pszichiátria

A bizottság felállítására az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökét kérik fel.

A demencia egyre növekvő előfordulása jelentős kihívásokat jelent a sürgősségi osztályok számára, mivel a demenciával élő személyeknél (PLWD) gyakrabban fordulnak elő kedvezőtlen kimenetelek, mint például delírium, hosszabb kórházi tartózkodás és magasabb halálozási arány. Az ellátási stratégiák fejlődése ellenére továbbra is kritikus hiányosságok vannak annak megértésében, hogy a sürgősségi osztályok beavatkozásai hogyan befolyásolják a kimeneteleket ebben a kiszolgáltatott populációban. Egy szakirodalmi áttekintés célja volt, hogy azonosítsa a demenciával élő személyekre szabott, bizonyítékon alapuló sürgősségi osztályon végzett beavatkozásokat a kimenetelek javítása érdekében.

2025-ben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 104 új, emberi felhasználásra szánt gyógyszert ajánlott, amelyek közel 40%-a teljesen új hatóanyagot tartalmazott. A gyógyszerészeti szabályozás terén 2025-ben elért eredmények összefoglalásában Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója 2025-öt „különleges évnek” nevezte az ügynökség számára, amely fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte.

Az egészségtelen alkoholfogyasztás hozzájárul a magas halálozási arányhoz. Míg az alkoholfogyasztás a COVID-19 járvány idején nőtt, az alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések legújabb tendenciái nem ismertek. Egy vizsgálat az alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések arányát és kimenetelét vizsgálata az Egyesült Államokban 2016-2022 között.

A nyílt-zugú glaukóma (OAG) és a korai Alzheimer-kór (EOAD) közötti összefüggés továbbra sem tisztázott. Egy esettanulmányt végeztek egy japán országos adminisztratív kórtörténeti adatbázis felhasználásával. Az Alzheimer-kórral (AD) diagnosztizált, AD-gyógyszert szedő 40–64 év közötti személyeket EOAD-eseteknek (n = 2344) definiálták. A referencia dátum az első AD gyógyszer felírása volt. A kontrollokat (n = 9376) kockázati mintavétellel 4:1 arányban illesztették az esetekhez életkor és nem szerint. Az OAG expozíciót a referencia dátum előtt ≥12 hónappal fennálló diagnózisként határozták meg.

A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.

A pszichózisban szenvedő egyének akár fele is gyermek- és serdülőkori pszichiátriai ellátásban részesült a gyermekkor valamelyik fázisában, ami rámutat arra, hogy ezeken a szolgáltatásokon belül jelentős lehetőségek rejlenek a megelőzésre, ha hatékony megelőző beavatkozást azonosítanának. A szerzők azt a hipotézist állították fel, hogy a doxyciklinnek, egy feltételezett neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkező antibiotikumnak kitett serdülőkori pszichiátriai betegeknél alacsonyabb a skizofrénia kialakulásának kockázata.

Egy új retrospektív kohorsz tanulmány igazolta, hogy a narkolepszia nem járt együtt a mortalitási kockázat növekedésével azokkal összehasonlítva, akik nem szenvedtek ebben a betegségben, még a pszichiátriai komorbiditásokkal küzdő betegek körében sem. Az eredmények mind a bármely okból bekövetkezett mortalitásra, mind pedig a bizonyos okokból, például balesetekből vagy öngyilkosságokból bekövetkezett mortalitásra vonatkoztak, ami a kutatók szerint ellentmond a korábbi eredményeknek.

Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.

Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.

Egy új retrospektív kohort tanulmány kimutatta: az elsődleges fejfájás mind a férfiak, mind a nők esetében 38%-kal növelte a depresszió kockázatát, míg a tenziós típusú fejfájás (TTH) jelentősen növelte az öngyilkosság rizikóját – de csak a férfiak esetében.

A skizofrénia nem csupán hallucinációkat és téveszméket jelent – a betegek mindennapi életét gyakran megnehezítik a kognitív zavarok, mint a memória- és figyelemproblémák, illetve a mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége. A jelenlegi kezelések főként a pszichotikus tüneteket célozzák, miközben a kognitív károsodásokra alig van hatékony megoldás. A Koppenhágai Egyetem kutatói most egy olyan felfedezést tettek, amely új utakat nyithat a megelőző, célzott kezelések felé.

A serdülőkor természetes bizonytalansága és önbizalomhiánya sok fiatalnál idővel enyhül, ám másoknál tartós szorongássá alakul. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC Dornsife College) kutatói egy új vizsgálatban azt kutatták, miért fejlődik egyes tinédzsereknél szorongás, míg másoknál nem — még akkor is, ha hasonló, félénk természetű gyerekekről van szó. A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és egy több évtizedes, a National Institute of Mental Health által finanszírozott kutatás része, amely résztvevőit csecsemőkoruktól követi.