Michaud és mtsai (2007) a delírium prevenciójának témakörében jelentős figyelmet szentelnek a delírium szűrésének lehetőségeire. Az eddigi tanulmányok azt sejtetik, hogy a szűrés javíthatja a felismerést, azonban erre vonatkozóan még kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre.
Egyre több az autizmussal diagnosztizált ember Magyarországon, de a társadalmi ellátórendszer nem felkészült a befogadásukra - hangzott el egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
A Magyar Pszichológusok Egyesülete (MAPSZIE) az UNESCO közreműködésével és támogatásával november 21.-én konferenciát rendezett "Az eltűnő gyermekkor nyomában" címmel. A rendezvény kapcsolódott ahhoz az eseménysorozathoz, melynek keretében világszerte megemlékeztek az ENSZ Gyermekjogi Chartája aláírásának két évtizedes évfordulójáról.
Kórházi osztályon fekvő betegeknél a delírium kialakulásának megelőzéséhez a következő szempontok járulhatnak hozzá az előző részben felsorolt lehetőségek (a kognitív hanyatlás felismerése, lehetőség szerinti kezelése; a megfelelő minőségű alvás biztosítása; a gyógyszeres mellékhatások minimalizálása; az elektrolit zavarok és a dehidráció megelőzése, illetve korrigálása) mellett.
Mivel a delírium rizikófaktoraira vonatkozóan egyre több adat áll rendelkezésünkre, így egyre több prevenciós beavatkozás megtervezésére és alkalmazására nyílik lehetőség.
A delírium egy akut változás a kognícióban, amit leginkább tudatzavar és csökkent figyelem jellemez fluktuáló jelleggel.
Legalábbis ezt állítják amerikai kutatók, állatkísérletes megfigyeléseik alapján.
A kezelés elsősorban esetleírásokon és állatkísérleteken alapul. Nincs “standard” kezelés, döntő a megelőzés, a korai felismerés és a szupportív ellátás.
A klinikai képet egy triád jellemzi, mely kognitív/viselkedési zavar tüneteiből, vegetatív tünetekből és neuromuszkuláris ill. neurológiai tünetekből áll.
Kanadai kutatók szerint az Alzheimer-kór egyik gyakran használt gyógyszerét szedőknél megnő az abnormálisan alacsony szívfrekvencia miatti kórházi kezelések száma.
A szerotoninerg szinapszis anatómiai felépítését és élettani működését tekintve az SZSZ kialakulásának az alábbi elvi okai lehetnek.
A szerotonin szindróma egy potenciálisan életveszélyes, hirtelen (24 órán belül, legtöbbször a felelőssé tehető gyógyszerek bevételét követő 1-2 órán belül) fellépő szövődmény, mely a szerotonin receptorok hiperstimulációjának az eredménye.
Két amerikai kormányzati tanulmány adatai szerint minden századik gyereknél tapasztalható autista zavar - a korábbi becslés 1:150-hez volt.