Életstílus

Az egészségügyben a munkatársak kommunikációja kiemelkedő jelentőségű a betegellátás sikeressége szempontjából. A téma évek óta foglalkoztatja a szakmát és a tudományos világot is, számos kutatás, cikk, tájékoztató anyag és „kisokos” készült, az egészségügyben dolgozóknak és a betegeknek egyaránt. Mégis, ha vannak is előre mutató lepések, az egészségügyi ellátás során tapasztalt kommunikációt továbbra is számos kritika éri. A páciensek panaszkodnak a hangnemre, a stílusra, a latin „halandzsára”, a türelmetlenségre, az orvosok, asszisztensek pedig az agresszív, pökhendi, fenyegetőző, a saját panaszát elmondani nem tudó, vagy éppen kész öndiagnózissal érkező betegre. A két fél eltérő elvárásai már önmagukban is feszültséghez vezethetnek, ami nehezíti a kommunikációt és így végsősoron az ellátás sikerét. Cikkünk csaknem 300 egészségügyi dolgozónak tartott kommunikációs tréning tapasztalatait és tanulságait foglalja össze, bízva abban, hogy új információkkal szolgál a probléma mélyebb feltárásához, megértéséhez és eszközt adhat a további fejlesztésekhez.

Az egészséges táplálkozás egyik gyakori kérdése: mennyit ehetünk naponta cukorból, anélkül hogy kárt okoznánk az egészségünkben? A szakértők elsősorban az „hozzáadott cukrokra” koncentrálnak — ezeket adják ételekhez vagy italokhoz feldolgozás közben, szemben a gyümölcsben vagy tejben természetesen előforduló cukorral.

A modern táplálkozásban egyre nagyobb részt képviselnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) — olyan termékek, mint a cukros üdítők, chips-féleségek, instant ételek vagy az előre csomagolt nassolnivalók, amelyekben többféle ipari összetevő, ízfokozó, adalékanyag és gyorsan felszívódó tápanyag található. Ezek az ételek nem csupán rosszabb tápanyag-összetételben különböznek a friss ételektől, hanem gyakran úgy vannak tervezve, hogy maximalizálják az ízélményt és az újrafogyasztást, más szóval – „addiktívabbak”, mint a hagyományos ételek.

A rák nemcsak az embereket érinti: a házimacskák esetében is az egyik vezető halálok. Bár az állatorvosok régóta kezelnek daganatos cicákat, eddig viszonylag keveset tudtunk arról, pontosan milyen genetikai változások állnak a betegségek hátterében. Egy nagyszabású nemzetközi kutatás most ezen változtatott.

A meditációt és a mindfulness-gyakorlatokat ma sokan úgy tekintik, mint egyszerű, mindenki számára hasznos stresszcsökkentő és mentális egészség-elősegítő eszközöket. Valójában: számos kutatás bizonyítja, hogy ezek a gyakorlatok csökkenthetik a stresszt, javíthatják a koncentrációt, és segíthetnek a hangulat kiegyensúlyozásában. Ugyanakkor nem mindenki számára működnek egyformán, és nem mindig csak pozitív élményeket hoznak.

A 19. század végén a Ghost Dance (szellemtánc) mozgalom egy spiritualitáson alapuló remény hullámát hozta el a nyugati síkságok indián törzsei számára. A vallási jellegű tánc és éneklés, amelyet visionárius vezetők – köztük Wovoka – hirdettek, azt ígérte, hogy a tánc által visszatérnek az ősök, a vadon élő bölények újból elszaporodnak, és elűzik a fehér telepeseket, visszaállítva a hagyományos indián életmódot és boldogságot.

Sok vezető folyamatosan azt érzi, hogy nincs elég ideje arra, ami igazán fontos a munkájában – még akkor is, ha úgy érzik, hatékonyan szervezik a napjaikat. A cikk szerint azonban nem az idő kezelése a fő probléma forrása, hanem az, hogy nem mindig világos számukra, mely feladatok azok, amelyeket csak ők tudnak elvégezni.

Nemcsak az számít, hogy mozogjunk – hanem az is, milyen típusú mozgást végzünk. Egy friss, nagymintás kutatás szerint a hosszú élettartamhoz az a legjobb, ha különféle fizikai tevékenységeket végzünk rendszeresen, nem csupán egyetlen sportot vagy mozgásformát

Az emberi magány nem csupán egy kellemetlen érzés: fájdalmas, szubjektív élmény, amely akkor alakul ki, ha nem érzünk elegendő társas kapcsolatot vagy tartalmas kötődést másokkal. A magány hosszú távon összefügg a depresszióval, gyulladással, szív- és érrendszeri betegségekkel, sőt anyagcsere-zavarokkal is – ezért pszichológusok és orvosok egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a mindennapi tényezőkre, amelyek enyhíthetik ezt az állapotot.

A kreatin nevű, olcsó és széles körben elérhető étrend-kiegészítőről sokan már hallottak – főleg sportolók körében, akik az izomtömeg és erő növelésére használják. De nemcsak a konditeremben lehet hasznos: egyre több kutatás szerint nők számára is számos váratlan egészségügyi előnyt kínálhat, még azon túl, amire elsőre gondolnánk.

A legtöbben úgy gondoljuk, hogy a tisztálkodás az egyik legegyszerűbb napi teendő: reggel fogat mosunk, kezet mosunk, zuhanyozunk, és késznek gondoljuk magunkat a napra. Azonban a tudomány mai ismeretei szerint sok hagyományos rutin nemcsak hatástalan, hanem bizonyos esetekben akár hátrányos is lehet, ha nem megfelelően végezzük.

A világűr nemcsak a testünkre van hatással, hanem a legbonyolultabb szervünkre, az agyra is – ezt igazolja egy új, nagy mintán alapuló MRI-vizsgálat, amelyet amerikai kutatók végeztek. A Floridai Egyetem szakértői 26 űrhajós agyáról készítettek mágneses rezonancia képalkotó (MRI) felvételeket a küldetés előtt és után, hogy megértsék, hogyan változik az agy szerkezete, amikor eltávolodunk a Föld gravitációjától.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, és ma még nincs olyan kezelés, amely teljesen megelőzné vagy gyógyítaná. Ezért egyre fontosabbá válik azon életmódbeli tényezők feltárása, amelyek lassíthatják vagy késleltethetik a betegség kialakulását. Egy friss kutatás szerint az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás vagy idegen nyelv tanulása, hosszú távon kedvezően befolyásolhatják az agy egészségét, és kapcsolódhatnak az Alzheimer-kór kockázatának csökkenéséhez.