pszichiátria

Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.

Egy új retrospektív kohort tanulmány kimutatta: az elsődleges fejfájás mind a férfiak, mind a nők esetében 38%-kal növelte a depresszió kockázatát, míg a tenziós típusú fejfájás (TTH) jelentősen növelte az öngyilkosság rizikóját – de csak a férfiak esetében.

A skizofrénia nem csupán hallucinációkat és téveszméket jelent – a betegek mindennapi életét gyakran megnehezítik a kognitív zavarok, mint a memória- és figyelemproblémák, illetve a mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége. A jelenlegi kezelések főként a pszichotikus tüneteket célozzák, miközben a kognitív károsodásokra alig van hatékony megoldás. A Koppenhágai Egyetem kutatói most egy olyan felfedezést tettek, amely új utakat nyithat a megelőző, célzott kezelések felé.

A serdülőkor természetes bizonytalansága és önbizalomhiánya sok fiatalnál idővel enyhül, ám másoknál tartós szorongássá alakul. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC Dornsife College) kutatói egy új vizsgálatban azt kutatták, miért fejlődik egyes tinédzsereknél szorongás, míg másoknál nem — még akkor is, ha hasonló, félénk természetű gyerekekről van szó. A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és egy több évtizedes, a National Institute of Mental Health által finanszírozott kutatás része, amely résztvevőit csecsemőkoruktól követi.

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

A Global Mind Project szerint azon 13 év alattiaknál, akik okostelefonnal rendelkeznek, ez szignifikánsan rosszabb mentális egészségi állapothoz vezet a fiatal felnőttkorban.

Az alkoholfüggőség világszerte súlyos közegészségügyi probléma, amely számos mentális és fizikai betegség kialakulásához vezethet, például depresszióhoz, szorongáshoz vagy májkárosodáshoz. Bár többféle terápiás lehetőség létezik a kezelésére, ezek nem mindenkinél hatékonyak, ezért új kezelési megközelítésekre van szükség.

Egy új tanulmány szerint az üdítőitalok – különösen a cukrozott vagy mesterséges édesítőszereket tartalmazó változatok – rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a súlyos depressziós zavar (MDD) kialakulásának fokozott kockázatával, különösen nőknél. A kutatás szerint a kapcsolat hátterében valószínűleg a bélmikrobiom összetételének megváltozása áll.

Első alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája a Debreceni Pszichiátriai Napokat. A háromnapos konferencián szó esett a modern diagnosztikus és terápiás megközelítésekről, így például a metabolikus pszichiátria mellett az olyan régóta fennálló problémákról is, mint a függőségek. A szeptember 18-a és 20-a között megtartott tanácskozáson a szakma elismert hazai szakemberei osztották meg tapasztalataikat.

Az okostelefonok, illetve a közösségi média használatának globális térnyerése drámai módon átalakította a gyermekkort és a serdülőkor időszakát, az algoritmusok által meghatározott digitális környezetek pedig egyre inkább befolyásolják a fiatalok képességeit és viselkedését.

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékeljék az intravénás dexmedetomidin (DEX, α2-receptor agonista.) hatását a perioperatív opioid igényre, másodsorban pedig a perioperatív légzési mellékhatásokra (PRAE), a posztoperatív delíriumra (ED), valamint a posztoperatív hányingerre és hányásra mandulaműtéten átesett gyermekeknél.

A szerelemre ma gyakran romantikus érzésként gondolunk, ám évszázadokon át inkább mentális betegségként tekintettek rá. Az ókortól egészen a 19. századig sokan úgy hitték, hogy a szerelmest valójában egy démon szállja meg, aki hatalmába keríti az embert, és ellehetetleníti a normális életet – olyannyira, hogy az illető nem csupán a mindennapokban képtelen helytállni, de akár alapvető élettevékenységeire is képtelenné válik.