pszichiátria

A terápiarezisztens depresszióban szenvedőkön – ahogy az elnevezés is jelzi – nem segítenek a ma ismert hagyományos kezelési módok. Új kutatások szerint viszont már létező és a klinikumban használt szerek új kombinációja segíthet az érintetteken – írja a Medical Xpress.

A magány (a kapcsolódás hiányának szubjektív érzése) és a társadalmi elszigeteltség (a kapcsolatok számának vagy másokkal való érintkezésnek objektív hiánya) gyakori jelenség az élet végén, és káros hatással lehet az életminőségre. A tünetek, valamint az élet végi magány és a társadalmi elszigeteltség közötti összefüggés vizsgálata segíthet a célzott beavatkozások kidolgozásában.

A dohányzás rendkívül gyakori a pszichózis klinikai szempontból magas kockázatának kitett (CHR-P) emberek körében, és rosszabb klinikai eredményekkel jár. A nagy kiterjedésű agyi kapcsolódási pontokat mind a pszichózissal, mind a dohányzással összefüggésbe hozták. Ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat a CHR-P-csoportba tartozó személyek esetében még nem került feltárásra, pedig ez értékes betekintést nyújthatna a két jelenség együttes előfordulásának lehetséges neurobiológiai hátterébe.

Az étrend-kiegészítőket a kognitív funkciók védelmére ajánlják, de az ezt alátámasztó bizonyítékok ellentmondásosak. A COSMOS-Mind vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a kakaókivonat (500 mg/nap flavanolt tartalmazó) napi adagolása a placebóval szemben, valamint egy kereskedelmi forgalomban kapható multivitamin-ásványi anyag (MVM) a placebóval szemben javítja-e a kognitív funkciókat idősek esetében.

Egy nagyszabású, nemzetközi genetikai kutatás új megvilágításba helyezi a mentális betegségek természetét: az eredmények szerint sok pszichiátriai zavar nem különálló állapot, hanem jelentős mértékben közös genetikai alapokon nyugszik.

A krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága és a kognitív károsodás közötti összefüggéseket még nem értékelték CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága – a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) és a vizelet fehérje/kreatinin arány (UPCR) alapján meghatározva – milyen összefüggést mutat az újonnan kialakuló kognitív károsodással egy CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A tanulmány olyan 5607 CKD-ben szenvedő résztvevőt vizsgált, akik 2003-2008, valamint 2013- 2015 között vettek részt a tanulmányban. A statisztikai elemzést 2024 augusztusától 2025 decemberéig végezték.

Ahogy a kannabisz egyre hozzáférhetőbbé, társadalmilag pedig egyre elfogadottabbá válik, úgy nőnek az aggodalmak annak a serdülők mentális egészségére gyakorolt, lehetséges hatásaival kapcsolatban. Míg korábbi kutatások összefüggésbe hozták a serdülőkori kannabiszhasználatot pszichiátriai tünetekkel, kevés nagy, populáció alapú, longitudinális tanulmány vizsgálta a klinikailag diagnosztizált pszichiátriai rendellenességekkel való összefüggéseket.

Az a széles körben elterjedt feltételezés, miszerint az autizmus spektrumzavar (ASD) túlnyomórészt férfiakat érint, vélhetően inkább a diagnosztikai mintázatokat tükrözi, mintsem a prevalencia valódi különbségeit.

Ez a tanulmány a diabétesz középkorú, illetve idősebb felnőttek (≥45 év) kognitív diszfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálta, emellett feltárta a háttér mechanizmusokat, beleértve a mindennapi tevékenységek (ADL) befolyásoló szerepét, valamint az alvás, a depresszió és a testmozgás enyhítő hatását.

A bizottság felállítására az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökét kérik fel.

A demencia egyre növekvő előfordulása jelentős kihívásokat jelent a sürgősségi osztályok számára, mivel a demenciával élő személyeknél (PLWD) gyakrabban fordulnak elő kedvezőtlen kimenetelek, mint például delírium, hosszabb kórházi tartózkodás és magasabb halálozási arány. Az ellátási stratégiák fejlődése ellenére továbbra is kritikus hiányosságok vannak annak megértésében, hogy a sürgősségi osztályok beavatkozásai hogyan befolyásolják a kimeneteleket ebben a kiszolgáltatott populációban. Egy szakirodalmi áttekintés célja volt, hogy azonosítsa a demenciával élő személyekre szabott, bizonyítékon alapuló sürgősségi osztályon végzett beavatkozásokat a kimenetelek javítása érdekében.

2025-ben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 104 új, emberi felhasználásra szánt gyógyszert ajánlott, amelyek közel 40%-a teljesen új hatóanyagot tartalmazott. A gyógyszerészeti szabályozás terén 2025-ben elért eredmények összefoglalásában Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója 2025-öt „különleges évnek” nevezte az ügynökség számára, amely fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte.

Az egészségtelen alkoholfogyasztás hozzájárul a magas halálozási arányhoz. Míg az alkoholfogyasztás a COVID-19 járvány idején nőtt, az alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések legújabb tendenciái nem ismertek. Egy vizsgálat az alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések arányát és kimenetelét vizsgálata az Egyesült Államokban 2016-2022 között.