kutatás

A földi élet kialakulásához szükséges körülmények megjelenésének időpontját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek magyar kutatók is tagjai voltak. A kutatás a Föld legkorábbi geológiai időszakának, a hadeikumnak a becsapódások által alakított termikus viszonyait modellezte. A cél annak meghatározása volt, hogy mikor jöhettek létre olyan, kellően tartósan lakható környezetek, amelyekben az élet kialakulásához szükséges prebiotikus kémiai folyamatok végbemehettek.

Ritka betegségek, daganatok és új gyógyszerek kutatását gyorsíthatja fel egy Milánóban üzembe helyezett spektrométer. A műszer úgy képes részletesen vizsgálni a molekulákat és fehérjéket, hogy közben nem változtatja meg azokat.

Jonathan, a világ egyik legidősebb élő szárazföldi állata közel két évszázadot élt meg, és még mindig új kérdéseket vet fel a hosszú élet biológiai hátteréről. Egy nemzetközi kutatócsoport a teknős genomját és epigenetikai mintázatait vizsgálta, és olyan sajátosságot talált, amely összefügghet a sejtek öregedésével: a mitokondriumok működését szabályozó gének egyes kapcsolóelemei meglepően rendezettek maradtak.

Az életkor előrehaladtával az agy működése fokozatosan megváltozik, ami növelheti bizonyos idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az agy öregedése azonban nem feltétlenül jár együtt minden sejtfunkció visszafordíthatatlan romlásával: amerikai kutatók egy olyan fehérjét azonosítottak, amely állatkísérletekben segített helyreállítani az idős agyi immunsejtek bizonyos képességeit. A felfedezés az Alzheimer-kór kutatásában is új lehetőségeket nyithat.

Aggasztó tanulmány jött ki az elmúlt évek daganatos eseteinek számáról. Bár a kutatók látnak lehetőséget a beavatkozásra, 2050-re 34 millió új rákos eset fordulhat elő világszerte.

A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók 75 százalék körüli pontossággal tudták megkülönböztetni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik magasabb, illetve alacsonyabb pszichológiai rezilienciával rendelkeztek. A kutatás különlegessége, hogy nem elsősorban a stressz negatív következményeire – például a kiégésre vagy a depresszióra – koncentrált, hanem arra, hogy ki mennyire képes aktívan megküzdeni a megterhelő élethelyzetekkel.

A hasnyálmirigyrák kezelésének egyik nehézsége, hogy a daganatot sűrű, heges-rostos szövet veszi körül, amely megnehezíti a gyógyszerek bejutását és az immunsejtek munkáját is. A kutatók egy új mRNS-kombinációval próbálták egyszerre áttörni ezt a védelmet és aktiválni az immunrendszert.

A védőoltások várandósság alatti alkalmazásának megítélésekor nemcsak az oltás, hanem az adott fertőzés kockázatait is érdemes figyelembe venni. A HUN-REN kutatói állatkísérletben a COVID-19 és az influenza elleni oltások, valamint a fertőzést utánzó gyulladásos válasz hatásait vizsgálták.

A szervezetben természetes módon jelen lévő urzodeoxikólsav a Debreceni Egyetem vizsgálataiban a petefészekráksejtek működését, anyagcseréjét és mozgását is befolyásolta. A kutatók szerint az így kialakuló változások a tumor progresszióját és az áttétképződést segítő folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.

A D-vitamin egyik formája laboratóriumi körülmények között jelentősen csökkentette a leukémiához kapcsolódó veszélyes gyulladásos folyamatokat – mutatta ki a Debreceni Egyetem kutatása. A felfedezés hosszabb távon hozzájárulhat új, kiegészítő kezelési lehetőségek kidolgozásához.

Egy traumás agysérülés után az agyban hónapokkal vagy akár évekkel később is olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek epilepsziához, memóriazavarokhoz vagy kognitív hanyatláshoz vezethetnek. Egy új kutatás szerint az életkor is meghatározó szerepet játszik abban, hogy milyen szövődmények alakulnak ki.

Annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben világszerte számos dohányzásellenes kampány indult, a lakosság tájékozottsága a dohányzás egészségügyi kockázatairól alig javult. Egy friss kutatás több mint 240 ezer ember válaszait elemezte 28 országban, és arra jutott, hogy sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzás, illetve a passzív dohányzás súlyos következményeivel. A vizsgálat szerint különösen a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos ismeretek hiányosak, pedig ezek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak.

Egy új genetikai vizsgálat meglepően sokféle biológiai nyomot azonosított a torinói leplen, amelyet a keresztény hagyomány Jézus Krisztus halotti lepleként tart számon. A kutatók emberi, növényi, állati és mikrobiális DNS-maradványokat mutattak ki a vászon rostjaiban, ami azt jelzi, hogy a relikvia hosszú története során számos különböző környezettel és élőlénnyel került kapcsolatba. A vizsgálat ugyanakkor nem szolgáltat bizonyítékot sem a lepel korára, sem annak hitelességére.