gasztroenterológia

A nonsteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszereket rendkívül gyakran alkalmazzuk izületi, mozgásszervi panaszok miatt és kardiovaszkuláris protekció céljából.

A hepatorenális szindróma (HRS) súlyos májbetegség (elsősorban májcirrhosis) során kialakuló prerenális veseelégtelenség. Fő oka, hogy a portális nyomás növekedésével, a szpanchnikus erek tágulatával párhuzamosan egy keringés átrendeződés jön létre, mely miatt a szplanchnikus területen hiperdinámás keringés alakul ki, míg a szisztémás keringésben relatív hipovolémia jön létre.

A hepatorenális szindróma (HRS) egy funkcionális veseelégtelenség, mely súlyos májbetegséghez (cirrhosis, alkoholos hepatitis, májáttétek) kapcsolódik.

Dátum: 2011. 04. 29-30.
Helyszín: Novotel Budapest Centrum - Budapest, Rákóczi út 43-45.

Dátum: 2011. 04 08-10.
Helyszín: Ramada Hotel & Resort Lake Balaton, Balatonalmádi Bajcsy-Zsilinszky u. 14.

Vérző peptikus fekélyek ellátása során az endoszkópos vérzéscsillapítás alapvető. Az in vitro kísérletek során az feltételezhető, hogy a gyomor kémhatásának neutralizálása, ezzel a pepsin aktivitásának kiiktatása stabilabb véralvadék kialakulásához vezet.

Az első protonpumpa-gátló (PPI), az omeprazole, 1989-ben került piacra, és minden addigi gyógyszernél hatékonyabban volt képes csökkenteni a gyomorsav-szekréciót. Azóta számos készítmény jelent meg a csoporton belül: lansoprazole, panoprazole, rabeprzole, esomeprazole. Sőt vannak intrvénásan alkalmazható formák is.

Egyszeri alkoholfogyasztás esetén a LES ellazul, a nyelőcsőperisztaltika romlik. Refluxos betegekben a gyakran reguritálódó sav miatt érzékennyé vált nyálkahártya (elsősorban a tömény) alkohollal való érintkezés során fájdalommal reagálhat. Tehát az alkohol a refluxos tüneteket fokozza, de önmagában az alkalmi alkoholfogyasztás nem okoz refluxbetegséget. Más a helyzet rendszeres alkoholfogyasztókban.

A gastrooesophagealis reflux gyakori jelenség, enyhébb-súlyosabb formában a populáció kb. 20%-át érinti. Hátterében a nyelőcső alsó záróizmának (LES) működési zavara áll. Élénk kutatások folynak a működési zavar okának tisztázása céljából. Számtalan tényező hajlamosító szerepét vetették fel, melyek egy részéről sikerült is igazolni, hogy hozzájárulnak a GERD kialakulásához, de ezek egyike sem bizonyult meghatározó erejűnek. Hajlamosító faktorként tartják számon az alkoholfogyasztást.

Májbetegséghez kapcsolódó diabetes (ún. hepatgén diabetes) kialakulásában döntő jelentősége van az inzulinrezisztencáinak.

Súlyos májzsugorban szenvedő betegek több mint 90%-ában észlelhető csökkent glükóztolerancia, és kb 30%-ukban manifeszt diabetes mellitus igazolható₁. A két betegség között fennálló ok-okozati kapcsolat mindkét irányban igaz. A súlyos 2. típusú cukorbetegség, illetve a velejáró anyagcsere változások, májkárosodáshoz vezetnek, illetve a májbetegség lefolyását kedvezőtlenül befolyásolják. Fordítva is igaz, súlyos májbetegség diabetes mellitus kialakulását provokálhatja.

A terhes nők kb. 80%-ában fordul elő gastrooesophagealis (GERD), enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket okozva, az anyai életminőséget jelentősen rontva. Sokáig gyógyszeres kezelést nem ajánlottak a savcsökkentőkkel kapcsolatos kellő tapasztalat hiányában.

Viccesen egy kollégám egyszer azt mondta, hogy a „Gasztroenterológia” helyett nyugodtan kiírhatnánk, hogy „Alkohológia”. És valóban a szakrendeléseinken megforduló betegek jelentős része az alkohol fogyasztás miatt, illetve azzal valamilyen össze fügésben lévő probléma miatt keres fel bennünket.