kutatás

A hagyományos gluténmentes snackeknél több rostot és fehérjét tartalmaz az a növényi alapú gluténmentes keksz, melyet a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszéke fejlesztett ki. Az élelmiszeripari innováció és kutatás választ ad a gluténmentes termékeket jellemző kiegyensúlyozatlan tápanyagtartalom problémára és a minimális ökológiai lábnyommal készülő egészségvédő élelmiszerek iránti keresletnövekedésre is.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatásnak köszönhetően néhány lépéssel közelebb került a tudomány az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) legyőzéséhez.

A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont B3phrenia nevű projekt célja, hogy megvizsgálja a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.

Egy több mint 26 000 krónikus hátfájással küzdő beteg adatai alapján készült tanulmány összefüggést talált a gabapentinnel kezelt betegek és a demencia, illetve az enyhe kognitív zavar kialakulása között.

Ígéretes eredményeket hozott a fogamzásgátlás területén egy új amerikai fejlesztés.

Egy friss kutatás szerint a varázsgombák pszichoaktív vegyülete nemcsak a mentális egészségre lehet jótékony hatással, hanem a sejtek öregedését is lassíthatja – legalábbis laboratóriumi sejtek és egerek esetében.

Az agysejtek térbeli tájékozódásban betöltött szerepét vizsgálják a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakemberei, akiknek kutatása hozzájárulhatnak olyan betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez, mint az Alzheimer-kór, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodik.

A Mass General Brigham Egyetem és a Georgiai Orvosi Egyetem kutatói fedezték fel, hogy a D-vitamin a sok pozitív hatása mellett a biológiai öregedés folyamatát is lassíthatja.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát; a tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás rizikója – derül ki a Semmelweis Egyetem a GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzésből.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói eredményei alapján új lehetőség nyílhat a növények ellenálló képességének növelésére.

A Michigani Egyetem kutatói a közelmúltban ismertették, hogy egerekkel végzett vizsgálatok során megállapították, hogy egy herpeszvírusból származó fehérje meghosszabbította a rákellenes T-sejtek élettartamát, ami ahhoz vezetett, hogy a tumorok növekedése lelassult.

A Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézetének legfrissebb kutatása szerint, a 15-39 évesek többsége ritkán eszik gyors- vagy hagyományos éttermi ételeket, és inkább az otthoni főzés játszik szerepet az étkezési szokásaikban.