Szakma

Hogyan kezeljük az antifoszfolipid szindrómát? IV.

Elsődleges thromboprofilaxis. Egy randomizált klinikai vizsgálat eredményeként Erkan és társai azt találták, hogy alacsony dózisú (81 mg) aspirin elsődleges thrombózis profilaxisként hosszútávon történő alkalmazása a placebóhoz képest nem eredményez javulást a klinikai kimenetel tekintetében olyan, klinikai tünetekkel nem rendelkező betegeknél, akiknek tartósan pozitív CL-ELISA és/vagy LA assay eredményeik vannak.

2010.01.29. Hematológia

Bipoláris zavarok VIII. - Gyermek- és serdülőkori jellemzők

A bipoláris zavarok kutatásával kapcsolatban az egyik legígéretesebb irányvonalat a gyermekek és serdülők körében végzett vizsgálatok jelentik, mivel ezek eredményei mélyebb betekintést nyújtanak a betegség kezdetére és mechanizmusaira vonatkozóan, valamint olyan kezelések kialakítására nyújthatnak lehetőséget, amik megakadályozhatják a felnőttkori bipoláris zavarok kialakulását.

2010.01.29. Pszichiátria

A méhnyakrák IV. - A humán papillomavírus (HPV)-fertőzés diagnózisa 2. - A laboratóriumi diagnosztika lehetőségei

A korrekt diagnózis felállításához kenet, illetve biopsziás anyag vétele szükséges lehet citológiai, hisztológiai vizsgálat illetve HPV DNS tesztek elvégzése céljából. Citológiai vizsgálattal csak az esetek töredéke ismerhető fel - ennek oka az, hogy a vírussal fertőzött hámban csak az esetek egy részénél alakulnak ki citomorfológiai elváltozások, vagy rendkívül diszkrét formában jelennek meg.

Az obstruktív alvási apnoe II.

A kórkép általános ismertetését követően (lásd a cikk I. részét) térjünk át a hajlamosító tényezőkre, hiszen fontos meghatározni azon betegeink körét, akik veszélyeztetettek lehetnek.

2010.01.27. Háziorvostan

Prosztatarák III. – Szűrés

Mivel a prosztatarák a fejlett országok egyik leggyakoribb rosszindulatú daganata és a rák okozta halálozási listán is előkelő helyen szerepel, továbbá nincsenek specifikus, csak rá jellemző tünetei, kézenfekvő az igény a korai kiszűrésére. Mint minden rosszindulatú daganatnál, itt is érvényes az a tétel, hogy minél hamarabb sikerül eljutni a diagnózishoz, minél kisebb tumor massza, minél kevesebb malignus sejt van jelen, annál nagyobb esély van a gyógyulásra.

Mi az igazság? Oltások és Guillain-Barré szindróma I.

Az oltások mellékhatásai mindig izgalmas kérdés volt a betegek, és nem kevésbé az oltóorvosok körében. A Guillain-Barré szindrómáról (GBS), annak előfordulásáról a szakirodalmi adatok nem egységesek, azonban most, hogy nyakunkon a H1N1 vírus, ez a téma ismét felerősödni látszik. Mi az igazság a vakcinák körül, és mit kell tudnunk a Guillain-Barré betegségről? A következő összefoglalókban betekintést nyújtok a betegség patomechanizmusáról, az etiológiáról, epidemiológiájáról, a betegség tüneteiről, és nem utolsósorban az oltásokhoz való viszonyáról.

2010.01.25. Infektológia

A makrolid antibiotikumok immunmoduláns hatása

Már 1970-ben megfigyelték, hogy a troleandomycint is kapó asztmások kortikoszteroid-igénye csökken. Ezután több egyéb makrolid antibiotikumot is megvizsgáltak és kiderült, hogy ez a tulajdonság a 14-15 tagból álló makrolidokra (azaz erythromycin, clarythromycin és azithromycin) korlátozódik.

2010.01.25. Belgyógyászat