A HER2-negatív emlőcarcinoma paradox jellemzői
Az UC Davis kutatói közelmúltban végzett multicentrikus tanulmányukban a leggyakoribb típusú emlőcarcinoma új, paradox tulajdonságát azonosították, mely a terápiás döntést és a betegség kimenetelét egyaránt befolyásolja – olvasható a Clinical Cancer Research cikkében.
A metabolikus szindróma megjelenési formái és ezek szerepe a diabeteses neuropátiában
A glikémiás kontroll már régóta a típusos diabéteszes neuropátia (disztális szimmetrikus polineuropátia, DSP) terápiájának az egyik alapköve. Ennek ellenére, diabeteses betegek körében végzett nagy epidemiológiai és terápiás tanulmányok feltételezik, hogy az elhízás és a dyslipidaemia hasonlóan fontos rizikófaktorok lehetnek.
A bulimia nervosa új terápiás lehetősége
A Neuropsychiatric Research Institute (NRI) táplálkozási betegségekre specializálódott kutatócsoportja alternatív terápiát fejlesztett ki a bulimia nervosa kezelésére.
A hazai járványügyi helyzet általános jellemzése
A 2013. január 21-27. közötti időszakban bejelentett fertőző megbetegedések alapján az ország járványügyi helyzetének összefoglalója.
Szexuális úton terjedő fertőzések - az Epidemiológiai Központ helyzetjelentése
Az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályának jelentése a szexuális úton terjedő fertőzések magyarországi helyzetéről.
A horkolás súlyos szív és érrendszeri következményei
Egy új vizsgálat szerint a kezeletlen obstruktív alvási apnoenak ugyanolyan korai kedvezőtlen kardiovaszkuláris következményei lehetnek, mint a diabétesznek.
A betegbiztonság indokolta a fővárosi detoxikálók megszűnését
Az ittas személyek detoxikálását a nap 24 óráján keresztül 2013. január 01-én 08.00 órától országosan a sürgősségi osztályok (SBO-k) végzik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága még az év elején.
A nyirokcsomó-érintettséggel járó prosztatarák kezelése – gyorsan változó paradigmák
A PSA-vizsgálatok során számos olyan „korai” prosztatarákos beteget fedeznek fel, akiknél a tumor a prosztatára korlátozódik. Ezek a betegek műtéttel vagy korszerű sugárkezeléssel elvben gyógyíthatóak, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a követés során az alacsony kockázatú betegekben is legalább 10%-ban jelentkeznek regionális nyirokcsomó-áttétek.
Spinocellularis carcinoma klinikopatológiai szempontból
A spinocellularis carcinoma (skvamocellularis carcinoma, spinalioma) klinikai képére kezdetben sárgás-barna keratoticus pikkely jellemző, mely alatt rövidesen progresszíven növekvő tumorózus elváltozás keletkezik, melynek felszíne egyenetlenné válik.
Szegedi neurológusok sikere a világban
A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.
A diabeteses perifériás idegsérülés fokális, akut és regionális formái
Diabetesben gyakrabban fordulnak elő kompressziós mononeuropátiák, melyek főként a n. ulnarist, a n. medianust vagy a n. peronealist érintik. A csukló bilaterális, nem domináns medianus mononeuropátiája is gyakoribb diabetesben, (3) bár a így kialakuló carpal tunnel (kéztőalagút-) szindróma fokozott kockázatának inkább az elhízás az oka, mint a diabetes (4).
A szívinfarktus már nem csak a férfiak „kiváltsága” – Interjú Dr. Czuriga Istvánnal
Az elmúlt években csökkent az akut miokardialis infarktus miatti halálozások száma, ami elsősorban az egyre jobban működő ellátórendszernek köszönhető, ugyanakkor Magyarországon még mindig magas a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása és halálozása. A kardiológia jelenéről, jövőjéről, és az életmódváltásról beszélgettünk Dr. Czuriga István kardiológus professzorral, a Magyar Kardiológusok Társasága alelnökével.
Integratív biológiai marker kutatás szkizofréniában 2. rész
Biomarkereknek nevezzük azokat a biokémiai, fiziológiai vagy anatómiai tényezőket, amelyek egy bizonyos kórállapot fő pathofiziológiai aspektusait tükrözik, a pontos és korai felismerést, valamint a rizikópopuláció kiszűrését teszik lehetővé. Jelen cikkben a szkizofrénia genetikai hátterét tekintjük át, és sorra vesszük azokat a specifikus géneket, melyek ígéretes biomarker jelöltek lehetnek a kórképben.