kutatás

A szervezetben természetes módon jelen lévő urzodeoxikólsav a Debreceni Egyetem vizsgálataiban a petefészekráksejtek működését, anyagcseréjét és mozgását is befolyásolta. A kutatók szerint az így kialakuló változások a tumor progresszióját és az áttétképződést segítő folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.

A D-vitamin egyik formája laboratóriumi körülmények között jelentősen csökkentette a leukémiához kapcsolódó veszélyes gyulladásos folyamatokat – mutatta ki a Debreceni Egyetem kutatása. A felfedezés hosszabb távon hozzájárulhat új, kiegészítő kezelési lehetőségek kidolgozásához.

Egy traumás agysérülés után az agyban hónapokkal vagy akár évekkel később is olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek epilepsziához, memóriazavarokhoz vagy kognitív hanyatláshoz vezethetnek. Egy új kutatás szerint az életkor is meghatározó szerepet játszik abban, hogy milyen szövődmények alakulnak ki.

Annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben világszerte számos dohányzásellenes kampány indult, a lakosság tájékozottsága a dohányzás egészségügyi kockázatairól alig javult. Egy friss kutatás több mint 240 ezer ember válaszait elemezte 28 országban, és arra jutott, hogy sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzás, illetve a passzív dohányzás súlyos következményeivel. A vizsgálat szerint különösen a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos ismeretek hiányosak, pedig ezek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak.

Egy új genetikai vizsgálat meglepően sokféle biológiai nyomot azonosított a torinói leplen, amelyet a keresztény hagyomány Jézus Krisztus halotti lepleként tart számon. A kutatók emberi, növényi, állati és mikrobiális DNS-maradványokat mutattak ki a vászon rostjaiban, ami azt jelzi, hogy a relikvia hosszú története során számos különböző környezettel és élőlénnyel került kapcsolatba. A vizsgálat ugyanakkor nem szolgáltat bizonyítékot sem a lepel korára, sem annak hitelességére.

Az álmokat sokáig csupán a nappali események visszhangjának tekintették, egy új kutatás azonban arra utal, hogy ennél jóval összetettebb folyamatról van szó. A vizsgálat szerint az agy alvás közben nem egyszerűen újrajátssza a napközben átélt élményeket, hanem átalakítja, újrarendezi és a személyiségünkhöz igazítja azokat. Ennek eredményeként az álmok nem a valóság pontos másolatai, hanem olyan történetek, amelyekben a különböző emlékek, érzések és tapasztalatok új formában kapcsolódnak össze.

Érzékeny intim szöveti sérülések regenerációját támogató új formulát fejlesztenek ki szoros szakmai együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei.

A metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatohepatitis (MASH) – a zsírmájbetegség súlyos formája – világszerte emberek millióit érinti, és kezelésére jelenleg kevés hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. A betegség hosszú távon májzsugorhoz, májelégtelenséghez vagy májrákhoz vezethet, ezért a kutatók intenzíven keresik az új terápiás lehetőségeket. A Michigani Egyetem kutatóinak friss állatkísérletes eredményei szerint egy kísérleti gyógyszer, a DT-109 nem közvetlenül a májat célozza, hanem a bélrendszer működésének helyreállításával képes visszafordítani a betegség súlyos formáját.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hátterének megértésében hozhat előrelépést egy új kutatás.

A humán papillomavírus (HPV) elleni oltási kampány eredményeként egyetlen fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában a 2020-as évtized első felében – derül ki a Lancet tudományos folyóiratban frissen publikált tanulmányból.

Amikor gyermekünk egészségéről van szó, nemcsak az orvosi, hanem a jogi kérdéseink száma is megnő. Egy friss, országos kutatás rávilágít: a magyar lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyermekeket megillető betegjogokról, miközben egyre nagyobb az igény az érthető és hiteles tájékoztatásra. Az Egészség Joga Alapítvány megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a szülők és a felnőtt lakosság ezekkel a jogokkal, és mely területeken a legnagyobb a tudáshiány.

Nemcsak a testünkre, hanem az agyműködésünkre is hatással lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Egy friss kutatás szerint ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása negatívan hathat a koncentrációra és a kognitív teljesítményre is.

Japán kutatók vizsgálata alapján az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag fontos szerepet tölt be a viselkedési rugalmasság szabályozásában. Az eredmények továbbá hozzájárulhatnak egyes neurológiai kórképek, például a Parkinson-kór jobb megértéséhez, valamint új terápiás módszerek kifejlesztéséhez.