kutatás
Az intim szövetek gyógyulását segítő megoldáson dolgoznak szegedi kutatók
Érzékeny intim szöveti sérülések regenerációját támogató új formulát fejlesztenek ki szoros szakmai együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei.
Kísérleti gyógyszer javította a zsírmáj állapotát a bélrendszer helyreállításával
A metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatohepatitis (MASH) – a zsírmájbetegség súlyos formája – világszerte emberek millióit érinti, és kezelésére jelenleg kevés hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. A betegség hosszú távon májzsugorhoz, májelégtelenséghez vagy májrákhoz vezethet, ezért a kutatók intenzíven keresik az új terápiás lehetőségeket. A Michigani Egyetem kutatóinak friss állatkísérletes eredményei szerint egy kísérleti gyógyszer, a DT-109 nem közvetlenül a májat célozza, hanem a bélrendszer működésének helyreállításával képes visszafordítani a betegség súlyos formáját.
Fontos szerepet játszhat egy molekuláris „kapcsoló” az ADHD kialakulásában
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hátterének megértésében hozhat előrelépést egy új kutatás.
200 nő életét menthette meg 2020 és 2024 között a HPV elleni vakcina
A humán papillomavírus (HPV) elleni oltási kampány eredményeként egyetlen fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában a 2020-as évtized első felében – derül ki a Lancet tudományos folyóiratban frissen publikált tanulmányból.
Mennyire ismerjük gyermekeink betegjogait? – A szülők háromnegyede érzi hiányosnak a tudását
Amikor gyermekünk egészségéről van szó, nemcsak az orvosi, hanem a jogi kérdéseink száma is megnő. Egy friss, országos kutatás rávilágít: a magyar lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyermekeket megillető betegjogokról, miközben egyre nagyobb az igény az érthető és hiteles tájékoztatásra. Az Egészség Joga Alapítvány megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a szülők és a felnőtt lakosság ezekkel a jogokkal, és mely területeken a legnagyobb a tudáshiány.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a kognitív teljesítményt is ronthatják
Nemcsak a testünkre, hanem az agyműködésünkre is hatással lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Egy friss kutatás szerint ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása negatívan hathat a koncentrációra és a kognitív teljesítményre is.
Új felfedezés segítheti a függőségek és kényszerbetegségek jobb megértését
Japán kutatók vizsgálata alapján az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag fontos szerepet tölt be a viselkedési rugalmasság szabályozásában. Az eredmények továbbá hozzájárulhatnak egyes neurológiai kórképek, például a Parkinson-kór jobb megértéséhez, valamint új terápiás módszerek kifejlesztéséhez.
Már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti a daganatos betegségek kockázatát
Egy nemzetközi kutatás újabb bizonyítékot talált arra, hogy az alkoholfogyasztás és a daganatos betegségek között szoros kapcsolat áll fenn. A Washingtoni Egyetem (Seattle) kutatói úgy találták, hogy már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Ezt mondja a tudomány a szobanövényekről
A szobanövények levegőtisztító hatásáról szóló elképzelés évtizedek óta népszerű, sokan hiszik, hogy néhány növény a lakásban képes jelentősen javítani a levegő minőségét, kiszűrve a káros anyagokat. A NASA egy korábbi, gyakran idézett kutatása is hozzájárult ehhez a hiedelemhez, amely szerint bizonyos növények képesek lehetnek a levegőben található szennyező anyagok – például formaldehid, benzol vagy triklóretilén – csökkentésére. Az újabb értelmezések és vizsgálatok azonban árnyalják ezt a képet.
Mi történik az agyban a halál közelében? A látomások tudományos magyarázata
A halál, az álmok és a tudat közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja az embert, de az utóbbi években a tudomány egyre közelebb került ahhoz, hogy ezek mögött a jelenségek mögött konkrét idegrendszeri folyamatokat is azonosítson. A cikkben bemutatott kutatások központi kérdése az, hogy a haldoklás és az álomszerű tudatállapotok között van-e mérhető, biológiai kapcsolat, illetve hogy az úgynevezett „halálközeli élmények” mennyiben magyarázhatók az agy működésével.
Miért olyan nehéz a negyvenes évek vége?
Az életközépi válságot sokáig inkább közhelynek vagy hollywoodi sztereotípiának tartották: sportautó-vásárlás, hirtelen életmódváltás, kapuzárási pánik. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban arra utal, hogy a jelenség nagyon is valós, ráadásul meglepően hasonló mintázatot mutat szerte a világon. A kutatók szerint az emberek életükkel való elégedettsége egy U alakú görbét követ, amelynek mélypontja jellemzően a negyvenes évek végére esik.
Jöhetnek a fénnyel vezérelt gyógyszerek, magyar kutatók dolgoznak rajta
Magyar kutatók olyan új molekulacsaládot fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi gyógyszerek precíz, fény által irányított aktiválását.
Rezidensi-kutatói programot indít a Semmelwis Egyetem és a szombathelyi oktatókórház
Hibrid rezidensi-kutatói program indításáról írt alá együttműködési megállapodást a Semmelweis Egyetem és a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház – közölte honlapján a szombathelyi kórház.