Szakma

A COVID-19 közegészségügyi vészhelyzet katalizálta a kizárólag videó- és hangalapú telemedicina látogatások széles körű bevezetését. Ez az elterjedés rávilágított az életkor, a faji és etnikai hovatartozás, valamint az előnyben részesített nyelv szerinti egyenlőtlenségekre. Kevés tanulmány vizsgálta, hogy az egészségügyi rendszerekben történő telemedicina bevezetésének különbségei miként befolyásolták ezeket az egyenlőtlenségeket.

Holland kutatók bebizonyították, hogy obéz betegek esetében az alacsony zsírtartalmú ételekből álló étrend a diabetes prevenció szempontjából hatékonyabb, mint a kisebb adagokat tartalmazó normál, magas zsírtartalmú ételek fogyasztása.

Újabb bizonyítékok támasztják alá a mesterséges intelligencia (AI) lehetséges alkalmazását a nem invazív vér biomarkerek felderítése terén. A mesterséges intelligencia közreműködésével kapott vér biomarkerek diagnosztikai értéke azonban a petefészek daganatok (OC) esetében továbbra is ellentmondásos.

Elképzelhetőek olyan dohányzás-visszaszorító stratégiák, melyek bár bizonyos szempontból „ügyetlenek”, mégis jól járhat velük a társadalom. Egyes szakértők szerint a dohány- és nikotintermékek egyre szélesedő választéka és határokat átívelő elérhetősége mellett nem szükséges, (és nem is lehetséges) kizárólag a tökéletes megoldást megtalálni és alkalmazni a dohányzás elleni fellépésben.

Az Egyesült Királyságban évente megrendezett E-Cigarette Summiton ismét sor került az e-cigarettákkal és dohányzásról való leszokással kapcsolatos tudományos bizonyítékok összegzésére. A frissített Cochrane Review előzetes eredményeit ezúttal Nicola Lindson, az Oxfordi Egyetem bizonyítékokon alapuló orvoslással foglalkozó központjának professzora, a dohányzási függőséggel foglalkozó Cochrane munkacsoport senior kutatója ismertette. A frissítést pedig 2025 január végén tette közzé a Cochrane Tobacco Addiction munkacsoport.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegségben (ADPKD) szenvedő betegeknél a betegség progresszióját enyhítő egyetlen terápia a tolvaptan, egy vazopresszin V2-receptor-antagonista. Kevés adat áll rendelkezésre a hosszú távú tolvaptannal kapcsolatos valós adatokra vonatkozóan és limitált a korlátozott követés, a kis betegcsoportok vagy a kontrollcsoport hiánya miatt. Ez a kutatás a tolvaptan hosszú távú hatását vizsgálta veseműködésre és a vese térfogat növekedésére. Megvizsgálták továbbá a hosszú távú kezelés hatékonyságának mutatóit.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Két, szklerózis multiplexben (MS) illetve migrénben szenvedő betegeket tartalmazó kohorszban vizsgálták a „centrális vénás jel” (CVS) gyakoriságát, a pozitív CVS (CVS+) elváltozások kiterjedését, a CVS+ elváltozások küszöbértékét, ami magas érzékenységgel és specificitással képes megkülönböztetni az MS-t a migréntől.

Kamerás megfigyelés a privát praxisokban

Javaslatok a „golyóálló” egészségügyi dokumentáció vezetéséhez

A bacteraemia és a szepszis hagyományosan folyamatos intravénás (IV) antibiotikum-terápiát igényelt. E tanulmány célja annak értékelése, hogy a bacteraemiás és szepszisben szenvedő betegek kezelésében a korai váltás orális antibiotikumokra nem rosszabb-e a folyamatos intravénás antibiotikum-terápiánál.

Néhány éve történtek erőfeszítések arra, hogy a mikrobiális patogenezist a mikróba és a gazdaszervezet közötti kölcsönhatás eredményeként definiálják újra. Az olyan fogalmak, mint az opportunista kórokozók, elrejtik a gazdaszervezet rendkívül aktív és dinamikus részvételét. Az Aspergillus fumigatus, egy egészséges személyekre ártalmatlan, levegőben terjedő penészgomba felelős különböző allergiás állapotokért, valamint invazív és krónikus fertőzésekért az immunbetegségben és/vagy alapbetegségben szenvedő betegek esetében.

Az atópiás dermatitis (AD) egy olyan krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely jelentősen rontja az életminőséget. A szisztémás terápiák legújabb fejlesztései, például a Janus-kináz (JAK) gátlók hatékony kezelési lehetőségeket kínálnak. A klinikai vizsgálatok során azonban aggályok merültek fel a lehetséges mellékhatásokkal, többek között a kardiovaszkuláris és tromboembóliás kockázatokkal kapcsolatban, és további, valós életben végzett vizsgálatokat igényelnek. Mindez rávilágított arra, hogy speciális kockázati kategóriákat kell felállítani, például a dohányzók esetében.