyamat, de az agyra gyakorolt hatásai még mindig nem teljesen tisztázottak. Angliában a nők körülbelül 15%-a hormonpótló terápiát (HRT) alkalmaz a menopauza tüneteinek kezelésére. A HRT pszichológiai előnyei azonban nem bizonyítottak. Egy tanulmány a menopauza és a HRT mentális egészségre, kognitív funkciókra és agyi szerkezetre gyakorolt hatását vizsgálta.

Az influenza összefüggésbe hozható az akut kardiovaszkuláris eseményekkel, de a kardiológiai intenzív osztályokra (C-ICU) felvett, magas kockázatú betegeknél a szerológiai védelem hatása nem ismert. Ezen tanulmány célja az influenza-szezonban a C-ICU-ra felvett betegek korábbi vakcinázási arányának, szerológiai védelmi szintjének és laboratóriumi vizsgálattal megerősített influenzájának elemzése, valamint a kardiovaszkuláris eseményekkel való összefüggése volt.

Hat kohorsz tanulmányt (N = 54.773–227.414 beteg) használtak összehasonlító biztonságossági vizsgálatok szimulálására, amelyekhez hat integrált egészségügyi rendszerből 2014. január 1. és 2022. december 31. között gyűjtött elektronikus egészségügyi adatokra támaszkodtak. A vizsgálatba azok a betegek kerültek be, akik először szedtek egy glükózcsökkentő gyógyszert: glukagon-szerű peptid-1 receptor agonistákat (GLP-1RA), nátrium-glükóz kotranszporter-2 inhibitorok (SGLT2i), dipeptidil peptidáz 4 inhibitorok (DPP4i) vagy szulfonilureák (SU) új felhasználói, akiknél nem volt depresszió jele, és akik a gyógyszeres kezelés megkezdése előtti 2 évben nem kaptak komparátor gyógyszert. Az elsődleges kimenetel a gyógyszeres kezelés megkezdése utáni 2,5 évben előforduló depresszió volt.

Az első e-cigaretták a 2000-es évek elején jelentek meg. Bár Hán Lí, a feltaláló célja a cigarettáról való leszokás elősegítése volt, már ekkor megjelent az a közegészségügyi aggodalom, hogy az e-cigaretta az ellenkező hatást fogja elérni: használói dohányzókká válhatnak. Erre a hatásra alapozva szoktak az e-cigarettákra „kapudrogként”, illetve „katalizátorként” is hivatkozni. A longitudinális és populáció-szintű elemzések azonban ellentmondanak egymásnak. Foxon és munkatársai jelentős hiányosságokat tártak fel az e-cigarettahasználatot a dohányzás prediktoraként azonosító elemzések módszertana mögött.

A dohányzás okozta egészségkárosodás megítélésében az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szemléleti fordulata a cigaretta és a nikotin fogalmának szétválása volt. Ez a szétválasztás tette lehetővé történetileg a nikotinpótló terápiák (NRT) megjelenését. Karl Fagerström nyitóbeszédében a nikotinpótló kezelés történetéhez nyúlt vissza, hogy meghúzza a párhuzamot a dohányzás füstmentes alternatívái és az NRT-megközelítés között a 8. No Smoke Summit konferencián.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A magánszektort tekintve egyre népszerűbbé válnak a teljes testre kiterjedő MRI- és CT-vizsgálatok az Egyesült Királyságban, ahol a megbetegedések korai felismerésének, illetve a nyugalom megőrzésének eszközeként hirdetik őket. A növekvő kereslet azonban újabb nyomást gyakorol az orvosokra, mivel sokan, akik a magánszektorban vesznek részt ezeken a szűréseken, az állami egészségügyi szolgálathoz (NHS) fordulnak az eredmények értelmezése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

Azoknál a személyeknél, akiknél metabolikus diszfunkcióval társult steatózisos májbetegség (MASLD) és elhízás is fennáll, a bariatrikus beavatkozás megakadályozhatja a májbetegség olyan mértékű előrehaladását, amely májátültetést tesz szükségessé; azoknál a betegeknél pedig, akiknek valóban szükségük van átültetésre, megakadályozhatja a májbetegség kiújulását. A siker kulcsa annak meghatározása, hogy mely betegek számára előnyös ez az intervenció, és a beavatkozás mely típusa, illetve időzítése jöhet szóba.

A sugárterápia utáni erekciós diszfunkció jelentősen befolyásolhatja a prosztatarákos (PCa) betegek életminőségét. A kritikus anatómiai struktúrák, mint például a neurovaszkuláris kötegek (NVB-k), a belső pudendális artériák (IPA-k), a bulbus penis és a prosztata közelében található szövetek, érzékenyek a sugárzás okozta károsodásokra.