2010. május 27-29 között rendezik meg a Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság XXXIV. Kongresszusát Szegeden.
A „homicidium-szuicidium” jelensége a személy elleni erőszak igen súlyos formája, ami nagymértékben sokkoló és felfoghatatlan a társadalom számára. De mit is tudunk erről a jelenségről? Marieke Liem friss áttekintő tanulmánya (2010) alapján ismertetjük az eddig feltárt ismereteinket a homicidium-szuicidium jelenség természetéről, előfordulási gyakoriságáról, főbb jellemzőiről és az azonosítható altípusairól.
Gyógyszerek helyett rendszeres telefonbeszélgetéssel kezelt, depressziós betegek állapota ugyanúgy javult, mint a tablettát szedőké - derült ki egy vizsgálatból.
A humor, ami egy tipikusan humán jelenség, alapvető jelentőséggel bír a gondolkodásunkban, kommunikációnkban és a társas interakcióink területén. A sikeres viccek mentális műveletek kognitív egymás mellé helyezését foglalják magukban (ami kognitív szintű folyamat), amelyet a humorosság érzése követ (ami affektív folyamat). Két brazil szerző, Goel és Dolan megpróbálták különválasztani a humor e két komponensét fMRI alkalmazásával.
A stressz, a betegség és a depresszió is gyulladást okoz az agyban, ami gátolja a tanulást. Egy új tanulmány szerint, amely online jelent meg a Journal of Experimental Medicine című folyóiratban, a T-sejtek kiegyensúlyozzák a tanulási görbét egy olyan fehérje termelésével, amely megszünteti a gyulladást, ezzel létrehoznak egy tanulásnak kedvezőbb környezetet az agyban.
Agresszívabbak-e a személyiségzavarral – ezen belül is az antiszociális és a borderline típussal – rendelkező személyek más pszichiátriai betegekhez képest? Van-e különbség e két személyiségzavar esetében az agresszió megnyilvánulási formáiban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ de Barross és de Pádua Serafim brazil kutatók tanulmányukban.
Narkolepszia esetében - ami organikus alvászavarnak számít - vajon van-e jellegzetes álomtartalom, amiről beszámolnak a betegek? Képesek-e a narkolepsziás betegek emlékezni álmaikra? A nyugtalan láb szindróma esetében hogyan alakulnak ezek a jellemzők?
2010. április 27 - Budapest, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Hamarosan az Alexandra könyvkiadó teljes könyv-kínálata várja a DRportal webshopjában. Így oldalunkon szerzett pontjait immár nemcsak az eddigi borkülönlegességek valamelyikére válthatja be, hanem könyvek széles skálájából válogathat.
Vajon megjelenik-e a légszomj érzése az alvási apnoéban szenvedők álmainak tartalmában? Előidéznek-e rémálmokat az alvási apnoék? Befolyásolja-e az álmokra való emlékezés folyamatát az alvási apnoé szindróma?
Vajon az inszomniában szenvedő betegek több vagy kevesebb álomra emlékeznek másokhoz képest? Inszomnia esetében a megváltozott alvás-fiziológia és egyéb betegségjellemzők hatással vannak-e az álmokra való emlékezésre és az álmok tartalmára?
Vajon hogyan zajlik az ébredés után az álmok előhívásának folyamata? Mitől függ az, hogy vissza tudunk-e emlékezni az álmainkra? A következőkben röviden ismertetjük az álmokra való emlékezés két modelljét: az aruosal-előhívás elméletet, illetve a kontinuitás hipotézist, ami az ébrenlét és az álomtartalom között lévő összefüggésekre vonatkozik.
Lehet-e vajon az álmodás és az álmok jellemzőit tudományos módszerekkel kutatni? Mely tényezők befolyásolják az álmodás folyamatát? Alvászavarokban megváltoznak-e ezek a jellemzők? Michael Schredl, a mannheimi alváslaboratórium munkatársa áttekintő tanulmányában vizsgálta a tudomány jelenlegi állása szerint adható válaszokat ezekre a kérdésekre.