kardiológia

A Supraventrikuláris tachycardiák katéterablációs kezelése

A supraventrikuláris tachycardiák (SVT) viszonylag gyakori, sokszor perzisztens, magas kamrai frekvencia esetén életveszélyes ritmuszavarok. A ritmuszavartól függően a katéterablációs kezelés lehet első vonalbeli, vagy az antiaritmiás szerek hatástalansága esetén választandó eljárás. A beavatkozás hatásossága, illetve a szövődmények aránya függ az aritmia típusától.
2012.03.08. Kardiológia

Van szexuális élet szívbetegség után is

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) a napokban jelentette meg a Circulation c. folyóiratban a kardiovaszkuláris betegek szexuális aktivitására vonatkozó ajánlásukat. Az ajánlás szerint a szívbetegek többségénél biztonságosan folytatható a szexuális élet; illetve mind az orvosoknak, mind betegeknek foglalkozniuk kell a témával.
2012.02.23. Kardiológia

Mit tudunk a Kawasaki betegségről?

A Kawasaki betegség gyerekkorban jelentkező akut vasculitis, ami túlnyomórészt érinti a koszorúereket is. Etiológiája ismeretlen, fertőző ágens szerepe, illetve genetikai hajlam valószínű. Néhány esetben koronária aneurizmával vagy ectáziával, ischémiás szívbetegséggel vagy hirtelen szívhalállal jár. Fejlett országokban ez a leggyakoribb gyerekkori szerzett szívbetegség.
2012.01.25. Kardiológia

Trombocitagátlás heterozigóta CYP2C19 genotípus esetén

A clopidogrelnek egy enzimatikus átalakuláson kell keresztül mennie, majd az aktív metabolitja irreverzibilisen gátolja a vérlemezke ADP receptorát. Ezt az aktivációt a cytocrom P 450 enzimrendszer végzi a májban, beleértve a CYP2C19-et is. A CYP2C19-nek számos allélje ismert, mely alapján az enzimatikus aktivitás lehet normális, csökkent vagy emelkedett. A *2 allél az enzimatikus aktivitás hiányával jár, így hordozóinál a clopidogrel indukálta trombocita gátlás csökkent (heterozigóták) vagy hiányzik (homozigóták).
2012.01.04. Kardiológia

Pánik syndroma. Pánik syndroma? Kamrafibrillatiót megelőző ST-elevatio az aVR elvezetésben

44 éves vidéki nőbeteg anamnézisében atypusos mellkasi fájdalom és pánik syndroma szerepel. A területileg illetékes kardiológiai szakrendelőben elvégzett terheléses EKG pozitív volt. Habár a kardiológus kolléga nem gondolta, hogy coronaria betegség okozza a beteg panaszait, de a pánik syndroma miatt kérte, hogy legyen egy coronarographia, ami lezárja a kivizsgálást. A beteg anamnézisében coronaria rizikó faktorok közül az erős dohányos anamnézis és enyhe hypercholesterinaemia emelhető ki.
2011.12.13. Kardiológia