kardiológia

A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.

A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.

A randomizált COBRRA-vizsgálat megállapította, hogy az apixaban az akut vénás tromboembólia (VTE) kezelésében csökkentette a vérzés kockázatát a rivaroxabanhoz képest, megerősítve ezzel azokat a megfigyeléses és közvetett jelzéseket, amelyek a hatékonyság romlása nélküli nagyobb biztonságra utaltak.

A 2017-2020 közötti Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey) adatai alapján készült, 5981 amerikai felnőttet vizsgáló keresztmetszeti tanulmányban a nőknél a férfiakhoz képest nagyobb volt a klinikailag jelentős májfibrózis kialakulásának valószínűsége a körkörös elhízás, a glükóz intolerancia, valamint több kardiometabolikus kockázati tényező együttes jelenléte esetén. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a több kardiometabolikus kockázati tényezővel küzdő nők esetében aránytalanul magasabb a májfibrózis kockázata, ami alátámasztja a nemekhez igazodó szűrési és megelőzési stratégiák szükségességét.

Egy új tanulmány szerint az artériás plakk alapján számított szívroham kockázatot mérő standard módszerek alábecsülhetik a nők kockázatát.

A szisztémás gyulladás hozzájárul a szívelégtelenség (HF) kórélettanához. Enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF), illetve megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén a gyulladás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris, vagy vese- és anyagcsere-betegségekkel, míg szívelégtelenség és csökkent ejekciós frakció (HFrEF) esetén a gyulladás a szívet ért terhelés, illetve a keringési zavarok következtében alakul ki.

Az influenza összefüggésbe hozható az akut kardiovaszkuláris eseményekkel, de a kardiológiai intenzív osztályokra (C-ICU) felvett, magas kockázatú betegeknél a szerológiai védelem hatása nem ismert. Ezen tanulmány célja az influenza-szezonban a C-ICU-ra felvett betegek korábbi vakcinázási arányának, szerológiai védelmi szintjének és laboratóriumi vizsgálattal megerősített influenzájának elemzése, valamint a kardiovaszkuláris eseményekkel való összefüggése volt.

A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázati tényezői gyakoriak a PCOS-ban szenvedő nőknél, de a CVD-re vonatkozó prospektív adatok a populációalapú kohorszokban korlátozottak. Egy prospektív kockázat-elemzés értékelte a CVD előfordulását PCOS-ban szenvedő skandináv nőknél egy országos nyilvántartáson alapuló tanulmányban Dániából (PCOS Dánia, N = 27.298, kontroll, N = 135.019), Finnországból (PCOS Finnország, N = 20.765, kontrollok, N = 59.122) és Svédországból (PCOS Svédország, N = 79.454, kontrollok, N = 393.669). A tanulmány fő kimenetele a CVD volt. A CVD-t az ICD-10 diagnosztikai kódok szerint határozták meg a súlyos kardiális események, a tüdőembólia és/vagy a mélyvénás trombózis tekintetében.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (American Heart Association) tudományos ülésén dél-koreai kutatók egy olyan ADAPT AF-DES vizsgálatról számoltak be, amelyben antikoaguláns monoterápiát vagy kombinált terápiát (közvetlen orális antikoaguláns [DOAC] és klopidogrél) alkalmaztak pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél, akik legalább egy évvel korábban gyógyszeres sztenttel lettek ellátva.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) nemrégiben tette közzé a szívizomgyulladás kezelésére vonatkozó 2025-ös irányelveit, amelyek kiterjedten tárgyalják a pericarditis kérdését és a két szívizomgyulladás-típus közötti számos átfedést is.

A köszvény kezelése során alkalmazott „célzott terápia” a „tüzelj, majd felejtsd el” megközelítéshez képest szerény, de szignifikáns csökkenést eredményezett a súlyos kardiovaszkuláris események (MACE) kockázatában – derült ki az Európai Reumatológiai Szövetség (EULAR) idei éves konferenciáján bemutatott eredményekből.

Az infektív endokarditisz (IE) miatt végzett szívbillentyű-műtét javíthatja a túlélési esélyeket, de jelentős kockázattal jár. Korlátozott adatok állnak rendelkezésre a műtéten átesett betegek hosszú távú kimeneteléről a háttérpopulációhoz képest. Egy vizsgálat célja az IE-ben szenvedő, a szívbillentyű-műtétet követő 90 napot túlélő betegek hosszú távú halálozásának és morbiditásának összehasonlítása volt egy ezzel egyező dán háttérpopulációval.

A szerzők egy átfogó munkafolyamatot dolgoztak ki a nem ischaemiás dilatatív kardiomiopátiában szenvedő betegek hirtelen szívhalál kockázatának szív MRI-alapú értékelésére, aminek célja az egyénre szabott prognosztikai értékelés javítása volt.