kutatás
Rezidensi-kutatói programot indít a Semmelwis Egyetem és a szombathelyi oktatókórház
Hibrid rezidensi-kutatói program indításáról írt alá együttműködési megállapodást a Semmelweis Egyetem és a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház – közölte honlapján a szombathelyi kórház.
Már középkorban eldőlhet: a D-vitamin szerepe az Alzheimer-kór megelőzésében
Új kutatási eredmények szerint a D-vitamint nemcsak általános egészségvédő hatása miatt érdemes szedni a középkorúaknak, hanem az Alzheimer-kór megelőzése érdekében is.
Kínai kutatók az immunrendszer öregedését lassító tényezőt fedeztek fel
Kínai kutatók új módszert fejlesztettek ki az emberi immunrendszer öregedésének mérésére, és egy olyan kulcsfontosságú tényezőt is feltártak, amely lassíthatja ezt a folyamatot - jelentette a kínai állami média.
Új magyar kutatás borítja a narratívát a cannabis káros hatásairól
A cannabishasználatot és annak következményeit rengeteg tanulmány vizsgálja, de meglepően kevés az olyan kutatás, ami különbséget tesz a rekreációs, vagyis esetenkénti fogyasztás és a függőség között. Pedig egyáltalán nem mindegy, melyikről beszélünk, és sokszor nem is feltétlenül az elfogyasztott mennyiség a döntő abban, hogy valaki melyik kategóriába tartozik. Egy magyar kutatás most külön-külön vizsgálta a két kategória összefüggéseit a kognitív teljesítménnyel. Az ELTE kutatói a függőséggel járó és a rekreációs cannabisfogyasztást hasonlították össze egy cannabist egyáltalán nem fogyasztó kontrollcsoporttal.
Mégsem hizlalnak a gyorsan oldódó szénhidrátok?
Egy új kutatás szerint a finomított cukortól nem kell annyira rettegni.
Egyre több ember lesz szemüveges – ez állhat a hátterében
Amikor a rövidlátás terjedéséről esik szó, gyakran a telefonfüggőség számlájára írják a dolgot, pedig nem biztos, hogy csak ez felelős ezért – mutat rá egy friss kutatás
Hogy válik láthatatlanná a daganat, és hogyan lehet láthatóvá tenni?
A daganatokban felhalmozódó mutációk mennyisége mellett legalább ugyanannyira meghatározó azok minősége is – mondják szegedi kutatók, akik felfedezése hatékonyabbá teheti a személyre szabott daganatterápiát.
Az USA-ban nem adnak többet állami NIH-támogatást az abortuszokból származó magzati szöveteket használó kutatásokra
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megszünteti az abortuszokból származó magzati szövetek felhasználásával végzett kutatások finanszírozását, írja a The Guardian. A szöveteket eddig többek között a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a terméketlenség és a vakcinák kutatásában használták. Az NIH jelenleg a biomedicinális kutatások legnagyobb állami finanszírozója a világon.
Mikrobiom-kutatás a hatékonyabb onkológiai betegellátásért
A Debreceni Egyetemen zajló mikrobiommal kapcsolatos kutatások eredményeiről, elsősorban azok klinikai, onkológiai vonatkozásairól számoltak be az intézmény szakemberei egy nemzetközi szimpóziumon. Az eredmények bemutatása mellett a csütörtöki tanácskozás lehetőséget teremtett új kutatási együttműködések kialakítására, melyek a jövőben újabb gyógyszerfejlesztési programok elindítását alapozhatják meg.
Naponta 40 millióan kérdeznek a ChatGPT-től egészségügyi témában
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy miként használják egészségügyi célra a felhasználók a chatbotot.
A meddőség közös ügy: miért kulcsfontosságú a férfi tényezők szerepe ma?
A Szegedi Tudományegyetem tudósainak kutatása pontosíthatja a meddőség kivizsgálásának folyamatát, segíthet a prognózis precíz előkalkulációjában.
Megszületett az első genetikailag egységes „lélegző” tüdő-chip
A Francis Crick Intézet és az AlveoliX kutatói mérföldkőnek számító eredményt értek el: kifejlesztették az első „lélegző” emberi tüdő-on-chip modellt, amely teljes egészében genetikailag azonos sejtekből, egyetlen donor őssejtjeiből épül fel. Az új technológia lehetővé teszi az emberi tüdő működésének, légzési mozgásainak és betegségeinek eddig soha nem látott pontosságú laboratóriumi modellezését, különösen a tuberkulózis (TB) és más légúti fertőzések vizsgálatában. Az eredményeket a Science Advances folyóirat közölte.
Fehérjealapú gél regenerálhatja a fogzománcot
Egy brit kutatócsoport forradalmi áttörést ért el a fogászatban: olyan fluoridmentes, fehérjealapú gélt fejlesztettek ki, amely képes helyreállítani az elveszett fogzománcot.