pszichológia

A cikk egy tipikus, mindennapi étkezési szokást vizsgál pszichológiai szempontból: miért érezzük gyakran késztetést arra, hogy megegyük az utolsó falatot is, még akkor is, amikor a testünk már nem éhes? A válasz szerint ez a viselkedés nem egyszerű akarat- vagy önuralom kérdése, hanem mélyebben gyökerező, tanult minták és lelki mechanizmusok kombinációja.

A cikk azt vizsgálja, hogy miért mennek egyes emberek gyorsabban, mint mások, és mit árul el ez a járás tempója a személyiségükről és belső működésükről. Az átlagnál gyorsabb séta nem csupán fizikai szokás vagy külső reakció a környezetre, hanem gyakran belső pszichés állapot és viselkedési ritmus kifejeződése.

A honvágy egy trükkös dolog. Nem igazán orvosi betegség, de olyan formában jelentkezhet, amely fizikai szenvedést okoz. Ha idegesek, szorongók és zavartak vagyunk, mert távol vagyunk az otthonunktól, lehet, hogy honvágyunk van. Bár elvont fogalomnak tűnik, hatással lehet a fizikai és mentális egészségünkre.

Több pszichológiai és szociológiai kutatás egyértelmű összefüggést talált a vagyon, a magas társadalmi státusz és az empátia csökkenése között. A felsőbb osztályba tartozók hajlamosabbak saját érdekeikre koncentrálni, és kevésbé érzékenyek mások szükségleteire. Ennek egyik látványos példája a közlekedési viselkedés: a drágább autók vezetői ritkábban engedik át a gyalogosokat, agresszívebben vezetnek, és inkább megszegik a szabályokat. A kutatók kimutatták, hogy minden 1000 dollárnyi autóérték-növekedéssel egyre csökken az altruista viselkedés valószínűsége.

A félelem alapvető túlélési mechanizmus, amely az emberi evolúció során alakult ki, és ma is azonnali fizikai és mentális reakciókat indít el, amikor veszélyt észlelünk – legyen az valós vagy csak tűnő fenyegetés. Bár a modern félelemforrások, mint a horrorfilmek vagy kísértetházak többnyire ártalmatlanok, a testünk ugyanazt az ősi „harcolj vagy menekülj” reakciót aktiválja, amely egykor a ragadozók elől védte őseinket.

Személyiségünk sokkal többre képes, mint hogy meghatározza szociális helyzetünket. A vérmérséklet direkt hatással lehet az emberek egészségére is.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának pszichológus kutatói – Prof. Meskó Norbert, Dr. Putz Ádám és Dr. Zsidó András – két átfogó vizsgálatban elemezték, hogyan befolyásolja a szexuális motivációkat az érzelemszabályozás és a párkapcsolati stresszkezelés. A Journal of Sex & Marital Therapy című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk rávilágít: a szexuális intimitás mögött eltérő pszichológiai mozgatórugók állnak férfiaknál és nőknél.

Štulhofer és munkatársai (2025) új kutatása bemutatja a pozitív szexuális öregedés fogalmát, amely nem kizárólag a szexuális aktivitás meglétét jelenti, hanem az időskori szexualitáshoz való alkalmazkodást is.

Viktor Emil Frankl osztrák pszichológust 37 évesen deportálták várandós feleségével és szüleivel együtt koncentrációs táborba, ahol elvesztette szeretteit. A túlélés és saját szenvedései nyomán alkotta meg a logoterápiát, amelynek központi gondolata, hogy az ember még a legembertelenebb helyzetekben is képes értelmet találni. Szerinte a választás szabadsága – hogy miként reagálunk a történésekre – mindig a miénk marad.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói új tanulmányukban annak jártak utána, hogy milyen pszichológiai tényezők húzódnak meg a női orgazmusszínlelés mögött.

A háziállatok tartását már régen összefüggésbe hozták az alacsonyabb stresszszinttel, az azonban rejtély maradt, hogy valóban javítják-e az életminőséget.

Amikor az ember egy új párkapcsolatban találja magát, gyakran előfordul, hogy – akár tudat alatt – elkezdi a saját kapcsolatát összehasonlítani a többivel, amit a környezetében lát. Nos, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) legújabb kutatása szerint talán nem is vagyunk annyira sokfélék, mint azt elsőre gondolnánk – négy különböző csoportba simán beférünk.

Egy, a Bécsi Egyetem kutatóinak vezetésével készült nemzetközi tanulmány szerint, a múzeumlátogatás vagy a kórházi szobában elhelyezett képek fokozhatják a jó közérzetet.