egészség

Egyre több kutatás utal arra, hogy nemcsak az számít, mennyit mozgunk, hanem az is, mikor sportolunk a nap folyamán. Egy friss vizsgálat szerint különösen a reggeli edzés – főleg a 7 és 8 óra közötti időszak – mutat kedvező kapcsolatot a szív- és anyagcsere-egészséggel.

A túlsúlyt és az elhízást általában az egészségtelen életmód egyértelmű következményének tekintjük, amelyet főként a túl sok evés és a kevés mozgás okoz. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a munkaidő és a munkakörülmények is sokkal nagyobb szerepet játszhatnak a testsúly alakulásában, mint korábban gondoltuk. A vizsgálat szerint bizonyos munkarendek és hosszú munkaórák jelentősen növelhetik az elhízás kockázatát.

Sokszor halljuk, hogy „egy jó kapcsolat boldogabbá tesz” – de úgy tűnik, ennél jóval többről van szó. A kutatások szerint egy kiegyensúlyozott párkapcsolat nemcsak a hangulatunkra, hanem konkrétan a testünk működésére is hatással van.

Nagyon úgy tűnik, hogy súlyos egészségügyi hatása lehet az örök vegyi anyagoknak való gyermekkori kitettségnek.

Az Egyesült Királyságban az emberek egyre kevesebb évet töltenek el jó egészségben – a várható egészséges élettartam (HLE) a 2011-2013-as nyilvántartások kezdete óta a legalacsonyabb szinten van jelenleg. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint 2022-2024-ben a születéskor várható egészséges élettartam a férfiaknál 60,7 év, a nőknél 60,9 év volt. Mindkét szám jelentősen csökkent 2019-2021 óta. A kedvezőtlen változás annak ellenére következett be, hogy a COVID-19-járvány tetőzése óta javult az általános várható élettartam.

Nemcsak az számít, hogy mozogjunk – hanem az is, milyen típusú mozgást végzünk. Egy friss, nagymintás kutatás szerint a hosszú élettartamhoz az a legjobb, ha különféle fizikai tevékenységeket végzünk rendszeresen, nem csupán egyetlen sportot vagy mozgásformát

A szegfűszeg nem csupán ízesítő – több ezer éve használják gyógyászati célokra is, és modern kutatások szerint számos egészségre gyakorolt hatása van.

Amerikai kutatók vizsgálata szerint a férfiaknál sokkal hamarabb kezd el növekedni a szívbetegség kockázata, mint a nőknél.

Sokan év elején döntenek úgy, hogy egy időre teljesen elhagyják az alkoholfogyasztást – például a „száraz január” kezdeményezés részeként –, és a szervezetünk már 30 nap alkoholmentesség után is látványosan reagál erre a változásra. A cikk szerint a húsz- és harmincnapos leállás nemcsak fizikai, hanem mentális szinten is jellegzetes változásokat indít el a testben és a közérzetben.

A honvágy egy trükkös dolog. Nem igazán orvosi betegség, de olyan formában jelentkezhet, amely fizikai szenvedést okoz. Ha idegesek, szorongók és zavartak vagyunk, mert távol vagyunk az otthonunktól, lehet, hogy honvágyunk van. Bár elvont fogalomnak tűnik, hatással lehet a fizikai és mentális egészségünkre.

A közelmúltbeli kutatások rávilágítottak egy egyszerű, mégis hatékony stratégiára az alkoholfogyasztás csökkentésére. A tudósok felfedezték, hogy a leghatékonyabb módszer az, ha az embereket egyszerre tájékoztatják az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatairól, különösen a rákkockázatról, és egy konkrét gyakorlati eszközt is adnak számukra: az elfogyasztott italok nyomon követését. A stratégia lényege, hogy a „miért kell csökkenteni” és a „hogyan lehet csökkenteni” üzenetek kombinációja motiválja leginkább az egyéneket a fogyasztás mérséklésére.

A tök nemcsak az őszi szezon kedvelt zöldsége, hanem egész évben elérhető, tápanyagokban gazdag élelmiszer is, amely rendszeres fogyasztás esetén számos egészségügyi előnnyel járhat. Magas rosttartalmának, antioxidánsainak és ásványianyag-tartalmának köszönhetően a tök támogatja az emésztést, hozzájárul a testsúlykontrollhoz és erősíti a szív- és érrendszeri egészséget.

Sokan úgy vélik, hogy ha kihagyják az étkezéseket, azzal rontják a koncentrációjukat és a szellemi teljesítményüket. Egy friss, nagyszabású elemzés azonban rácáfol erre az elképzelésre: úgy tűnik, az időszakos böjt nemhogy nem butít, de a legtöbb ember agyműködésére semmilyen negatív hatással nincs.