egészség

A hagyományos északi étrend – amelyet gyakran a mediterrán étrend északi megfelelőjeként említenek – hozzájárulhat a krónikus betegségek kockázatának csökkentéséhez és a hosszabb élettartamhoz. A táplálkozási mintázat elsősorban teljes értékű, növényi alapú élelmiszerekre, teljes kiőrlésű gabonákra, halakra, gyökérzöldségekre és bogyós gyümölcsökre épül. A kutatások szerint az étrend egészségügyi előnyei nem egyetlen kiemelt élelmiszerhez, hanem az élelmiszerek megfelelő összeállításához és a tartósan követett étkezési szokásokhoz kapcsolódhatnak.

A múzeumlátogatás nem csupán kulturális élmény: a társas kapcsolatok, a közös felfedezés és a műalkotásokkal való találkozás a jóllétet is támogathatják. Európában egyre több kezdeményezés vizsgálja, hogyan lehetne a kulturális programokat az egészségügyi és szociális ellátás részévé tenni. A megközelítés egyik formája a „múzeum receptre”, amelyben az egészségügyi szakemberek múzeumlátogatást javasolhatnak a pácienseknek.

Egy pohár narancslé elfogyasztása rövid távon nem csökkentette mérhetően a vérnyomást, egy friss klinikai vizsgálat azonban érdekes molekuláris változásokat azonosított. A kutatók szerint a narancslében található bioaktív vegyületek, köztük a heszperidin, olyan gének működését befolyásolhatják, amelyek kapcsolatban állnak az erek és a kardiovaszkuláris rendszer működésével.

Az elhízás kezelésében áttörést ígérő gyógyszerek csökkenthetnék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, de az üzleti érdekek akár az ellenkező irányba is terelhetik a folyamatot. Miközben a magas árak sokakat kizárnak a kezelésekből, az élelmiszeripar már a kisebb étvágyú fogyasztókban is új piaci lehetőséget lát.

A HOLA! USA életmódcikke szerint a joghurt olyan erjesztett tejtermék, amely fehérjét, probiotikumokat és több fontos tápanyagot biztosít a szervezet számára. A tej fermentálásában két baktériumfaj, a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vesz részt. A cikk különösen a joghurt izomzatot, bélrendszert és általános egészségi állapotot támogató tulajdonságait emeli ki.

Az alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt káros hatásairól egyre több kutatás áll rendelkezésre. A Femina öt olyan következményt gyűjtött össze, amelyekkel kapcsolatban már tudományos eredmények is rendelkezésre állnak.

A multivitaminok régóta népszerű étrend-kiegészítők, de egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek szüksége van rájuk. A Men's Health 2026-os összeállításában táplálkozási szakértők és a magazin szerkesztői olyan készítményeket vizsgáltak, amelyek különböző életkorú és életmódú férfiak számára lehetnek megfelelőek.

Egy új kutatás szerint már egy egyszerű hétköznapi szokás, a lépcsőzés is jelentős hatással lehet a szív- és érrendszer egészségére. A University of East Anglia és a Norfolk and Norwich University Hospital kutatói arra jutottak, hogy a rendszeresen lépcsőző emberek körében alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halálozás kockázata.

A mély guggolás – más néven jóga guggolás – az emberi test egyik legtermészetesebb testhelyzete, amely a modern, ülő életmód miatt egyre inkább kikopott a mindennapokból. A Marie Claire cikke szerint pedig már napi néhány perc gyakorlás is jelentős előnyökkel járhat: javíthatja a csípő, a boka és a gerinc mozgékonyságát, enyhítheti a hosszan tartó ülés okozta merevséget, valamint elősegítheti az alsó végtagok vérkeringését. A szakértők szerint nem az számít, hogy mennyi ideig tartjuk ki a pózt, hanem az, hogy rendszeresen végezzük.

Brit kutatók több évtizednyi kutatási eredményt összesítettek, hogy kiderüljön, milyen hatása lehet az egészségre a légszennyezésnek. Az eredmény egyértelmű.

Táplálkozási szakértők már évekkel ezelőtt összeállítottak egy listát, olyan egészséges élelmiszerekről, amelyeknek tisztában vagyunk egészségvédő hatásaival, tudjuk, hogy fogyasztanunk kellene, mégsem tesszük.

Egyre több kutatás utal arra, hogy nemcsak az számít, mennyit mozgunk, hanem az is, mikor sportolunk a nap folyamán. Egy friss vizsgálat szerint különösen a reggeli edzés – főleg a 7 és 8 óra közötti időszak – mutat kedvező kapcsolatot a szív- és anyagcsere-egészséggel.

A túlsúlyt és az elhízást általában az egészségtelen életmód egyértelmű következményének tekintjük, amelyet főként a túl sok evés és a kevés mozgás okoz. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a munkaidő és a munkakörülmények is sokkal nagyobb szerepet játszhatnak a testsúly alakulásában, mint korábban gondoltuk. A vizsgálat szerint bizonyos munkarendek és hosszú munkaórák jelentősen növelhetik az elhízás kockázatát.