kutatás

Annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben világszerte számos dohányzásellenes kampány indult, a lakosság tájékozottsága a dohányzás egészségügyi kockázatairól alig javult. Egy friss kutatás több mint 240 ezer ember válaszait elemezte 28 országban, és arra jutott, hogy sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzás, illetve a passzív dohányzás súlyos következményeivel. A vizsgálat szerint különösen a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos ismeretek hiányosak, pedig ezek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak.

Egy új genetikai vizsgálat meglepően sokféle biológiai nyomot azonosított a torinói leplen, amelyet a keresztény hagyomány Jézus Krisztus halotti lepleként tart számon. A kutatók emberi, növényi, állati és mikrobiális DNS-maradványokat mutattak ki a vászon rostjaiban, ami azt jelzi, hogy a relikvia hosszú története során számos különböző környezettel és élőlénnyel került kapcsolatba. A vizsgálat ugyanakkor nem szolgáltat bizonyítékot sem a lepel korára, sem annak hitelességére.

Az álmokat sokáig csupán a nappali események visszhangjának tekintették, egy új kutatás azonban arra utal, hogy ennél jóval összetettebb folyamatról van szó. A vizsgálat szerint az agy alvás közben nem egyszerűen újrajátssza a napközben átélt élményeket, hanem átalakítja, újrarendezi és a személyiségünkhöz igazítja azokat. Ennek eredményeként az álmok nem a valóság pontos másolatai, hanem olyan történetek, amelyekben a különböző emlékek, érzések és tapasztalatok új formában kapcsolódnak össze.

Érzékeny intim szöveti sérülések regenerációját támogató új formulát fejlesztenek ki szoros szakmai együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei.

A metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatohepatitis (MASH) – a zsírmájbetegség súlyos formája – világszerte emberek millióit érinti, és kezelésére jelenleg kevés hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. A betegség hosszú távon májzsugorhoz, májelégtelenséghez vagy májrákhoz vezethet, ezért a kutatók intenzíven keresik az új terápiás lehetőségeket. A Michigani Egyetem kutatóinak friss állatkísérletes eredményei szerint egy kísérleti gyógyszer, a DT-109 nem közvetlenül a májat célozza, hanem a bélrendszer működésének helyreállításával képes visszafordítani a betegség súlyos formáját.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hátterének megértésében hozhat előrelépést egy új kutatás.

A humán papillomavírus (HPV) elleni oltási kampány eredményeként egyetlen fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában a 2020-as évtized első felében – derül ki a Lancet tudományos folyóiratban frissen publikált tanulmányból.

Amikor gyermekünk egészségéről van szó, nemcsak az orvosi, hanem a jogi kérdéseink száma is megnő. Egy friss, országos kutatás rávilágít: a magyar lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyermekeket megillető betegjogokról, miközben egyre nagyobb az igény az érthető és hiteles tájékoztatásra. Az Egészség Joga Alapítvány megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a szülők és a felnőtt lakosság ezekkel a jogokkal, és mely területeken a legnagyobb a tudáshiány.

Nemcsak a testünkre, hanem az agyműködésünkre is hatással lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Egy friss kutatás szerint ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása negatívan hathat a koncentrációra és a kognitív teljesítményre is.

Japán kutatók vizsgálata alapján az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag fontos szerepet tölt be a viselkedési rugalmasság szabályozásában. Az eredmények továbbá hozzájárulhatnak egyes neurológiai kórképek, például a Parkinson-kór jobb megértéséhez, valamint új terápiás módszerek kifejlesztéséhez.

Egy nemzetközi kutatás újabb bizonyítékot talált arra, hogy az alkoholfogyasztás és a daganatos betegségek között szoros kapcsolat áll fenn. A Washingtoni Egyetem (Seattle) kutatói úgy találták, hogy már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A szobanövények levegőtisztító hatásáról szóló elképzelés évtizedek óta népszerű, sokan hiszik, hogy néhány növény a lakásban képes jelentősen javítani a levegő minőségét, kiszűrve a káros anyagokat. A NASA egy korábbi, gyakran idézett kutatása is hozzájárult ehhez a hiedelemhez, amely szerint bizonyos növények képesek lehetnek a levegőben található szennyező anyagok – például formaldehid, benzol vagy triklóretilén – csökkentésére. Az újabb értelmezések és vizsgálatok azonban árnyalják ezt a képet.

A halál, az álmok és a tudat közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja az embert, de az utóbbi években a tudomány egyre közelebb került ahhoz, hogy ezek mögött a jelenségek mögött konkrét idegrendszeri folyamatokat is azonosítson. A cikkben bemutatott kutatások központi kérdése az, hogy a haldoklás és az álomszerű tudatállapotok között van-e mérhető, biológiai kapcsolat, illetve hogy az úgynevezett „halálközeli élmények” mennyiben magyarázhatók az agy működésével.