kommunikáció

A tanulmány a fertőző betegségek globális terjedésének és a dezinformáció összefonódó problémáját vizsgálja, különös tekintettel a COVID–19 világjárvány tapasztalataira és a rémhírterjesztés büntetőjogi megítélésére. A szerzők rámutatnak, hogy a modern társadalmak nemcsak egészségügyi szempontból sérülékenyek, hanem az információs térben is, ahol az álhírek, az áltudományos nézetek és az összeesküvés-elméletek gyorsan és tömegesen képesek terjedni. A fokozódó emberi mobilitás, valamint a digitális kommunikációs csatornák elterjedése olyan környezetet hozott létre, amelyben a járványok és a velük kapcsolatos félrevezető információk egyaránt határok nélkül terjedhetnek.

Az állatok kommunikációját leginkább véletlenszerű hangok halmazának tartják, amelyben csak ritkán fordul elő kompozicionalitás. Azonban egy új tanulmány, amely nemrég jelent meg a Science folyóiratban, másképp vélekedik erről.

Több mint száz évvel a digitális eszközök berobbanása előtt, a magyar parasztok profi rendszert építettek ki a kommunikációra.

Ha valaki depresszióval küzd, az nem könnyen észrevehető, sőt legtöbbször már sajnos elég későn derül ki. Nem véletlen hívják "néma betegségnek".

Egy volt FBI-ügynök szerint elárulta a magas érzelmi intelligenciájú emberek három fő taktikáját, amiket ő is bevetett a túsztárgyalások során.