kutatás

Egy brit kutatócsoport forradalmi áttörést ért el a fogászatban: olyan fluoridmentes, fehérjealapú gélt fejlesztettek ki, amely képes helyreállítani az elveszett fogzománcot.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése áttörést hozhat a daganatellenes terápiák területén. A kutatók olyan kísérleti szert dolgoztak ki, amely állatkísérletekben többféle daganat növekedését is megállította, sőt, egy örökletes mellrák-modellben teljes gyógyulást eredményezett. Az eredményeket a rangos Molecular Cancer folyóirat közölte.

Egy új, hosszú távú amerikai kutatás megkérdőjelezi az epilepsziával kapcsolatos korábbi feltételezéseket, különösen azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy a kezelésrezisztens epilepszia (FTRE) legjobb esetben is stabil, de gyakrabban romló állapot. A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a betegek egy része – minden eddigi várakozás ellenére – idővel javulást tapasztalhat, még akkor is, ha korábban több gyógyszeres kezelés sem hozott eredményt.

A génszerkesztés napjaink egyik legizgalmasabb területe, nem is véletlenül, hiszen ezzel elméletben akár még a végtagok visszanövesztése előtt is megnyílhat majd egyszer az út. Persze itt még nem tartunk, de egy magyar kutatócsoportnak hála ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a génsebészet rutinszerű klinikai használatához, frissen publikált kutatásukban ugyanis sikerült továbbfejleszteniük egy génszerkesztő eljárást, amellyel minimalizálni lehet a nem kívánt genommódosulásokat.

Súlyos betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszer működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19 - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

Az utazási betegség sokak életét megkeseríti. Egy friss kínai tanulmány szerint a zeneterápia képes lehet csillapítani az enyhébb tüneteket.

Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei végezték a világ első átfogó kutatását, amelyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.

Az emberek manapság átlagosan hosszabb ideig élnek, de még így is csak kevesen érik meg a 100. születésnapjukat. Azonban az okok, amelyek miatt csak néhány kiválasztott ember válik százévessé, még mindig rejtélyt jelentenek a tudósok számára.

Egy friss japán kutatás kimutatta, hogy a C-vitamin nem csupán antioxidáns hatása miatt fontos a bőrápolásban, de segíthet "kikapcsolni" azokat a genetikai blokkokat, amelyek akadályozzák a bőrsejtek regenerálódását.

A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy epilepszia kezelésére fejlesztett gyógyszer egyetlen adagja átmenetileg mérsékelte az autizmus tüneteit egérmodellekben. Az eredmények ígéretesek lehetnek a jövő terápiás megközelítései szempontjából, de humán vizsgálatok még nem indultak.

A legújabb kutatások meglepő párhuzamokat találtak a házimacskák demenciája és az emberi Alzheimer-kór között, ami új irányokat nyithat a betegség kutatásában.

Egy új genetikai vizsgálat szerint a poligén pontszám (PGS) elemzésével már ötéves kor előtt felmérhető, kinél lesz nagyobb a felnőttkori túlsúly és elhízás kockázata. A kutatást több mint ötmillió genetikai adat elemzésére alapozták, a kutatási eredményeket pedig a Nature Medicine-ben közölték.

A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése új lehetőséget nyithat abban, hogyan befolyásolható a sejtek működése a DNS megváltoztatása nélkül.