Szakma

Nem invazív otthoni monitorozás az asztmás gyermekek jobb ellátása érdekében

A kezeletlen asztma rontja a gyermekek életminőségét, ezért különösen fontos a tünetek hatékony monitorozása. A hagyományos kontrollvizsgálatok során előfordulhat, hogy a rosszul kezelt asztmás epizódokat nem veszik figyelembe. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális otthoni monitorozás, ideértve a fontos paraméterek okosóra segítségével végzett, nem invazív méréseit, az orvosi visszajelzéseket és a coachingot, képes-e kimutatni a betegség súlyosbodásának korai jeleit, és ezzel javítani az asztma kontrollját.

A hasnyálmirigy-műtétek: a hozzáférés egyenlőtlenségei

A hasnyálmirigy fejét érintő daganatos megbetegedések esetén végzett hasnyálmirigy-duodenektómia vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás egy komplex, magas kockázatú műtét. Bár a tanulmányok szerint a nagy kapacitású központokban javul a túlélés, sok esetben még mindig alacsony kapacitású központokban végzik el a műtéteket (kevesebb mint 10 eset évente). Egy vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy különböző tényezők, beleértve a faji, a földrajzi és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, befolyásolják-e a központ kiválasztását.

2025.12.19. Sebészet

Javíthatja az ACEI és az ARB alkalmazását CKD esetén egy klinikai döntéshozatalt támogató eszköz

Az elsődleges ellátást nyújtó orvosok (PCP-k) számára kifejlesztett új, klinikai döntéshozatalt támogató eszköz enyhe javulást eredményezett az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók és az angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k) 30 napon belüli újrakezdésében azoknál a krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedő veteránoknál, akik korábban felhagytak ezekkel a kezelésekkel. Az ACE-gátlók, illetve az ARB-k abbahagyása gyakori a CKD-ben szenvedő betegeknél, annak ellenére, hogy az adatok szerint a kezelés megszakítása alacsonyabb eGFR-értéket mutató betegek esetében magasabb mortalitással jár.

2025.12.16. Háziorvostan

Neuroprotekció és ártalomcsökkentés: a nikotin és a szén-monoxid szerepe új megközelítésben

A dohányzás továbbra is a megelőzhető morbiditás és mortalitás egyik vezető oka világszerte. Paradox módon azonban az epidemiológiai adatok következetesen azt mutatják, hogy a dohányosok körében alacsonyabb bizonyos neurodegeneratív betegségek – különösen a Parkinson-kór (PD), kisebb mértékben pedig az Alzheimer-kór (AD) – előfordulása. Delgado és munkatársai ezt a jelenséget tárgyalták a Frontiers Neurology folyóiratban megjelent véleménycikkükben.

Nehézlégzés cigarettázóknál, e-cigaretta használóknál és nemdohányzóknál – a Scottish Health Survey eredményei

Az éghető cigaretták alternatívájaként megjelent e-cigaretták már jó ideje elérhetőek, azonban a légzőszervi tünetekre gyakorolt hatásuk továbbra sem egyértelmű. Egy frissen publikált skót keresztmetszeti vizsgálat kutatói a nehézlégzés valószínűségét elemezték kizárólag cigarettázó vagy e-cigarettát használó, illetve sohasem dohányzók között.

Vissza a jövőbe: az e-cigaretta legalizálásának közegészségügyi hatásait modellezték Kanadában

Kanadában a cigaretta egyik füstmentes alternatívájaként megjelent nikotintartalmú folyadékot vaporizáló e-cigaretta (röviden: vape) forgalomba hozatalát jó ideig nem szabályozták. Bár értékesítésük technikailag illegális volt, azok a lakosság számára mégis könnyen elérhetők voltak. A vapek kereskedelmét végül 2018-ban a Tobacco and Vaping Products Act legalizálta az országban; a törvényalkotás óta sokan tették fel a kérdést: vajon ez a változás összességében javítja vagy rontja a közegészségügyi helyzetet?

Helyzetjelentés a Friedreich ataxiás betegekről Magyarországon – tű a szénakazalban?

A Friedreich-ataxia (FA/FRDA) hazai előfordulásáról és diagnosztikai gyakorlatáról eddig nem álltak rendelkezésre átfogó adatok, ezért kutatásunk célja a magyar orvostársadalom tájékozottságának felmérése és a hazai betegkör jellemzése volt. A kutatás eredménye egybecseng a nemzetközi tapasztalatokkal: az FA betegek útja a diagnózisig elnyújtott, kitérőkkel, nehézségekkel terhelt, amely mögött részben tudáshiány, részben strukturális nehézségek állnak: a kutatás időpontjában az orvosok eszköztelennek és a szűk FA szakértői körön kívül demotiváltnak érezték magukat terápia hiányában, a genetikai tesztelés hozzáférésének feltételezett akadályai miatt. NEAK-adatok elemzése alapján a betegkör pontos mérete nem meghatározható, nagyságrendileg 25-50 főre tehető, azonban az FA azonosítását és jellemzését jelentősen nehezíti a BNO-kód hiánya. A diagnózis előtti években fokozódó, majd azt követően csökkenő egészségügyi ellátásszámot figyeltünk meg, ami arra utalhat, hogy a betegek hosszan bolyonganak a rendszerben, majd (érdemi terápia hiányában) idővel elhagyják azt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a háziorvosok és gyermekorvosok korai felismerő szerepének erősítése, valamint a genetikai diagnosztika elérhetőségének javítása a betegek mielőbbi centrumba történő referálásával kulcsfontosságú a jelenlegi klinikai gyakorlat fejlesztése szempontjából.

2025.12.10. Neurológia