neurológia

A Parkinson-kór egyik legfontosabb kutatási kérdése, hogy mi történik az agyban, amikor a betegek a jellegzetes mozgászavarokat, például a remegést vagy a mozgáslassulást tapasztalják. A válasz keresésében kulcsszerepet kap a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS), amely már bevett terápiás eljárás a súlyos tünetek enyhítésére. A módszer lényege, hogy apró elektródákat ültetnek be az agyba, melyek elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Ezek az elektródák nemcsak a kezelést szolgálják, hanem lehetőséget adnak az agy mélyebb régióiban zajló elektromos aktivitás közvetlen mérésére is – olyan területeken, amelyekhez más módon nem lehet hozzáférni.

A szisztémás ösztrogénpótló terápia ellenjavallt az ischaemiás stroke-ot már átélt nők esetében, mivel fennáll az ismétlődő stroke kockázat. Jelenleg nincs publikált adat, ami leírná a hüvelyi ösztrogén alkalmazása és az ischaemiás stroke ismétlődése közötti összefüggést az ischaemiás stroke-on korábban átesettek körében. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a hüvelyi ösztradiol tabletta alkalmazása és az ischaemiás stroke ismételt előfordulásának aránya között.

Az Alzheimer-kór évtizedek óta az egyik legtöbbet kutatott, ám legkevésbé értett neurológiai betegség, amely jelenleg világszerte több mint 50 millió embert érint. A közelmúltban azonban komoly tudományos viták és botrányok rengették meg a kutatási irányokat: kiderült, hogy egy korábban kulcsfontosságúnak tartott, a béta-amiloidot középpontba állító tanulmány adatai hamisak lehettek, és az FDA is erősen megkérdőjelezhető módon hagyott jóvá egy új kezelést.

A sclerosis multiplex (SM) egy komplex immunmediált betegség, ami neurológiai fogyatékossághoz vezet. Kialakulásának megértése, progressziójának előrejelzése és a személyre szabott kezelés optimalizálása továbbra is kihívást jelent.

A tanulmány kísérleti célja az volt, hogy in vitro meghatározza a tápértékkel nem rendelkező édesítőszer, az eritritol hatását az agy mikrovaszkuláris endoteliális sejtjeinek oxidatív stressz reakciójára, a nitrogén-monoxid (NO) és az endotelin (ET)-1 termelésére, valamint a szöveti típusú plazminogén aktivátor (t-PA) felszabadulására.

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.

Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.

Egy friss tanulmány szerint az anyai mikrobiom – különösen a bélbaktériumok – már a születés előtt is befolyásolhatja az utód agyfejlődését.

Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.

Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.

A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.

Két új adatsor támogatja a hatékony betegségmódosító terápiák (DMT-k) terhesség alatti alkalmazását aktív szklerózis multiplexben (SM) szenvedő nők esetében, megerősítve a kezelés irányába történő határozottabb elmozdulást akkor, amikor a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat az anya számára.

Bár ma már egyértelmű, hogy az emberek egész életükben folyamatosan új agysejteket termelnek, viták folynak arról, hogy ez vonatkozik-e a memóriával kapcsolatos specifikus területekre is.