Szakma

A D-vitamin-hiány és a szürkehályog közötti összefüggés vitatott, mivel a szürkehályog kialakulásában a szérum 25-hidroxi-D-vitamin (25(OH)D) szintjére vonatkozó longitudinális adatok korlátozottak. Egy tanulmány a szérum 25(OH)D-koncentráció és a szürkehályog kockázata közötti keresztmetszeti és longitudinális összefüggéseket vizsgálta.

2026 januárjától az angol, walesi és észak-írországi nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) rutin gyermekoltási programjába felveszik a bárányhimlő elleni oltást. Az oltást egy új, kombinált kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella (MMRV) vakcina részeként adják be. Ez felváltja a jelenlegi MMR vakcinát, és a 12 és 18 hónapos gyermekeknek adják be a háziorvosok rendelőiben. Az egészségügyi hatóságok becslései szerint a program évente körülbelül 500.000 gyermeket fog megvédeni.

A Vaccine című szaklapban közzétett új adatelemzés megállapította, hogy azok a nők és menstruáló személyek, akik egy vagy több mRNS-alapú COVID-19 oltást kaptak, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak változásokat a menstruációs ciklusukban az oltást követő hat hétben. Ezek a változások átmeneti jellegűek voltak, és legfeljebb három hónapig tartottak.

Az okostelefonok, illetve a közösségi média használatának globális térnyerése drámai módon átalakította a gyermekkort és a serdülőkor időszakát, az algoritmusok által meghatározott digitális környezetek pedig egyre inkább befolyásolják a fiatalok képességeit és viselkedését.

A nikotinfogyasztásra szolgáló új eszközök megítélése világszerte változó. Egyre több ország dönt azonban úgy, hogy az éghető cigaretta füstmentes alternatíváit a relatív ártalomcsökkentés érdekében és a leszokástámogatás részeként is beveti. Ben Youdan Új-Zéland tapasztalatairól és az ország közelmúltban történt „pálfordulásáról”, Dorothy K. Hatsukami pedig a nikotintartalom szabályozásának népegészségügyi lehetőségeiről beszélt a hagyományos cigaretta és füstmentes alternatívák vonatkozásában. A szemlézett előadások a 2025. évi US E-Cigarette Summit konferencián hangzottak el.

A tanulmány kísérleti célja az volt, hogy in vitro meghatározza a tápértékkel nem rendelkező édesítőszer, az eritritol hatását az agy mikrovaszkuláris endoteliális sejtjeinek oxidatív stressz reakciójára, a nitrogén-monoxid (NO) és az endotelin (ET)-1 termelésére, valamint a szöveti típusú plazminogén aktivátor (t-PA) felszabadulására.

A krónikus plakkos pikkelysömör egy perzisztáló jellegű gyulladásos bőrbetegség, amelyet eritematózus, pikkelyes plakkok jellemeznek, és amely jelentős mértékben rontja az érintett személyek életminőségét. A mirikizumab, egy humanizált monoklonális antitest, ami az interleukin-23 (IL-23) p19 alegységét célozza meg, ígéretes hatékonyságot mutatott a betegség közepes és súlyos eseteinek kezelésében. Egy metaanalízis célja a mirikizumab hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt placebóval vagy más aktív kezelésekkel összehasonlítva az érintett betegpopulációban.

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Az FDA elutasította egy új onkolitikus immunterápia, a vusolimogene oderparepvec (RP1) jóváhagyását az előrehaladott melanoma kezelésére.

Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.

Kutatók megállapították, hogy a robot-asszisztált cisztoszkópiát követő 30 napos profilaktikus antibiotikum-kúra jelentősen csökkenti a húgyúti fertőzések (UTI), illetve a kapcsolódó szövődmények előfordulását. A szakértők azonban óvatosságra intenek a tanulmány módszertani korlátai miatt.

A súlyos COVID-19-et túlélő betegeknél gyakran egy évnél tovább is fennállnak radiológiai rendellenességek. A COVID-19 hosszú távú kimeneteléről összességében kevés adat áll rendelkezésre. Egy több etnikumú, longitudinális kohorsz foglalkozott a COVID-19-fertőzés után 3 évvel, a COVID-19 utáni, fibrózis-szerű rendellenességekkel összefüggő klinikai tényezők azonosításával, a radiológiai elváltozások progressziójának leírásával, valamint a fibrózis-szerű rendellenességeket mutató résztvevők tüdőparenchymájának szövettani leírásával.