kardiológia

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) nemrégiben tette közzé a szívizomgyulladás kezelésére vonatkozó 2025-ös irányelveit, amelyek kiterjedten tárgyalják a pericarditis kérdését és a két szívizomgyulladás-típus közötti számos átfedést is.

A köszvény kezelése során alkalmazott „célzott terápia” a „tüzelj, majd felejtsd el” megközelítéshez képest szerény, de szignifikáns csökkenést eredményezett a súlyos kardiovaszkuláris események (MACE) kockázatában – derült ki az Európai Reumatológiai Szövetség (EULAR) idei éves konferenciáján bemutatott eredményekből.

Az infektív endokarditisz (IE) miatt végzett szívbillentyű-műtét javíthatja a túlélési esélyeket, de jelentős kockázattal jár. Korlátozott adatok állnak rendelkezésre a műtéten átesett betegek hosszú távú kimeneteléről a háttérpopulációhoz képest. Egy vizsgálat célja az IE-ben szenvedő, a szívbillentyű-műtétet követő 90 napot túlélő betegek hosszú távú halálozásának és morbiditásának összehasonlítása volt egy ezzel egyező dán háttérpopulációval.

A szerzők egy átfogó munkafolyamatot dolgoztak ki a nem ischaemiás dilatatív kardiomiopátiában szenvedő betegek hirtelen szívhalál kockázatának szív MRI-alapú értékelésére, aminek célja az egyénre szabott prognosztikai értékelés javítása volt.

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.

Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.

Világszerte milliók szednek béta-blokkolókat a szív- és érrendszeri problémák kockázatának csökkentése érdekében, különösen szívroham után. Két új tanulmány azonban arra utal, hogy sok beteg számára ezek a gyógyszerek már nem feltétlenül hasznosak, sőt, egyes esetekben akár károsak is lehetnek.

A közelmúltban végre megjelentek az Amerikai Kardiológiai Szövetség/Amerikai Kardiológiai Kollégium 2025-ös, az akut koronária-szindróma (ACS) kezelésére vonatkozó irányelvei, amelyek 11 év szünet után az első frissítést jelentik.

Az alacsony vagy közepes kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező HIV-betegek körében mind a korábbi, mind a jelenlegi abacavir-expozíció a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris események (MACE) fokozott kockázatával járt együtt szemben azzal, amikor nem volt expozíció.

Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.

Az elhízás a pitvarfibrilláció (AF) fontos kockázati tényezője. Nem randomizált vizsgálatok kimutatták, hogy a testsúlycsökkenés és a fokozott fizikai aktivitás összefügg az AF csökkenésével.

A szív- és érrendszer egészségével kapcsolatos állapotfelméréseket sokkal korábban kellene kezdeni, méghozzá az egész életre szóló kockázatokra összpontosítva, nemcsak egy 10 éves előrejelzésre - közölték szakértők a Brit Szív- és Érrendszeri Társaság idei éves konferenciáján.

A szilikon alapú mellimplantátumokat az 1960-as években kezdték el használni, és azóta a plasztikai sebészetben esztétikai, illetve rekonstrukciós célokra használt alapanyagként váltak népszerűvé. A mellimplantátumokkal kapcsolatos egészségügyi aggályok azonban heves vitát váltottak ki, a hosszú távú kilátásokra vonatkozó információk ugyanis nem egyértelműek.