kardiológia

Egészséges, élő vesedonoroknál a napi 300 mg allopurinol 9 hónapon át történő alkalmazása jelentősen csökkentette a húgysavszintet, de nem befolyásolta a bal kamrai tömeget, a vérnyomást vagy az inzulinérzékenységet. Emellett nemkívánatos események gyakrabban fordultak elő az allopurinol-, mint a placebo-csoportban.

Egy vizsgálat célja az elhízás (a testtömegindex [BMI] alapján meghatározva) és a koszorúér-bypass műtétet (CABG) követő posztoperatív halálozás közötti összefüggés meghatározása, valamint a legfontosabb befolyásoló tényezők azonosítása volt az „elhízási paradoxon” jelenségének feltárása érdekében gépi tanulási algoritmusok segítségével.

Korábbi vizsgálatok szerint az érrendszeri megbetegedések előzményei összefüggésben állhatnak a Parkinson-kór fokozott kockázatával, azonban nem zárható ki, hogy ez részben fordított ok-okozati kapcsolat következménye. Emellett feltételezik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, de az erre vonatkozó bizonyítékok ellentmondásosak, és lehetséges, hogy az érrendszeri betegségek zavaró tényezőként befolyásolják az összefüggést. Jelen vizsgálat célja e kapcsolatok elemzése volt az Egyesült Királyságban zajló prospektív Million Women Study kohorszban.

Egy japán vizsgálatban, amiben magas vérnyomásban szenvedő idősebb felnőttek otthoni EKG-monitorozását végezték, a lehetséges pitvarfibrillációra (AF) figyelmeztető riasztást kapó résztvevők kevesebb mint egynegyede fordult egészségügyi intézményhez a jelzést követő három hónapon belül, és kevesebb mint minden ötödik résztvevő esetében történt további kivizsgálás. Az orvos által megerősített AF-esetek csaknem fele még 12 hónap elteltével is diagnosztizálatlan maradt.

Azoknál az anyáknál, akik terhességük alatt magas fehérjetartalmú és alacsony glikémiás indexű (HPLGI) étrendet követtek, a gyermekek 9 éves korukig magasabb összkoleszterin-szintet, alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, valamint magasabb LDL/magas sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin arányt mutattak, mint azok gyermekei, akik terhességük alatt mérsékelt fehérjetartalmú és mérsékelt glikémiás indexű (MPMGI) étrendet követtek.

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a pajzsmirigy működése milyen prognosztikai jelentőséggel bír az enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegek állapotára nézve. A pajzsmirigy szerepe alapvető a szív- és érrendszer optimális működéséhez. Ugyanakkor a szubklinikai pajzsmirigy-működési zavar prognosztikai jelentősége szívelégtelenségben (HF), különösen az HFmrEF-ben szenvedő betegek esetében továbbra is tisztázatlan.

Az ultragyors ultrahang segítségével a legtöbb, veleszületett aortaszűkületben szenvedő felnőtt esetében sikeresen megmérték a nyíróhullám sebességét, és a közepes vagy súlyos betegségben szenvedőknél magasabb nyíróhullám-sebességet mértek, mint az egészséges önkénteseknél, ami a szívizom merevségére utal.

Az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) új tudományos nyilatkozata összefoglalja az elsődleges és másodlagos megelőzés keretében alkalmazott vérlemezke-gátló gyógyszerek használatára vonatkozó ajánlásokat ASCVD megelőzésében.

Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szoptatás (BF) összefüggésbe hozható-e a tartós magas vérnyomás (HTN) és a glükózanyagcsere-zavarok kockázatának csökkenésével azoknál a policisztás ovarium-szindrómában (PCOS) szenvedő betegeknél, akiknél terhességi magas vérnyomás (PHTN) és/vagy terhességi cukorbetegség (GDM) alakult ki.

A szív-amyloidosis (CA) egy progresszív, infiltratív cardiomyopathia, ami ingerületvezetési zavarokkal, illetve ritmuszavarokkal jár, bár ezek tényleges jelentősége, valamint a betegség fenotípusával való összefüggései még nem teljesen tisztázottak.

Az emfizéma, a gázrekumuláció és a légúti falvastagság CT-vizsgálattal történő kvantitatív értékelése összefügg a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) súlyosságával, illetve a rohamok kockázatával. Stabil COPD esetén a légúti falvastagság összefüggésbe hozható korábbi miokardiális infarktussal. A szívbetegségek gyakran nem kerülnek diagnosztizálásra COPD esetén, a kórházi kezelést igénylő COPD-exacerbációk (ECOPD) után pedig a szívproblémák kockázata magas. A kórházi kezelés alatt elvégzett CT-vizsgálatok segíthetnek az orvosoknak a szívbetegségben szenvedő betegek azonosításában.

A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.

A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.