háziorvostan

Az elmúlt években egyre több osteoporosis kezelési ajánlás látott napvilágot, amire mondjuk ki bátran, igen nagy szüksége van a magyar társadalomnak is, hiszen a szó szoros értelemben vett „törékeny” idős ember törött csípővel még törékenyebbé válik. Ha nem is a szójáték kedvéért, de érdemes ezeket a mondatokat jól átgondolni.

A kamrai ritmuszavar (VA) és hirtelen szívhalál (SCD) kockázata az életkorral nő. A megjelenéskori életkor, az "életkori csúcs" és a potenciálisan SCD-hez vezető VA altípusa azonban különböző betegségek esetén eltérő.

Az Amerikai Egyesült Államokban a decemberi-januári csúcsfertőzésekkel ellentétben, 2022. novemberben gyors emelkedést mutat a paramyxovírusok családjába tartozó RS vírus fertőzések száma az egyre magasabb számú sürgősségi ellátások statisztikája szerint.

2021. vége óta, mióta a COVID omicron variánsa megjelent, igen gyorsan alakulnak ki a subvariánsok. Az egyik közülük a BF.7-es variáns, ami újabban fő variánsként terjed Beijingben és terjed szét Kínában. Mi is ez az új variáns, és vajon aggódjunk miatta?

Novemberben először jelent meg a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben c. kiadvány, benne a hazai magánegészségügy legbefolyásosabb szereplőit bemutató TOP30-as listával.

A COVID-19 okozta globális halálozások száma 2022. február óta csaknem 90%-kal csökkent - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.

A Framingham Szív Tanulmány 50 évet elemzett a pitvarfibrillációban (PF) szenvedő betegek mortalitását vizsgálva és összehasonlítva a ritmuszavarral nem szenvedő populációval.

Régebben az emberek életük egyharmadát alvással töltötték. Nem véletlenül. A kielégítő alvásra akkor is szükség van, ha a mai rohanó világban úgy érezzük: elfecsérelt idő, amit erre fordítunk, mert lemaradunk valamiről. Magyarországon a népesség 9%-a küzd valamilyen alvászavarral, és ez nem csupán fáradtságot, kialvatlanságot, nyűgösséget, instabil érzelmi állapotot jelent, hanem számos betegségnek forrása, vagy tünete lehet.

Egyes ritka genetikai betegségek kezelése a közelmúlt új, különleges, géntechnológiai eljárásainak kifejlesztésével vált elérhetővé és egyáltalán lehetségessé. Azonban sok betegnek, illetve hozzátartozónak (csecsemő-, vagy kisgyermekkorban a szülőknek) nagy kérdés kezdetben: szabad-e, vállalható-e egy ennyire új technológiát alkalmazó kezelés alkalmazása, nem okoz-e több kárt, mint hasznot?

Miközben az elhízás veszélyei köztudottak, az alultápláltság gyakoriságáról és jelentőségéről alig esik szó. Pedig az Európai Unió lakosságának 5%-a minőségi éhezésben szenved(1). Például a kórházi kezelés alatt álló betegeknél a malnutríció előfordulási gyakorisága 30-60%, a diagnózis azonban mindössze 3-5%-ban történik meg(2). Mivel a malnutríció diagnosztizáltsága és megfelelő kezelése messze elmarad a kívánatostól, a szakmai szervezetek mind a szűrésre, a diagnózisra és a terápiára vonatkozóan egységes kritériumrendszert és irányelveket fogalmaztak meg(3,4).

Egy új metaanalaízis 24 tanulmányt összegzett, melyben közel 54.000 ember adatait elemezték Európából, USA-ból és Ázsiából, akiknek mindkét karjukon mért vérnyomás értéküket hasonlították össze.

A globális felmelegedéssel együtt a szélsőséges hőséghez köthető események számának növekedéséről számoltak be. A környezeti hőmérsékletű hőexpozíció összefüggésbe hozható a bármilyen okból bekövetkező diabéteszes halálozással és a bármilyen okból bekövetkező kórházi kezeléssel.

Egy 31 éves férfi, akinél megerősített majomhimlő-fertőzést állapítottak meg, egy esettanulmány szerint körülbelül egy héttel a majomhimlő tüneteinek megjelenése után akut szívizomgyulladást diagnosztizáltak.