pszichiátria

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

A Global Mind Project szerint azon 13 év alattiaknál, akik okostelefonnal rendelkeznek, ez szignifikánsan rosszabb mentális egészségi állapothoz vezet a fiatal felnőttkorban.

Az alkoholfüggőség világszerte súlyos közegészségügyi probléma, amely számos mentális és fizikai betegség kialakulásához vezethet, például depresszióhoz, szorongáshoz vagy májkárosodáshoz. Bár többféle terápiás lehetőség létezik a kezelésére, ezek nem mindenkinél hatékonyak, ezért új kezelési megközelítésekre van szükség.

Egy új tanulmány szerint az üdítőitalok – különösen a cukrozott vagy mesterséges édesítőszereket tartalmazó változatok – rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a súlyos depressziós zavar (MDD) kialakulásának fokozott kockázatával, különösen nőknél. A kutatás szerint a kapcsolat hátterében valószínűleg a bélmikrobiom összetételének megváltozása áll.

Első alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája a Debreceni Pszichiátriai Napokat. A háromnapos konferencián szó esett a modern diagnosztikus és terápiás megközelítésekről, így például a metabolikus pszichiátria mellett az olyan régóta fennálló problémákról is, mint a függőségek. A szeptember 18-a és 20-a között megtartott tanácskozáson a szakma elismert hazai szakemberei osztották meg tapasztalataikat.

Az okostelefonok, illetve a közösségi média használatának globális térnyerése drámai módon átalakította a gyermekkort és a serdülőkor időszakát, az algoritmusok által meghatározott digitális környezetek pedig egyre inkább befolyásolják a fiatalok képességeit és viselkedését.

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékeljék az intravénás dexmedetomidin (DEX, α2-receptor agonista.) hatását a perioperatív opioid igényre, másodsorban pedig a perioperatív légzési mellékhatásokra (PRAE), a posztoperatív delíriumra (ED), valamint a posztoperatív hányingerre és hányásra mandulaműtéten átesett gyermekeknél.

A szerelemre ma gyakran romantikus érzésként gondolunk, ám évszázadokon át inkább mentális betegségként tekintettek rá. Az ókortól egészen a 19. századig sokan úgy hitték, hogy a szerelmest valójában egy démon szállja meg, aki hatalmába keríti az embert, és ellehetetleníti a normális életet – olyannyira, hogy az illető nem csupán a mindennapokban képtelen helytállni, de akár alapvető élettevékenységeire is képtelenné válik.

A kezelésre rezisztens skizofrénia kezelésében mutatott kiváló hatékonysága ellenére a clozapine kezelés során nagy terhet jelentenek a mellékhatások (ADR-ek), amelyek megfigyelést és kezelést igényelnek.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága a klozapint szedő betegek rutinszerű vérkép-ellenőrzésének csökkentését javasolta, azon az új adatokra hivatkozva, hogy a súlyos neutropenia, illetve agranulocitózis kockázata jelentős mértékben csökken a kezelés első éve után.

A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.

150 évvel ezelőtt született Carl Gustav Jung, a modern pszichológia egyik legnevesebb képviselője, az analitikus terápia atyja. Miközben tudományos pályafutása kiemelkedő sikereket hozott, a magánélete ennél jóval viharosabbra sikerült.