Négy hűtőtárolási hiba, ami miatt hamarabb megromolhatnak az élelmiszerek
A hűtőszekrény helyes rendszerezése nemcsak az élelmiszerek frissességének megőrzésében segíthet, hanem a pazarlás és a felesleges kiadások csökkentésében is. Gyakran nem az alapanyagok minőségével van probléma, hanem a tárolási szokásainkkal: a zöldségek a zacskóban megromlanak, a maradékok feledésbe merülnek, a túlzsúfolt hűtőben pedig a hideg levegő sem tud megfelelően áramolni. Néhány egyszerű változtatással azonban ezek a problémák könnyen megelőzhetők.
A tróntól a farmig: hogyan éltek tovább a Romanovok a forradalom után?
1918 júliusában kivégezték II. Miklós orosz cárt, feleségét és öt gyermeküket, ezzel a Romanov-dinasztia történetének egyik legtragikusabb fejezete zárult le. A család története azonban nem ért véget a cári család halálával: számos rokon túlélte az orosz forradalmat, elmenekült a bolsevikok elől, és Európában vagy Észak-Amerikában próbált új életet kezdeni. A száműzetésben egykori rangjuk és vagyonuk jelentős részét elveszítették, így sokuknak korábban elképzelhetetlen körülmények között kellett boldogulniuk.
Alváshiány és kognitív teljesítmény: a rövid edzés lehetséges előnyei
A kialvatlanság jelentősen ronthatja az új információk elsajátítását, ami a mindennapi döntéshozataltól a munkavégzésig számos kognitív funkciót érinthet. A montreali McGill Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a fizikai aktivitás nyújthat-e alternatív segítséget azokban a helyzetekben, amikor a megfelelő mennyiségű alvás átmenetileg nem biztosítható. Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban publikálták.
Mikor válhatott lakhatóvá a korai Föld? Magyar kutatók is vizsgálták az élet eredetét
A földi élet kialakulásához szükséges körülmények megjelenésének időpontját vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek magyar kutatók is tagjai voltak. A kutatás a Föld legkorábbi geológiai időszakának, a hadeikumnak a becsapódások által alakított termikus viszonyait modellezte. A cél annak meghatározása volt, hogy mikor jöhettek létre olyan, kellően tartósan lakható környezetek, amelyekben az élet kialakulásához szükséges prebiotikus kémiai folyamatok végbemehettek.
Gyógyulást ígért, rettegést teremtett: Mariam Soulakiotis kolostorának története
A 20. század közepének egyik legsötétebb görög bűnügyének középpontjában Mariam Soulakiotis apátnő állt, aki az Athén közelében, Keratea mellett működő kolostor vezetőjeként szerzett hírnevet. Az intézmény a gyógyulás és a lelki megnyugvás reményét kínálta a hozzá fordulóknak, a későbbi tanúvallomások szerint azonban a falai között súlyos bántalmazások, kizsákmányolás és elhanyagolás zajlott.
Enyhítheti-e a fizikai aktivitás a genetikai hajlamhoz társuló depressziós tüneteket?
A rendszeres fizikai aktivitás összefügghet a depressziós tünetek kisebb súlyosságával azoknál, akik genetikailag fokozottan hajlamosak a depresszióra – derül ki egy, a Nature Mental Health folyóiratban közölt kutatásról beszámoló elemzésből. Az eredmények arra utalnak, hogy a genetikai sérülékenység nem határozza meg önmagában a tünetek súlyosságát, és a mindennapi mozgás szerepet játszhat a depresszióval élők állapotának alakulásában.
A mediterrán étrend északi változata: mit mutatnak a táplálkozási kutatások?
A hagyományos északi étrend – amelyet gyakran a mediterrán étrend északi megfelelőjeként említenek – hozzájárulhat a krónikus betegségek kockázatának csökkentéséhez és a hosszabb élettartamhoz. A táplálkozási mintázat elsősorban teljes értékű, növényi alapú élelmiszerekre, teljes kiőrlésű gabonákra, halakra, gyökérzöldségekre és bogyós gyümölcsökre épül. A kutatások szerint az étrend egészségügyi előnyei nem egyetlen kiemelt élelmiszerhez, hanem az élelmiszerek megfelelő összeállításához és a tartósan követett étkezési szokásokhoz kapcsolódhatnak.
A társas étkezés mérsékelheti az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést
Egy közeli társaságában elfogyasztott étkezés mérsékelheti az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést – erre utal a Héber Egyetem, a jeruzsálemi Sheba Egészségügyi Központ és kutatópartnereik vizsgálata. Az eredmények szerint a társas közelség nem csupán a pszichés jóllétre lehet kedvező hatással, hanem a szervezet élettani szabályozási folyamataiban is szerepet játszhat. A kutatás a Science Advances folyóiratban jelent meg.
Miért nem elegendő az MI az orvosi kiégés visszaszorításához?
A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi dokumentációban, és mérhető időmegtakarítást kínál az orvosok számára. Az adminisztratív terhek csökkentése azonban önmagában nem oldja meg az orvosi kiégés problémáját. A Medical Xpress által közölt, a The Conversation felületén megjelent elemzés szerzői szerint a technológia előnyei csak akkor érvényesülhetnek tartósan, ha bevezetése a munkaszervezés és az intézményi működés átalakításával is együtt jár.
Egy apró szokásváltással is tehetünk a klímaváltozás ellen
Az egyszer használatos műanyag evőeszközök kényelmesek, de az előállításuk és az ártalmatlanításuk jelentős környezeti terheléssel jár. A műanyaggyártás fosszilis energiahordozókra épül, így a műanyagok életciklusuk több szakaszában is hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Szakértők szerint az egyéni döntések önmagukban nem oldják meg a műanyagszennyezés problémáját, de közösségi szinten változást indíthatnak el.
Hova tűnnek el a fél pár zoknik?
Kulcsok, jegygyűrűk, távirányítók és fél pár zoknik: időnként olyan tárgyaknak is nyoma vész, amelyeket biztosan a megszokott helyükre tettünk. A hétköznapi bosszúság mögött állhat egyszerű figyelmetlenség, de az elveszett tárgyak a pszichológia és a filozófia számára is érdekes kérdéseket vetnek fel. És van valami más is, amit mintha észrevétlenül elveszítenénk: a természet egykori gazdagságának emlékét.
A 194 éves Jonathan elárulhatja, hogyan lassítható a sejtek öregedése
Jonathan, a világ egyik legidősebb élő szárazföldi állata közel két évszázadot élt meg, és még mindig új kérdéseket vet fel a hosszú élet biológiai hátteréről. Egy nemzetközi kutatócsoport a teknős genomját és epigenetikai mintázatait vizsgálta, és olyan sajátosságot talált, amely összefügghet a sejtek öregedésével: a mitokondriumok működését szabályozó gének egyes kapcsolóelemei meglepően rendezettek maradtak.
A gyomor már jelez, de az agy nem figyel? Ezt vizsgálják a stresszkutatók
A stressz nemcsak az étvágyat és az étel utáni sóvárgást befolyásolhatja, hanem azt is, mennyire érzékeljük a gyomrunk teltségét. Egy új vizsgálat szerint bizonyos emberek stresszhelyzetben több ételt fogyaszthatnak, mielőtt úgy érzik, hogy jóllaktak. A jelenség azonban nem mindenkinél jelentkezik, és a háttérben álló mechanizmusokat a kutatók még vizsgálják.