Pszichiátria

A média nagy figyelmet szentelt a "tényői tragédia", a "pécsi ámokfutó" és a "salgótarjáni mészárló" esetének. A pécsi eset elkövetőjét először "látens szkizofrénnek" nyilvánították, s szárnyra kapott a hír, hogy járt pszichiáternél, és kapott kezelést. Ezt a Pécsett dolgozó pszichiáterek meg is erősítették, bár pszichózisra utaló jelet nem észleltek. Azóta Salgótarjánban is történt egy szörnyű mészárlás, ahol az elkövető előzőleg pszichiátriai kezelés alatt állt. A tényői családi tragédiát okozó férfi pedig pszichológusnál járt előzőleg. A média a konkrét ügyek értékelésénél, - szinte szuggerálva a nézőben a pszichiátriai beteg kriminalitását - részletesen felsorolja az előző eseményeket.

Svájci kutatók olyan elektronikus stresszérzékelők kifejlesztésén fáradoznak, amelyek képesek lesznek észlelni a mindennapjainkban jelentkező stressz szintet.

Megváltoztatható az emberek morális ítélete agyuk egy részének gátlásával, mutatták ki amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfőn megjelent számában.

A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

A háziorvosi rendelőben nemcsak a felnőttek, de a gyermekek esetén is a fejfájás az egyik leggyakrabban panaszolt tünet.

Elérte a népbetegség szintjét a pszichiátriai zavarokkal küzdők száma a WHO előrejelzései szerint. Magyarországon továbbra is a kezelések elfogadható színvonalra emeléséért folyik a harc.

Az Egészségügyi Minisztérium a Magyar Pszichiátriai Társaság és az Országos Pszichiátriai Központ állásfoglalásában megfogalmazott számos kérdéssel egyetért. Ezért is folytattunk az elmúlt két évben folyamatos szakmai egyeztetést a szakterület képviselőivel.

Az öngyilkosság jelenleg a második-harmadik leggyakoribb elhalálozási ok a 15-24 év közötti lakosság körében különböző országokban. Az általános populációkban végzett epidemiológiai vizsgálatok (a kórházi statisztikák mellett, azokat kiegészítve) felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára.

Emma Evans és munkatársainak a serdülőkori öngyilkosság háttértényezőire vonatkozó áttekintő tanulmánya - nem meglepő módon - több szempontból is alátámasztotta a serdülő és a családi jellemzők szoros összefüggését.

Bár a depresszióval, a reménytelenséggel, a szorongással és egyéb pszichiátriai jellemzőkkel kapcsolatban igen széleskörű kutatások zajlottak és zajlanak napjainkban is az öngyilkosság rizikófaktoraira vonatkozóan, addig a szexualitás kérdéskörét - a szexuális abúzusok patogén szerepén túl – alig kutatták.

A serdülőkori öngyilkosság rizikótényezőit vizsgálva a depresszió jelenségköréhez jelentős mértékben kapcsolódva a reménytelenség szerepének kutatása a másik fontos tényező, ami a középpontban áll. A reménytelenség szerepét az öngyilkosság jelenségkörében számos tanulmány igazolta, azonban de nem kellő mértékben tisztázott még, hogy ez a kapcsolat közvetlen jellegű-e.

A szuicidium jelenleg a második-harmadik leggyakoribb elhalálozási ok a 15-24 év közötti lakosság körében különböző országokban. Az általános populációkban végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint adoleszcenciában a szuicid események gyakoribbak, mint ahogyan azt a kórházi statisztikák alapján gondolhatnánk.

2010. február 16. - Budapest, Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichioterápiás Klinika