étkezés

A hagyományos északi étrend – amelyet gyakran a mediterrán étrend északi megfelelőjeként említenek – hozzájárulhat a krónikus betegségek kockázatának csökkentéséhez és a hosszabb élettartamhoz. A táplálkozási mintázat elsősorban teljes értékű, növényi alapú élelmiszerekre, teljes kiőrlésű gabonákra, halakra, gyökérzöldségekre és bogyós gyümölcsökre épül. A kutatások szerint az étrend egészségügyi előnyei nem egyetlen kiemelt élelmiszerhez, hanem az élelmiszerek megfelelő összeállításához és a tartósan követett étkezési szokásokhoz kapcsolódhatnak.

Egy közeli társaságában elfogyasztott étkezés mérsékelheti az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést – erre utal a Héber Egyetem, a jeruzsálemi Sheba Egészségügyi Központ és kutatópartnereik vizsgálata. Az eredmények szerint a társas közelség nem csupán a pszichés jóllétre lehet kedvező hatással, hanem a szervezet élettani szabályozási folyamataiban is szerepet játszhat. A kutatás a Science Advances folyóiratban jelent meg.

Egy több mint 5 millió gyerek étrendjét vizsgáló, 185 országra kiterjedő kutatás szerint a legtöbb gyerek étrendjéből messze nem jut elég zöldség, gyümölcs, teljes értékű gabona és hüvelyes az asztalra. Magyarországon sem kedvező a helyzet: a növényi élelmiszerek gyakran csak kis mennyiségben vagy alkalmanként jelennek meg a gyerekek étrendjében.

A terített asztalnál való helyes étkezés és viselkedés, a jó modor elválaszthatatlan része.

A Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézetének legfrissebb kutatása szerint, a 15-39 évesek többsége ritkán eszik gyors- vagy hagyományos éttermi ételeket, és inkább az otthoni főzés játszik szerepet az étkezési szokásaikban.

A World Happiness Report 2025 eredményei szerint, egészségügyi kockázatot jelenthet az, ha kizárólag egyedül étkezünk.

A különféle diéták elterjedésével egyre inkább megoszlanak a vélemények a táplálkozást illetően. Bár sokan kőbe vésett szabálynak tekintik, hogy napi háromszori étkezésre van szükségünk, a BBC új cikke szerint ez mégsem annyira egyértelmű.

A The Journal of Nutrition, Health, and Aging című folyóiratban nemrégiben megjelent cikkben a kutatók azt vizsgálták, hogy a reggeli minősége és az energiabevitel milyen hatással van az idősek kardiometabolikus egészségére.

„Az vagy, amit megeszel.” – szoktuk mondani. Ez az örökérvényű igazság a Római Birodalomban is megállta a helyét. A polgárok leginkább étkezési szokásaikkal prezentálták helyüket a ranglétrán, és hagyományaikban nem ez az egyetlen furcsaság.

Régóta tartja magát az a mondás, miszerint a reggeli a nap legfontosabb étkezése, azonban a mai rohanó, modern világban már nem feltétlen állja meg a helyét ez az állítás. 

Valószínű, hogy ezentúl nem igazán lesz kedve ezekhez az ételekhez és italokhoz.

Nagy mennyiségű lágyítószereket találtak több népszerű gyorséttermi ételben és italban.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vegán étrend a vegyes étrenddel szemben potenciális szív- és érrendszeri előnyökkel jár a jobb minőségű táplálkozás (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék és magvak nagyobb mértékű fogyasztása) révén.