képalkotó diagnosztika

Az MR (mágneses rezonancia) képalkotás az 1970-es évek nagy jelentőségű felfedezése volt, működésének alapja az 1946-ban leírt ún. mágneses magrezonancia fenomén. A klinikai gyakorlatban az 1980-as években terjedt el.

Ultrahangnak nevezzük a 20.000 Hz feletti tartományba eső hullámokat, melyek az emberi fül számára már nem hallhatóak. Az orvosi diagnosztikában általában a 2-16 MHz tartományba eső hullámokat alkalmazzuk. Ebben a frekvencia tartományban az ultrahangok biológiai károsodást nem okoznak.

A komputer-tomográfia, egy speciális röntgen vizsgálat, ahol a vizsgált testrészről, a vizsgáló által meghatározott vastagságú haránt szeletek készülnek.

A csont-denzitometria a csont ásványi anyag tartalmának mérésére szolgál. A csont ásványianyag-tartalmának (BMD) meghatározása alapvető a calcipeniás osteopathiák felismerésében, fontos a törési kockázat megítélésében, és ma csaknem egyedüli módszer a kezelés monitorozására.

Egy a Journal of Medical Case Reportsban megjelent beszámolóban egy csontszilánk lenyelés miatt bekövetkező esophagus perforatio esetét ismertetik a szerzők, amely acut angina pectorist okozott, és acut coronaria szindróma téves diagnózisához vezetett.

A TB világszerte egyre nagyobb problémát jelent, ezért létfontosságú a betegség szokatlan prezentációinak felismerése. A májtuberculosis ritkán fordul elő immunkompetens egyénekben. Ismertetőnkben egy felső abdominális fájdalommal jelentkező, 26 éves fiatalember esetét mutatjuk be, akinél a laborvizsgálat rendellenes májfunkciókat tárt fel és a gyulladásos markerek emelkedett szintjét mutatta.

A sarcoidosis ismeretlen etiológiájú, krónikus, multiszisztémás gyulladásos megbetegedés, melyet az érintett szervek gyulladása jellemez. Köztudott, hogy az idegrendszer érintettségével járó neurosarcoidosis a sarcoidosis betegek kb. 5%-ánál jelentkezik. Azonban a szisztémás érintettség nélküli neurosarcoidosis igen ritka.

A chronicus calcifikáló pancreatitis ismert szövődménye a meszes szövet által okozott térfoglalás, amely egyrészt a ductus choledochus, másrészt a ductus Wirsungianus kifolyási zavarával járhat.