infektológia

Új technológiával két olyan új antibiotikumot fedeztek fel, melyek képesek felvenni a harcot az olyan komoly, rezisztens kórokozókkal szemben is, mint például az MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus).

A meningitis tuberculosa (TBM) előfordulása gyakoribb gyermekekben, mint felnőttekben. Klinikai tünetei alapján sokszor nem könnyű elkülöníteni egyéb lázzal járó neurológiai kórképektől. Diagnózisa nehéz és sokszor megkésett.

Egy elképesztő adat szerint jelenleg a Föld népességének egyharmada fertőzött Mycobacterium tuberculosissal, közülük 10%-nak vannak manifeszt tbc-s tüneteik. Az egyik legrettegettebb extrapulmonalis megnyilvánulása a betegségnek a basilaris meningitis (TBM).

Jelenleg a Föld népességének egyharmada fertőzött Mycobacterium tuberculosissal, közöttük kb. 10%-ban alakul ki TBC-s tünet. A meningitis tuberculosa (TBM) incidenciája leginkább a TBC-s betegek prevalenciájától függ, a fejlődő országokban a krónikus meningitisek leggyakoribb kórokozója a Mycobacterium.

Földünk lakosságából közel 500 millió ember hepatitis B vírussal fertőzött. Afrika-, Ázsia- és Dél-Amerika egyes országaiban a prevalencia meghaladja a 10%-ot. Az elmúlt évtizedek során Magyarországon jelentősen csökkent a fertőzöttek száma, jelenleg a prevalencia < 1%. A hepatitis B vírus jelentőségét illetve veszélyét azonban nem csupán infektológiai vonatkozása miatt kell hangsúlyozni.

SÁRGADINNYE ÁLTAL TERJESZTETT LISTERIOSIS-JÁRVÁNY AZ USA 28 ÁLLAMÁBAN

2011. szeptember 2-án Colorado Állam Közegészségügyi és Környezet-egészségügyi Hivatala azt jelentette a CDC-nek, hogy augusztus 29 óta az átlagosat meghaladó számú, hét listeriosis megbetegedést regisztráltak az állam területén. Szeptember 5-én az egyik beteg háztartásában feltalált sárgadinnye mintáját is begyűjtötték Listeria-vizsgálatra.

2011. október-december között a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózat összesen 133 syphilis megbetegedést jelentett az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályának, 5%-kal többet, mint az előző év negyedik negyedévében.

Klinikai megfigyelések bizonyítják, hogy a korán (48 órán belül) elkezdett antivirális terápia lerövidíti a láz és az influenzás tünetek időtartamát, csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyét (otitis, pneumónia, légzési elégtelenség, halál), lerövidíti a hospitalizációt.

Az influenza epidémia évről évre sok halálos áldozatot követel, a hospitalizáltak száma több millióra rúg. Kétségkívül a legrémisztőbb jelenség az, amikor különböző állatfajokban új törzsek (pl.: a sertés eredetű A/H1N1 vírus) alakulnak ki, amelyek világméretű járványokhoz vezethetnek. Az influenza elleni készítmények a vírusreplikáció különböző részein avatkoznak be: a vírus kiszabadulását gátló szerek (adamantinok), nukleozid inhibitorok (ribavirin), transzkripció és neuraminidáz-bénítók (NAI) (zanamivir, oseltamivir, peramivir) képviselik az influenza elleni kezelés bázisát. Alkalmazásukat azonban nagyban befolyásolja a toxicitásuk és a gyógyszer-rezisztens, mutáns vírusok szelektálódása. Így az újabb influenza ellenes gyógyszerek kifejlesztése – amelyek a sejt-replikációban szerepet játszó jelátvivő rendszert célozzák meg – csökkenthetné a gyógyszer-rezisztens vírustörzsek megjelenését, és növelné a terápia hatékonyságát.

A vakcinációnak kettős hatása van: egyrészt védettséget ad az egyén szintjén, másrészt biztosítja a populáció vagy – angolszász terminológiával élve – a „nyáj” immunitását. Több vizsgálat foglalkozik azzal, hogy meghatározza azt az elégséges számú vakcinációt, amellyel populációs szintű védettséget lehet elérni. Ezáltal a rosszabb gazdasági helyzetű nemzeteknél is elérhetővé válik, hogy protektivitás alakuljon ki a lakosság körében a fertőző betegségekkel szemben, még ha egyéni szinten ez nem is valósítható meg maradéktalanul.

Antibiotikum választással minden orvos szembesül gyógyító munkája során, és ez az a téma, amiben a hihetetlen nagy gyakorlat sem elég. Cikksorozatunk a helyes döntéshez kíván segítséget nyújtani. A cikk következő része a hírhedt penicillin allergiát, az antibiotikum dózisválasztást, az interakciók titkait, az eliminációs kérdéskört és a szükséges betegkövetési szabályokat szedte egy csokorba.

Napjainkban egyre nagyobb figyelem kíséri a fertőző betegségek megfékezésére kidolgozott vakcinák fejlesztését és világméretű alkalmazását. Ez az érdeklődés sok mindennek köszönhető: a fekete himlő sikeres eradikálása a Földről, a gyermekkori fertőző betegségek visszaszorítása (morbilli, mumps, pertussis, rubeola etc.), a fejlett országokban tapasztalható oltási fegyelem lazulása, a fejlődő világban áldozatokat szedő, gyermekkori virális és bakteriális megbetegedések és a molekuláris biológiai és biotechnológiai módszerek gyors fejlődése (ami új vakcinák kifejlesztésével kecsegtet).

Magyarországon az első HIV-fertőzöttet 1985-ben, az első AIDS beteget 1986 végén diagnosztizálták.