neurológia

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.

Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.

Egy friss tanulmány szerint az anyai mikrobiom – különösen a bélbaktériumok – már a születés előtt is befolyásolhatja az utód agyfejlődését.

Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.

Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.

A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.

Két új adatsor támogatja a hatékony betegségmódosító terápiák (DMT-k) terhesség alatti alkalmazását aktív szklerózis multiplexben (SM) szenvedő nők esetében, megerősítve a kezelés irányába történő határozottabb elmozdulást akkor, amikor a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat az anya számára.

Bár ma már egyértelmű, hogy az emberek egész életükben folyamatosan új agysejteket termelnek, viták folynak arról, hogy ez vonatkozik-e a memóriával kapcsolatos specifikus területekre is.

2022 júliusában a Science magazin arról számolt be, hogy egy 2006-ban a Nature folyóiratban megjelent, az Alzheimer-kór okaként a béta-amiloid nevű agyi fehérje altípusát azonosító kulcsfontosságú kutatási cikk valószínűleg hamis adatokon alapult.

A kínai Zhejiang Egyetem Orvostudományi Karának amerikai kutatókkal együttműködésben végzett tanulmánya nem talált összefüggést az időskori cukor- vagy mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a demencia kialakulásának kockázata között.

A disztónia egy olyan mozgászavar elnevezése, amelynek változatos klinikai jellemzői és különböző etiológiái vannak.

Egy 313 vizsgálatot felölelő meta-analízis szerint a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k), a serotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) és az alfa-2-delta ligandumok szerény hatékonyságot nyújtanak a neuropátiás fájdalom kezelésére, és első vonalbeli kezelésként ajánlottak. Másodvonalbeli kezelésként 8%-os kapszaicin tapaszokat, kapszaicin krémet és 5%-os lidokain tapaszokat, harmadvonalbeli kezelésként pedig A-típusú botulinum toxint, ismétlődő transzkraniális mágneses stimulációt (rTMS) és opioidokat javasoltak.

A University College London (UCL) és a Roche tudósai által vezetett kutatás szerint egy okostelefonos alkalmazáson keresztül végzett digitális tesztsorozat javíthatja a Huntington-kórhoz kapcsolódó klinikai vizsgálatok hatékonyságát.