Egy új kutatás szerint a hétköznapi beszéd bizonyos apró jellemzői már nagyon korán utalhatnak a kognitív hanyatlásra. A HVG által ismertetett vizsgálat arra jutott, hogy az emberek beszédmintázatainak elemzése segíthet felismerni a demencia vagy az Alzheimer-kór korai jeleit.
Az arcjóga az elmúlt évek egyik legnépszerűbb természetes szépségápolási trendjévé vált. A közösségi médiában és szépségápolási platformokon egyre több videó ígér feszesebb arckontúrt, kevesebb ráncot és látványosan fiatalosabb megjelenést pusztán néhány napi gyakorlattal. Az Origo cikke annak járt utána, hogy valóban működhet-e az arcjóga, vagy inkább csak egy újabb internetes divathullámról van szó.
Az Európai Unióban évente több tízmillió tonna élelmiszer végzi a szemétben, miközben az élelmiszerárak emelkednek és egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságra. A The Conversation cikke azt vizsgálja, miért pazarolnak ennyi ételt az európai háztartások, és milyen egyszerű változtatásokkal lehetne jelentősen csökkenteni ezt a problémát. A kutatók szerint az élelmiszer-pazarlás nemcsak gazdasági, hanem komoly környezeti kérdés is.
Egy japán kutatócsoport olyan injekciós kezelést fejleszt, amely a remények szerint jelentősen meghosszabbíthatja a macskák élettartamát azzal, hogy a leggyakoribb halálokuk, a krónikus vesebetegség ellen veszi fel a harcot. A fejlesztés mögött Toru Miyazaki áll, aki több mint két évtizede kutatja az úgynevezett AIM-fehérjét, és annak szerepét a veseműködésben. A kutatás az utóbbi időben világszerte nagy figyelmet kapott, mert a szakértők szerint valóban új korszakot nyithat az állatgyógyászatban.
A fenntartható divat kérdése az utóbbi években egyre fontosabb témává vált, miközben a fast fashion iparág soha nem látott mennyiségben termel ruhákat. A National Geographic cikke azt vizsgálja, hogyan lehet valóban környezettudatosabban vásárolni, és mi az, amit a szakértők szerint a legtöbben még mindig félreértenek a „fenntartható öltözködéssel” kapcsolatban. Az egyik legfontosabb üzenet meglepően egyszerű: a legfenntarthatóbb ruha gyakran az, amit már birtoklunk.
Egy új kutatás szerint a hétköznapi beszéd bizonyos apró jellemzői már nagyon korán utalhatnak a kognitív hanyatlásra. A HVG által ismertetett vizsgálat arra jutott, hogy az emberek beszédmintázatainak elemzése segíthet felismerni a demencia vagy az Alzheimer-kór korai jeleit.
Az alvás közbeni beszéd – más néven alvási beszéd vagy szomniloquia – sokkal gyakoribb jelenség, mint azt a legtöbben gondolják. Bár sokan különösnek vagy akár aggasztónak találják, a szakemberek szerint az esetek többségében teljesen ártalmatlan alvási jelenségről van szó. Egy friss kutatás most újabb részleteket tárt fel arról, mi történik az agyban, amikor valaki álmában megszólal, és mit árulhat el mindez az alvás működéséről.
A gyerekek étkezési szokásainak kialakulása sokkal korábban elkezdődhet, mint azt korábban gondolták. Egy friss kutatás szerint bizonyos ízpreferenciák – például a zöldségekhez való pozitív vagy negatív viszony – már a magzati fejlődés időszakában formálódhatnak. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az anyaméhben megtapasztalt ízek később hatással lehetnek arra, milyen ételeket fogad el könnyebben egy gyermek.
Az öregedés lassítását vagy akár „visszafordítását” ígérő étrend-kiegészítők piaca az elmúlt években robbanásszerűen nőtt. A közösségi médiában, egészségügyi influenszerek és hosszú életet kutató szakemberek körében is egyre népszerűbbek azok a készítmények, amelyek azt ígérik, hogy lassítják a sejtek öregedését, javítják az energiaszintet vagy meghosszabbíthatják az élettartamot. Egy friss elemzés azonban azt vizsgálta meg, hogy ezek mögött a hangzatos állítások mögött valójában mennyi tudományos bizonyíték áll.
A modern táplálkozási trendek világában gyakran jelennek meg új „szuperélelmiszerek”, pedig számos rendkívül értékes növény már évszázadokkal ezelőtt is fontos része volt az emberek étrendjének. A középkorban több olyan növényt rendszeresen fogyasztottak Európában, amelyek mára szinte teljesen eltűntek a hétköznapi étkezésből, noha tápanyagtartalmuk és egészségügyi előnyeik alapján ma is helyük lehetne a konyhákban. A cikk hat ilyen „elfeledett szuperélelmiszert” mutat be, amelyek egykor alapvető szerepet játszottak a táplálkozásban
A demencia és az Alzheimer-kór korai felismerése az orvostudomány egyik legfontosabb kihívása, mivel a betegségek kialakulása gyakran évekkel vagy akár évtizedekkel megelőzi az első látványos tünetek megjelenését. Egy új kutatás szerint azonban a jövőben egy egészen hétköznapi tevékenység – a kézírás – is segíthet időben felismerni a kognitív hanyatlás korai jeleit. A HVG által bemutatott vizsgálat arra világít rá, hogy az írás során megjelenő apró eltérések olyan információkat hordozhatnak, amelyek összefüggésben állhatnak az agy öregedésével és bizonyos idegrendszeri betegségek kialakulásával.
Egy friss kutatás újabb aggasztó részletre világított rá a mikroműanyagok mindennapi jelenlétével kapcsolatban: a kutatók szerint bizonyos műanyag alkatrészeket tartalmazó vízforralók használata során jelentős mennyiségű mikroműanyag és nanoműanyag kerülhet az ivóvízbe. Az eredmények azért váltottak ki nagy figyelmet, mert a vízforraló az egyik leggyakrabban használt háztartási eszköz, amelyet sokan naponta többször is működtetnek.
A cikk az esti nassolás jelenségét járja körül, és arra ad választ, miért alakul ki olyan gyakran a vacsora utáni „csipegetési kényszer”, valamint milyen egyszerű, mégis hatékony módszerekkel lehet ezt a szokást visszaszorítani. A hangsúly azon van, hogy az esti evés ritkán valódi éhségből fakad, sokkal inkább életmódbeli, pszichológiai és hormonális tényezők összjátéka áll mögötte.
A HVG tudományos cikke egy friss kutatásról számol be, amely új megközelítést ad az emberi öregedés megértéséhez: a kutatók szerint a biológiai életkort nemcsak genetikai tényezők határozzák meg, hanem meglepően nagy szerepe van benne annak is, hogy hol élünk, milyen környezet vesz körül minket, és milyen társadalmi feltételek között telik az életünk.