kardiológia

A szív- és érrendszeri (CVD) megbetegedések előfordulásában nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők. A stresszre adott élettani válasz normál esetben segít a létfenntartásban, de a tartós, vagy extrém nagy stressznek igen káros hatásai lehetnek.

A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt 8 és fél hónap folyamán különböző orvosi kutatásait hangolta össze annak érdekében, hogy a jelenleg kórházi ápolást igénylő betegségekben szenvedők egy része biztonságosan átvezethető legyen az otthoni ápolás területére.

Azoknál az embereknél, akik kissé nagyobb, de még mértékletes mennyiségű, akár koffeintartalmú, akár koffeinmentes kávét fogyasztanak, szignifikánsan alacsonyabb a mortalitási arány, mint azoknál, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét. – derül ki három jól ismert kohorsz tanulmány összesített elemzéséből. A Harvard Egyetem tanulmányáról a Circulation című orvosi szaklap számolt be.

A Canadian Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent új tanulmány általánosan elterjedt tévhiteket oszlat el a szívbetegek szexuális életével kapcsolatban.

Az USA-ban több mint 7 millió ember kerül sürgősségi osztályra mellkasi fájdalommal, ami olykor, bár nem minden esetben szívrohamot jelez. A The Lancet orvosi szaklapban megjelent beszámoló szerint egy új teszt képes mérsékelni a diagnózisra való várakozással járó stresszt, mivel gyors és pontos eredményt nyújt a szívroham valószínűségéről.

Wolf-Parkinson-White (WPW) szindróma alkalmanként előfordulhat a háziorvosi rendelőkben, és a kezelés a kezelőorvos betegséggel kapcsolatos tapasztalatától és már amennyiben jelentkeznek, a tünetektől függően eltérhet.

A CHA2DS2-VASc pontszám – amelyet pitvarfibrilláló betegek esetében már jelenleg is alkalmaznak a stroke és a tromboembólia megnövekedett kockázatának előrejelzésére – a szívelégtelenséggel küzdő betegek esetében ugyancsak alkalmazható lenne – állítja egy új, a Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent és ezzel egy időben a European Society of Cardiology 2015-ös konferenciáján Line Melgaard által is ismertetett tanulmány.

Az Ohio Állami Egyetem új kutatási eredménye szerint, ha valaki több kalóriát szeretne elégetni, gyaloglás közben időnként változtasson az iramon.

Mi lehet a ritmuszavar oka? Forrás: Figure1.

Örvendetes, hogy hazánkban nő a születéskor várható élettartam. Az 1990-ben még 66,1 éves országos átlag, 2014-re 78,9 évre emelkedett. Nem közömbös azonban, hogy a hosszabb életet milyen állapotban, milyen aktívan töltik el az emberek, illetve hogy életük mekkora részében szorulnak esetleg segítségre.

Bár non-valvuláris pitvarfibrilláció esetén a nemzetközi ajánlások egyértelműen fogalmaznak az antikoaguláns kezeléssel kapcsolatban, az alacsony CHA2DS2-VASc pontértékkel rendelkező páciensek esetében mégis gyakran rossz érzése van a terápiát indikáló orvosnak. Ennek oka, hogy sajnos ezek a statisztikailag alacsony kockázatú betegek is kardiogén stroke-t kapnak néha.

A VTE (vénás tromboembólia) rizikótényezőnek felmérése kiemelten fontos a páciensek további kezelése szempontjából. Az egyértelmű provokáló tényezők nélkül előforduló esetek ismétlődésének kockázata magasabb. A mélyvénás trombózis rizikó tényezői között előkelő helyet foglal el a trombofília, és nagy jelentősége van a további terápiás stratégia szempontjából is.

Hetente 55, vagy ennél több munkaóra esetén növekszik a stroke kockázata. Ráadásul minél több órát dolgozunk le pluszban, annál nagyobb lesz ez a kockázatnövekedés – állapította meg egy új metaanalízis, amelyet a brit University College London kutatói tettek közzé a The Lancet online változatában. A túlórázás a szívkoszorúér-betegség esélyeit is növelte, de csak kisebb mértékben, mint amit a stroke esetében tapasztalt a kutatócsoport.