szívbetegség

Ha gyakran éjszakába nyúlóan fennmaradunk, érdemes lehet odafigyelni a szívünk egészségére. Egy friss kutatás szerint azok az emberek, akik természetüknél fogva inkább „éjjeli baglyok”, vagyis későn fekszenek le és későn kelnek, nagyobb eséllyel szenvedhetnek szív- és érrendszeri problémáktól, mint a korán kelők.

Az éjszakai fény zavarja a bioritmust, ami ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A szív- és érrendszeri betegségek esetében azonban ez még nem teljesen tisztázott. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje, összefügg-e a nappali és éjszakai fényexpozíció a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával, és hogy a fény és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggés genetikai hajlam, nem és életkor szerint eltér-e.

Egy egyszerűen elvégezhető, de fejlett technológiát hordozó bőrvizsgálattal válhat lehetővé a szívbetegségek korai jeleinek kimutatása. Német kutatók fejlesztése közvetlenül a bőrön keresztül, invazív beavatkozás nélkül képes részletes képeket készíteni a legkisebb erekről is, amelyek akár szívproblémákról is árulkodhatnak.

Amerikai kutatók vizsgálata szerint a férfiaknál sokkal hamarabb kezd el növekedni a szívbetegség kockázata, mint a nőknél.

A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik vezető haláloknak számítanak az Egyesült Államokban és világszerte. Hagyományosan a szívbetegség kockázatának megítélése elsősorban a vér koleszterinszintjén alapult, különösen az LDL („rossz”) koleszterin értékén. Az elmúlt két évtized kutatásai azonban arra utalnak, hogy a gyulladás szerepe legalább ilyen fontos, sőt bizonyos esetekben meghatározóbb lehet. Ennek egyik legjobb jelzője a C-reaktív fehérje (CRP), amely a szívbetegségek kockázatának pontosabb előrejelzője lehet, mint önmagában a koleszterin.

Az elhízás közismerten együttjár a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magasabb koleszterinszint kockázatával. Ezért is meglepő a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, amely szerint egy elhízást okozó géneltérés valójában jó hatással van a szervezet egészére.

Egy új, az American Heart Association folyóiratában megjelent nagyszabású tanulmány szerint a méhmióma nemcsak nőgyógyászati probléma lehet, hanem a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával is összefügghet. A méhmióma rendkívül gyakori jóindulatú daganatos elváltozás, amely 50 éves korra a nők akár 80%-át is érintheti. Bár sok esetben tünetmentes, másoknál erős menstruációs vérzést, medencei fájdalmat vagy nyomásérzést okozhat.

Egy friss amerikai kutatás szerint a fiatal nők szívinfarktusainak hátterében sokkal gyakrabban állnak szokatlan, elsőre észrevehetetlen okok, mint eddig gondoltuk. A vizsgálat rámutatott: ezekben az esetekben az infarktus közel felét nem az elzáródott artériák okozzák – ez pedig új megközelítést igényel a betegség megelőzésében és kezelésében.

A napi 10 000 lépés célkitűzése eredetileg egy japán marketingkampány szüleménye, ami azóta is a mindennapjaink része. Valójában azonban tudományos alapja nincs, és soha nem is volt ennek a lépésszámnak.

A laboratóriumban növesztett háromdimenziós szívek egy valódi, felnőtt szív szerkezetét és működését utánozzák, így ezek az organoidok most megoldhatnak egy régi tudományos kihívást.

Egy előzetes tájékoztatás szerint a Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Intézet (NICE) vezeték nélküli szívritmus szabályozó beültetését ajánlja a bradyarritmiás betegek számára, akiknek egykamrás pacemakerre van szükségük. Az iránymutatás tervezete alapján nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a kétkamrás szívritmus-szabályozáshoz történő alkalmazásukat a kutatási környezeten kívül is támogassák.

A tanulmány szerint több szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát is drámaian emeli a kannabiszhasználat.

2023 után újra megrendezték a perifériás érbetegség vizsgálatának és multidiszciplináris kezelésének új fejleményeire összpontosító Semmelweis Nemzetközi Vaszkuláris Szimpóziumot (SIVS). Az eseményre május 29-e és 31-e között került sor az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK), valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A program az egyetem és a Frank J. Veith Nemzetközi Társaság (FJVIS) közös szervezésében, számos világszerte elismert szakember részvételével valósult meg. A háromnapos találkozó programjában plenáris előadások, iparági szimpóziumok és workshopok is szerepeltek, ahol az érdeklődők új endovaszkuláris és ultrahangos képalkotási technikákat sajátíthattak el, valamint poszter- és sebészeti szimulációs versenyt (Grand Prix-t) is szerveztek.