alvás

Sokan tapasztalják azt a különös fáradtságot, amely nem múlik el alvással vagy egy szabad hétvégével sem. Az ember hiába áll meg, belül mégis nyugtalan marad: a gondolatok zakatolnak, az idegrendszer készenléti állapotban marad, és a pihenés sem hoz valódi megkönnyebbülést. A jelenség gyakran nem egyszerű stressz eredménye, hanem abból fakad, ahogyan a mindennapjaink fel vannak építve.

Ha gyakran éjszakába nyúlóan fennmaradunk, érdemes lehet odafigyelni a szívünk egészségére. Egy friss kutatás szerint azok az emberek, akik természetüknél fogva inkább „éjjeli baglyok”, vagyis későn fekszenek le és későn kelnek, nagyobb eséllyel szenvedhetnek szív- és érrendszeri problémáktól, mint a korán kelők.

Egy új, nagyszabású ausztrál–brit kutatás meglepően egyszerű, mégis figyelemre méltó következtetésekre jutott arról, hogyan befolyásolhatják apró életmódbeli változások egészségi állapotunkat és várható élettartamunkat. A vizsgálatban közel 60 000 ember adatait elemezték az Egyesült Királyság Biobank nevű egészség- és életmódnyilvántartás segítségével, amelyben a résztvevők fizikai aktivitását, alvási mintáit és étrendi szokásait hasonlították össze az egészségi állapotukkal és a számított élettartammal.

Negyven év felett a pihentető, minőségi alvás már nem pusztán kényelmi kérdés, hanem alapvető biológiai szükséglet, különösen a perimenopauza és a menopauza időszakában. A szakértők szerint az alvás kulcsszerepet játszik az éhség- és jóllakottságért felelős hormonok egyensúlyának fenntartásában, az anyagcsere egészségének támogatásában, valamint a nem kívánt súlygyarapodás megelőzésében. Bár a mesékben a varázslat ígéri az örök fiatalságot, a valóságban a pihentető alvás az, amely képes „csodát tenni” a női szervezettel.

Egy frissen, a BMJ Evidence-Based Medicine folyóiratban megjelent metaanalízis szerint az alacsony intenzitású, kíméletes testmozgás hatékony, gyógyszermentes segítséget nyújthat az álmatlanság enyhítésében. A kutatók 22 randomizált klinikai vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek 13 különféle, nem gyógyszeres kezelést vizsgáltak – köztük fitneszprogramokat, akupunktúrát, masszázst és kognitív viselkedésterápiát (CBT).

A horrorfilmek és ijesztő élmények iránti reakció nagymértékben függ a személyiségünktől és az érzelmi beállítottságunktól. Pamela Rutledge, a Médiapszichológiai Kutatóközpont igazgatója szerint az izgalomra vágyó emberek élvezik a horrorfilm adta biztonságos feszültséget és újdonságot, míg az empatikus vagy szorongásra hajlamos személyek intenzívebben élik át a félelmet, ami akár az alvás minőségére is kihat.

Az álmatlanság nem csupán kellemetlen, rövid távú probléma: egy friss kutatás szerint hosszú távon az agy öregedésére és a kognitív hanyatlásra is hatással lehet. A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a krónikus álmatlanság akár 40%-kal növelheti a kognitív károsodás kockázatát. A jó hír viszont az, hogy ez a kockázat mérsékelhető – az álmatlanság ugyanis kezelhető állapot, így a beavatkozás az agy egészségét is védheti.

Egy új, több mint 27 000 brit felnőtt részvételével készült kutatás szerint a nem megfelelő alvás felgyorsíthatja az agy öregedését. Az alvás – bár gyakran passzív pihenésnek tűnik – valójában aktív, létfontosságú folyamat, amely a testi regeneráció és az agy védelmének alapja. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a rossz alvási szokásokkal élők agya a tényleges életkorukhoz képest idősebbnek tűnik, és ez hosszú távon fokozott kockázatot jelenthet a demencia és más neurológiai betegségek kialakulására.

Úgy tűnhet, hogy az alvásnak és a 2-es típusú cukorbetegségnek nincs sok köze egymáshoz. Azonban néhány viszonylag friss bizonyíték arra utal, hogy váratlan összefüggés lehet az alvászavarok és a cukorbetegség kockázata között.

Az Európai Neurológiai Akadémia (EAN) idei kongresszusán bemutatott eredmények szerint a gyakori rémálmok összefüggésbe hozhatók a gyorsabb biológiai öregedéssel, valamint a korai halálozás kockázatát is háromszorosára növelhetik.

Amíg alszunk, a testünk keményen dolgozik a fizikai és mentális egészségünk fenntartásán. Ezt a szív- és érrendszer, valamint az immunrendszer helyreállításával és erősítésével, valamint az anyagcsere szabályozásával teszi. Az agy is konszolidálja az emlékeket és feldolgozza a nap folyamán kapott információkat.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát; a tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás rizikója – derül ki a Semmelweis Egyetem a GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzésből.

Az elmúlt években számos kutatás kimutatta, hogy az oldalra fekvés megoldást jelenthet a hátfájás, a gyomorégés és az alvási apnoe kezelésében.