2011.02.12: Trauma, krízis, újjászületés
Dátum: 2011.02.12
Helyszín: Mercure Budapest Buda 1013 Budapest Krisztina körút 41-43.
Dátum: 2011.02.12
Helyszín: Mercure Budapest Buda 1013 Budapest Krisztina körút 41-43.
Dátum: 2011.02.25–26
Helyszín: Hotel Zara, 1074 Budapest, Dohány u. 42-44
Az olyan ritka pszichiátriai tünetek hallatán, mint a Capgras-jelenség vagy a Frégoli-tünet néha meg kell állunk gondolkodni azon, hogy mit is jelentenek pontosan, mi bennük a közös, miben térnek el egymástól. Jelen írásban ehhez kívánunk segítséget nyújtani: olyan ritkán megjelenő pszichotikus tünetekről lesz szó, amelyek közös jellemzője a személy-azonosítás folyamatának zavara.
Dátum: 2011.01.26-29
Helyszín: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1.
A súlyos acnéban szenvedők nagy része felnőttkorú és gyakran vannak a betegségükből kifolyólag súlyos szociális és pszichés problémáik. Több közlemény vetette fel a korábbi évtizedekben azt a problémát, hogy ezen betegek esetében a tünetek és az alkalmazott terápia, legfőképp a szisztémás isotretinoin terápia felerősíti a depressziós illetve suicid hajlamot.
A CWD egy kognitív-viselkedéses beavatkozás a depresszió kezelésére, melynek számos sajátossága van. Ha valakinél fennáll az egyéni vulnerábilitás a depresszióra, hajlamosabb arra, hogy túlzottan a belső tapasztalatokra fókuszáljon, önmagát monitorozza és elemezze. Ezt követően a depressziós tünetek kialakulása egy önrontó kört indít el, ami révén a depresszió súlyosbodik. A CWD célja ennek az önrontó körnek a megszakítása és átváltása önjavító körbe.
A depresszió kezelésének folyamatos fejlesztése mellett egyre növekvő figyelmet kap a prevenció területe is. Jelen írásban egy kognitív és viselkedésterápiás szemléletű módszer jellemzőit ismertetjük, amiről elmondhatjuk, hogy kiállta az idők próbáját. Peter M. Lewinsohn és munkatársai harminc év távlatából összegzik a tapasztalatokat, ami idő alatt egyre több hatékonyságvizsgálat is kimutatta a módszer létjogosultságát.
Cyranowski és munkatársai a cikksorozat előző részében említett strukturált klinikai interjúban (Structured Clinical Interview for Separation Anxiety Symptoms, SCI-SAS) a következő kérdéseket alkalmazták a felnőttkori szeparációs szorongás egyes tüneteinek felderítéséhez.
Klinikai esettanulmányok alapján a szeparációs szorongást külön entitásként kell kezelni, számos munkacsoport foglalkozik diagnosztikus kritériumainak felmérésével.
A szeparációs szorongásos zavar fejlődésileg inadekvát és túlzott mértékű szorongást jelent az otthontól vagy azon személyektől való elválást illetően, akikhez az egyén érzelmileg kötődik. Ezt a zavart a DSM-IV és a BNO-10 a gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok között definiálja. Létezik-e ennek a kórképnek felnőttkorban kezdődő formája?
A DSM-V csoportba tartozó internet addikció gyakori előfordulású pszichiátriai megbetegedés. A koncepció szerint a kórkép kompulzív-impulzív spektrumzavar, mely magában foglalja az online és/vagy offline számítógép használatot.
Bár szkizofréniában a szorongás tünetek jelenlétét már igen régen felismerték, a szorongásos tünetek vagy tünetegyüttesek konceptualizálása azonban még nem megoldott. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a szkizofréniával komorbid szorongásos zavarok és a pszichózisnak tulajdonítható szorongásszerű tünetek közötti határt igen nehéz meghúzni.
Szorongásos tünetek előfordulása és kezelési lehetőségei szkizofréniában IV.