infektológia

Akut KE fertőzésben a betegek 45-56%-ban vannak encephalitises tünetei. A tünetek az enyhe meningitistől a súlyos meningoencephalomyelitisig változhatnak. Utóbbi esetében a végtagok petyhüdt parézise, agyidegbénulás 5-10 nappal a láz megszűnése után fejlődik ki.

2011. október 6-ig 109 Listeria monocytogenes fertőzést jelentettek a CDC-nek az USA 24 tagállamából, amely eddig 21 ember halálával végződött. A fertőzés forrásának a Jensen Farmok Rocky Ford fajtájú sárgadinnyéjét jelölték meg. Bár a forrás pontos meghatározása 2011. szeptember 14-én megtörtént, további megbetegedésekre lehet számítani részben a laboratóriumi diagnózis felállítása, részben a betegség hosszabb lappangása miatt.

Elkezdődött a magyarországi háziorvosi szolgálatok ellátása az ingyenesen adható influenza vakcinákkal. Kik jogosultak az ingyenes oltásra? Ad-e védettséget a jelenlegi vakcina H1N1 vírusfertőzéssel szemben? Kinek ajánlott a vakcina? Van-e megfelelő speciális ajánlás?

A KE a Flaviviridae családon belül a Flavivirus genusba tartozik, egyszálú RNS-t tartalmaz. A vírus életciklusának első fázisában a gazdasejt felszínéhez kötődik, ami a viralis E-protein és a gazdasejt heparán-szulfát-receptorának összekapcsolódásával jön létre.

Egy közelmúltban lezajlott érdekes felmérés eredménye - amely az egyik amerikai neves infektológiai szaklapban látott napvilágot - azt igazolta, hogy az egyik izraeli kórházban a kórházi dolgozók köpenye fertőző baktériumok tanyája, és ezt a rossz kézmosási szokásokkal hozták összefüggésbe.

A kongresszust idén Pécsett rendezték, Magyarország egyik legélénkebb kulturális városában, mely remek kikapcsolódást jelentett a résztvevőknek a kongresszus szabad óráiban. A főszervező ezúttal Dr. Ternák Gábor professzor úr volt, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvoskar, Klinikai Infektológia és Migráció Egészségügyi Tanszékvezetője. A Palatinusz Hotel méltó helyet biztosított a fertőzések legaktuálisabb problémáinak megvitatására.

Az utóbbi 30 évben Európában folyamatosan emelkedik a kullancs-encephalitisben (KE) megbetegedettek száma. A kórokozó Japántól Oroszországon keresztül egészen Európáig endémiásnak tekinthető, 1500 méteres magasságban is megtalálható.

A krónikus Q-láz kezelése meglehetősen nehéz feladat. A terápia alapja a kombinált, elnyújtott antibiotikum kezelés, szívelégtelenség megjelenésekor hospitalizáció javasolt.

A Q-láz erősen fertőző zoonotikus betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű intracelluláris (sejten belüli) kórokozó idéz elő. A C. burnetiit számos házi- és vadon élő állat hordozza, köztük emlősök, madarak, hüllők és ízeltlábúak.

A Q-láz a zoonozisok közé tartozik, amelyet a Coxiella burnetii, egy Gram-negatív, obligát intracelluláris baktérium okoz. A betegség világszerte előfordul, a leggyakoribb dél-Franciaországban és Ausztráliában.

A betegség és annak kezelési nehézségei állandó terítéken vannak a háziorvosi ellátásban, valamint szakrendelői berkekben. Hogyan fogjunk hozzá, és mire kell figyeljünk az ilyen betegek ellátása során. Melyek a buktatók, és mik a hiányosságok ebben a témában. A cikk erre próbál választ keresni és praktikus ötleteket nyújtani a szakirodalmi adatok segítségével.

Az 1950-es évek óta használják széleskörűen a S. boulardii törzset, amely egy élő élesztőgomba. Liofilizálva forgalmazzák, általában egy kapszula 250 mg-ot tartalmaz belőle, ami az egyszeri felnőtt adag. Az USA-ban étrend-kiegészítőként kapható.

A WHO (World Health Organization) definíciója szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek - kellő mennyiségben alkalmazva - jótékonyan befolyásolják a páciens egészségi állapotát. A probiotikumok probiotikus gyógyszerként és ételként (ételösszetevő, étrend-kiegészítő), állati takarmányként és mesterségesen előállított (genetikailag módosított) probiotikumként egyaránt megjelennek a piacon.