kutatás

Az agysejtek térbeli tájékozódásban betöltött szerepét vizsgálják a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakemberei, akiknek kutatása hozzájárulhatnak olyan betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez, mint az Alzheimer-kór, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodik.

A Mass General Brigham Egyetem és a Georgiai Orvosi Egyetem kutatói fedezték fel, hogy a D-vitamin a sok pozitív hatása mellett a biológiai öregedés folyamatát is lassíthatja.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát; a tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás rizikója – derül ki a Semmelweis Egyetem a GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzésből.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói eredményei alapján új lehetőség nyílhat a növények ellenálló képességének növelésére.

A Michigani Egyetem kutatói a közelmúltban ismertették, hogy egerekkel végzett vizsgálatok során megállapították, hogy egy herpeszvírusból származó fehérje meghosszabbította a rákellenes T-sejtek élettartamát, ami ahhoz vezetett, hogy a tumorok növekedése lelassult.

A Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézetének legfrissebb kutatása szerint, a 15-39 évesek többsége ritkán eszik gyors- vagy hagyományos éttermi ételeket, és inkább az otthoni főzés játszik szerepet az étkezési szokásaikban.

Emberi szerveket utánzó, mikrochipeken kialakított mesterséges szövetek vizsgálatán dolgoznak magyar kutatók egy nagy nemzetközi konzorcium részeként. A jövőben akár egyéni betegekből származó mintákon végzett kísérletek segíthetik a gyógyszerek hatékonyságának biztonságosabb és gyorsabb tesztelését.

A malária, amely évente közel 600 000 ember, többségében gyermekek életét követeli, a nőstény szúnyogok által terjed. A jelenlegi erőfeszítések célja pedig a szúnyogok megölése, nem a malária gyógyítása.

Kísérletekkel igazolták a Pécsi Tudományegyetem szakemberei, hogy oldott formában, szemcseppként zöldhályog és 2-es típusú cukorbetegség esetén is sikerrel alkalmazható egy idegsejtek által termelt anyag, a PACAP elnevezésű neuropeptid.

A Biológia Intézet területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz kapcsolódó öt felújított további labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális, különösen az antifungális terápiák fejlesztését, választ adva egy súlyos, ám gyakran elhanyagolt egészségügyi kihívásra.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) és a PTE Szentágothai János Kutatóközpont szakembereinek hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő lehetséges betegség minél koraibb előrejelzésében.

Az Interesting Engineering számol be a hírről, miszerint skót kutatók egy új MI-rendszert fejlesztettek ki, amely képes nagy valószínűséggel jelezni eltűnt személyek helyzetét.

A bipoláris affektív zavar diagnózisának felállítása nem könnyű, sokszor évek telnek el, mire kiderül, hogy a beteg ebben szenved. Oka, hogy a kórképnek több altípusa van, amikben a mániás és depressziós fázisok eltérő erősséggel és módon, és nem egyszer elmosódottan jelennek meg. Indokolt tehát a betegség minél részletesebb és pontosabb megismerése, már csak azért is, mert Magyarországon a népesség 5-6 százaléka, azaz több százezer ember érintett. Dr. Tényi Tamás professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója és kutatócsoportja az elmúlt években több olyan új felfedezésre jutott, amelyek segíthetik a betegek könnyebb és gyorsabb diagnózishoz jutását.