AI

Ahogy a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak, sok felhasználó ösztönösen ugyanúgy kommunikál velük, mint egy emberrel. Gyakran használják a „kérem” és a „köszönöm” szavakat, sőt előfordul, hogy megkérdezik a chatbotot, hogyan érzi magát, vagy bocsánatot kérnek tőle. Felmerül a kérdés: vajon az udvarias hangnem valóban jobb válaszokat eredményez, vagy pusztán emberi szokásainkat vetítjük ki a mesterséges intelligenciára? A jelenlegi kutatások szerint a válasz árnyaltabb annál, mint hogy egyszerű igennel vagy nemmel lehessen felelni.

Mérföldkőhöz érkezett a vakcinafejlesztés: brit kutatók először teszteltek embereken olyan oltóanyagot, amelynek hatóanyagát mesterséges intelligencia segítségével tervezték meg. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak célja nem egyetlen ismert vírus elleni védelem volt, hanem egy úgynevezett univerzális vakcina létrehozása, amely a sarbecovírusok teljes családja ellen nyújthat védelmet. Ebbe a víruscsoportba tartozik a SARS-járványt okozó vírus, a SARS-CoV-2 – vagyis a COVID–19 kórokozója –, valamint több olyan állati eredetű koronavírus is, amelyek a jövőben újabb világjárványokat idézhetnek elő.

A mesterséges intelligencia fejlődése a valós idejű nyelvi fordítást is új szintre emelte. Ezt a trendet követi a Vasco Electronics legújabb készüléke, a Vasco Translator M4, amelyet kifejezetten azok számára fejlesztettek, akik utazás, munka vagy mindennapi kommunikáció során szeretnék gyorsan áthidalni a nyelvi akadályokat. A kézi fordítógép egyik legfontosabb előnye, hogy használatához nincs szükség okostelefonra vagy külön alkalmazásra, működése pedig néhány gombnyomással elsajátítható.

A daganatok kockázatának becslése ma többnyire genetikai adatokon, családi kórelőzményen vagy képalkotó vizsgálatokon alapul. Egy új kutatás azonban egészen más irányból közelít: nem a géneket, hanem a sejtek fizikai viselkedését vizsgálja.

A hagyományos mesterséges intelligencia (MI) megközelítések gyakran egyedi feladatokra specializált neurális hálózatokat alkalmaznak az orvosi képalkotó diagnosztikában — például tumorazonosításra vagy egy konkrét neurodegeneratív betegség osztályozására — amelyekhez nagy mennyiségű annotált képanyag szükséges. Ezzel szemben egy nemrégiben publikált tanulmány bemutat egy ún. alap (foundation) AI-modellt, Brain Imaging Adaptive Core (BrainIAC), amely krónikusan nagy MRI-adatbázis előzetes betanulásával képes egyetlen keretrendszeren belül többféle agyi rendellenesség detektálására és predikciójára adaptálódni. Az eredmények Nature Neuroscience folyóiratban jelentek meg.

Egy új kutatás szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja a gyermekeknél előforduló súlyos epilepszia diagnosztizálását és kezelését. Az ausztrál Murdoch Children's Research Institute (MCRI) és a Royal Children's Hospital (RCH) kutatói olyan fejlett AI-eszközt fejlesztettek ki, amely képes észlelni azokat az apró agyi elváltozásokat, úgynevezett fokális kortikális diszpláziákat, amelyek gyakran állnak a gyógyszerrezisztens epilepsziás rohamok hátterében.

A The New England Journal of Medicine egyik friss tanulmánya az orvosi oktatás és a mesterséges intelligencia (AI), különösen a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), például a ChatGPT használatának összefonódásait vizsgálja. A szerzők kiemelik az AI használatának előnyeit, de komoly figyelmeztetéseket is megfogalmaznak a klinikai gondolkodásra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban, különösen az orvosi karrierjük elején álló hallgatók esetében.

A robotsebészet új mérföldkőhöz érkezett, miután egy robot sikeresen – és önállóan – végrehajtott egy epehólyag-eltávolító műtétet, a hangutasításoknak megfelelően. Akárcsak egy emberi gyakornok, akit egy tapasztalt sebész irányít, a robot is képes volt verbális utasítások alapján cselekedni, miután előzetesen videókon tanulta meg a beavatkozás menetét. Még váratlan vészhelyzetekre is képes volt reagálni, ami elengedhetetlen készség a sebészek számára.

Ahogy az AI rendszerek egyre bővítik képességeiket, egyre inkább elterjed az a vélemény, hogy a számítástechnika (CS) hamarosan a múlté lesz.

Egy új mesterséges intelligencia (AI) eszköz segíthet a kezelés hatékonysági mutatóinak értelmezésében, illetve értékelésében a szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegeknél - derült ki egy friss kutatásból. A MindGlide egy mély tanulási modell, ami képes a legfontosabb biomarkereket, köztük az elváltozások mértékét, illetve az agytérfogat-változásokat kinyerni az SM betegek gondozása során készült MRI-felvételekből. „A MindGlide segítségével a kórházi archívumokban fellelhető agyi felvételek révén jobban megérthetjük a szklerózis multiplexet és azt, hogy a kezelés miként hat az agyra” - közölte a vezető szerző, Philipp Goebl, a londoni UCL Queen Square Neurológiai Intézet és a UCL Hawkes Intézet PhD-hallgatója egy sajtóközleményben.

Újabb bizonyítékok támasztják alá a mesterséges intelligencia (AI) lehetséges alkalmazását a nem invazív vér biomarkerek felderítése terén. A mesterséges intelligencia közreműködésével kapott vér biomarkerek diagnosztikai értéke azonban a petefészek daganatok (OC) esetében továbbra is ellentmondásos.

A tudósok egy „forradalmi” mesterséges intelligencia technológiát fejlesztettek ki, amely képes pontosan megmutatni, hogy a rákos sejtek hogyan reagálnak az új gyógyszerekre, egyszerűen az alakjuk változásának megfigyelésével.

Az emberi agy az egyik legösszetettebb struktúra a természetben, eredete pedig több százmillió évre nyúlik vissza. Egy új tanulmány, mesterséges intelligenciamodellek segítségével tárja fel az agy evolúcióját.