Szakma

1970 óta a FM külön entitásnak számít a reumatológiai betegségek között, azonban a WHO és egyéb szervezetek egészen 1992-ig nem ismerték el mint külön entitást. Mai napig is ismeretlen etiológiájúnak számít és bizonyítottan hatásos kezelése egyelőre nem létezik. Az 1990-es ACR kritériumok specificitása és szenzitivitása a diagnózist illetően 85%-os.

Az akut pancreatitis kezlése során az egyetlen terápiás elv, melyet sem egészében, sem részleteiben nem kérdőjeleztek meg az elmúlt évtizedek alatt, az intravénás folyadék pótlás szükségessége.

Néhány daganattípus esetében már a mindennapi gyakorlat részét képezi a megelőzéskén alkalmazott vakcináció.

Egy 1947-ben született férfibetegnél először 2002-ben rutin kivizsgálás során észleltek mérsékelt leukopeniát. Egy évvel később, 2003. márciusban visszatérő felső légúti infekciók miatt hematológiai szakrendelésre utalták. Ezen eset bemutatásával kívánunk hasznos tanácsot adni, ha a terápiás válasz nem megfelelő.

A leggyakoribb szisztémás autoimmun kórkép leggyakoribb tüneteinek hátterében igen változatos egyéb kórállapotok is állhatnak, ezeket veszi sorra a közlemény.

A hólyagrák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás, bizonyos munkához köthető kémiai anyagok, a kismedencei sugárterápia, a krónikus hólyaghurut, a hólyag schistosomiázisa, bizonyos kemoterápiás szerek, egyidejűen jelenlévő felső húgyúti daganat és a nem.

Az elhízás sajnos napjainkra korunk népbetegségévé vált. Szakirodalmi adatok szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető kockázati tényező a dohányzás után.

Bár szkizofréniában a szorongás tünetek jelenlétét már igen régen felismerték, a szorongásos tünetek vagy tünetegyüttesek konceptualizálása azonban még nem megoldott. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a szkizofréniával komorbid szorongásos zavarok és a pszichózisnak tulajdonítható szorongásszerű tünetek közötti határt igen nehéz meghúzni.

A napi háziorvosi gyakorlatban számos gyógyszert kényszerül az alapellátás orvosa felírni. A beteg krónikus betegségeire legalább kétféle gyógyszert szed. A krónikus betegségben szenvedő beteg fogékonyabb a fertőzésekre, a fertőzések lefolyása gyakran eltérően zajlik.

A gyógyszerfejlesztés hiányosságai leginkább a gyerekeket sújtják. Ők ugyanis csak szűk piacot jelentenek, így a cégek számára különböző ösztönzők nélkül nem éri meg, hogy kutatásokat végezzenek ezen a komoly etikai kérdéseket felvető területen.

Gyakori kérdés a nőgyógyászati rendelőben, mennyi időt szükséges várni egy spontán vetélést követően a következő terhesség vállalásával ahhoz, hogy a lehető legkisebb legyen az ismételten sikertelen terhesség kockázata.

A gyermekek gyógyításakor alkalmazott gyógyszerek többségét a klinikai kutatások során etikai és számos egyéb megfontolásból nem vizsgálták gyermekeken, így nincs validált bizonyítékunk arra, hogy ezek a szerek számukra is megfelelő, hatékony terápiát biztosítanak.

A gastrooesophagealis reflux betegség következményeként csak a betegek egy harmadában alakul ki erosio a nyelőcső nyálkahártyáján, így az endoszkópia nem érzékeny vizsgálat a betegség kimutatására. Gold standard módszernek a 24 órás nyelőcső pH monitorozást tartják, de a jövő valószínűleg a nyelőcső impedanciájé lesz.