mammográfia

Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja (USPSTF) 2024-es ajánlásainak frissítését, és azonosítani tudjuk a hiányosságokat a méltányos közegészségügyi stratégiák kidolgozása érdekében, elengedhetetlenül fontos megértenünk, hogy a korábbi politikák, a rendszerbeli tényezők és a közegészségügyi események hogyan alakították a mammográfia igénybevételét az amerikai nők körében.

Egy vizsgálat azt elemezte, hogy egy kereskedelmi forgalomban kapható mesterséges intelligencia (MI) mammográfiás algoritmus diagnosztikai teljesítménye vajon különbözik-e az emlőszintű és az elváltozás-szintű értelmezések között, a teljesítményt összehasonlítva erre specializált humán értékeléssel.

A mammográfiai szűrővizsgálatok sokszor életmentőek lehetnek, mégis sok nő hajlamos félvállról venni ezek fontosságát és nem vesznek részt rajtuk.

Azoknál a nőknél, akiknél 70 éves koruk után történik emlőrákszűrés, jelentős a túldiagnosztizálás kockázata. A túldiagnosztizálás - az olyan daganatok felismerésének és kezelésének kockázata, amelyek soha nem okoztak volna problémát az egyén élete során - egyre inkább az emlőrákszűrés káros hatásaként ismert; a probléma mértéke azonban az idősebb nők körében továbbra is bizonytalan.

Egy több mint egymillió nő bevonásával végzett vizsgálatban a digitális emlő tomoszintézis (DBT) jobb eredményeket mutatott az emlőrákszűrésen, mint a csak standard digitális mammográfiával végzett szűrés. A vizsgálat eredményeit a Radiology című szaklapban, az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) folyóiratában tették közzé.