kutatás

Nemcsak a testünkre, hanem az agyműködésünkre is hatással lehetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Egy friss kutatás szerint ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása negatívan hathat a koncentrációra és a kognitív teljesítményre is.

Japán kutatók vizsgálata alapján az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag fontos szerepet tölt be a viselkedési rugalmasság szabályozásában. Az eredmények továbbá hozzájárulhatnak egyes neurológiai kórképek, például a Parkinson-kór jobb megértéséhez, valamint új terápiás módszerek kifejlesztéséhez.

Egy nemzetközi kutatás újabb bizonyítékot talált arra, hogy az alkoholfogyasztás és a daganatos betegségek között szoros kapcsolat áll fenn. A Washingtoni Egyetem (Seattle) kutatói úgy találták, hogy már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A szobanövények levegőtisztító hatásáról szóló elképzelés évtizedek óta népszerű, sokan hiszik, hogy néhány növény a lakásban képes jelentősen javítani a levegő minőségét, kiszűrve a káros anyagokat. A NASA egy korábbi, gyakran idézett kutatása is hozzájárult ehhez a hiedelemhez, amely szerint bizonyos növények képesek lehetnek a levegőben található szennyező anyagok – például formaldehid, benzol vagy triklóretilén – csökkentésére. Az újabb értelmezések és vizsgálatok azonban árnyalják ezt a képet.

A halál, az álmok és a tudat közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja az embert, de az utóbbi években a tudomány egyre közelebb került ahhoz, hogy ezek mögött a jelenségek mögött konkrét idegrendszeri folyamatokat is azonosítson. A cikkben bemutatott kutatások központi kérdése az, hogy a haldoklás és az álomszerű tudatállapotok között van-e mérhető, biológiai kapcsolat, illetve hogy az úgynevezett „halálközeli élmények” mennyiben magyarázhatók az agy működésével.

Az életközépi válságot sokáig inkább közhelynek vagy hollywoodi sztereotípiának tartották: sportautó-vásárlás, hirtelen életmódváltás, kapuzárási pánik. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban arra utal, hogy a jelenség nagyon is valós, ráadásul meglepően hasonló mintázatot mutat szerte a világon. A kutatók szerint az emberek életükkel való elégedettsége egy U alakú görbét követ, amelynek mélypontja jellemzően a negyvenes évek végére esik.

Magyar kutatók olyan új molekulacsaládot fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi gyógyszerek precíz, fény által irányított aktiválását.

Hibrid rezidensi-kutatói program indításáról írt alá együttműködési megállapodást a Semmelweis Egyetem és a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház – közölte honlapján a szombathelyi kórház.

Új kutatási eredmények szerint a D-vitamint nemcsak általános egészségvédő hatása miatt érdemes szedni a középkorúaknak, hanem az Alzheimer-kór megelőzése érdekében is.

Kínai kutatók új módszert fejlesztettek ki az emberi immunrendszer öregedésének mérésére, és egy olyan kulcsfontosságú tényezőt is feltártak, amely lassíthatja ezt a folyamatot - jelentette a kínai állami média.

A cannabishasználatot és annak következményeit rengeteg tanulmány vizsgálja, de meglepően kevés az olyan kutatás, ami különbséget tesz a rekreációs, vagyis esetenkénti fogyasztás és a függőség között. Pedig egyáltalán nem mindegy, melyikről beszélünk, és sokszor nem is feltétlenül az elfogyasztott mennyiség a döntő abban, hogy valaki melyik kategóriába tartozik. Egy magyar kutatás most külön-külön vizsgálta a két kategória összefüggéseit a kognitív teljesítménnyel. Az ELTE kutatói a függőséggel járó és a rekreációs cannabisfogyasztást hasonlították össze egy cannabist egyáltalán nem fogyasztó kontrollcsoporttal.

Egy új kutatás szerint a finomított cukortól nem kell annyira rettegni.

Amikor a rövidlátás terjedéséről esik szó, gyakran a telefonfüggőség számlájára írják a dolgot, pedig nem biztos, hogy csak ez felelős ezért – mutat rá egy friss kutatás