Életstílus

A jóga testgyakorlatok, a légzéstechnika és a meditáció használata a tudományos orvoslásban is mind gyakrabban helyet kap. A mantra jógára jellemző, lassú légzés a tíz másodperces Mayer hullámzás érvényesülése útján fejti ki vérnyomáscsökkentő hatását.

A fekete sót, amit szikla sóként vagy kala namakként is ismernek, közép Indiában bányásszák. Ez a finomra őrölt, rózsaszín-szürkés só ásványi anyagokban gazdag, íze leginkább a tojás ízére hasonlít, ami miatt tojás helyettesítésére is használható.

Aki a bort és a történelmi emlékeket szereti és érdeklődik irántuk, annak biztosan sokszor eszébe jut Toszkána.

Nagy-Britannia legrégebbi kórházát tárták fel a Hampshire grófságbeli Winchesterben.

Néhány évtizede még természetes volt bárhol – akár moziban vagy repülőn – rágyújtani. Ma éppen ellenkezőleg, a dohányosok lassan mindenhonnan ki lesznek tiltva. Most összeszedjük néhányuk legidegesítőbb szokásait.

A távol-keleti fűszerkeverék, a curry egyik alapvető alkotóelemét, a kurkumát évek óta vizsgálják, föltételezett gyógyhatását kutatva, mert májkárosodást kivédő tulajdonságára vonatkozólag már voltak biztató eredmények. Kínai kutatók a fűszer új hatásmódjának lehetőségéről számoltak be az Endocrinology szaklapban.

Vokális és zenekari csemegéket is kínál a Magyar Állami Operaház Zenekarának Mozart-estje február 1-jén a dalszínházban.

2026-ban is az ismeretterjesztés és a leginkább megragadó emberi történetek állnak a BBC Earth fókuszában. Január 12-től megtekinthető a Babasebészek: Születő csodák című három részes dokumentumsorozatuk, amely kilenc szülőpárt kísér végig azon az orvosi és érzelmi szempontból rendkívül komplex úton, amit a problémás terhességek jelentenek. Minden epizód feltárja, hogy szükséges-e beavatkozni a terhesség menetébe, és milyen döntési helyzetekkel szembesülnek a szülők és az orvosok egyaránt.

Sokunkban él egy romantikus kép a kolostorokról – vastag falak, csend, gyertya fénye és béke –, ám a valóságban a középkori kolostorok télen gyakran különösen hidegek és fűtetlenek voltak, és a szerzetesek ezt nagy türelemmel és aszketikus szemlélettel viselték el.

A cikk egy tipikus, mindennapi étkezési szokást vizsgál pszichológiai szempontból: miért érezzük gyakran késztetést arra, hogy megegyük az utolsó falatot is, még akkor is, amikor a testünk már nem éhes? A válasz szerint ez a viselkedés nem egyszerű akarat- vagy önuralom kérdése, hanem mélyebben gyökerező, tanult minták és lelki mechanizmusok kombinációja.

A cikk öt olyan japán mindennapi gyakorlatot mutat be, amelyek nem igényelnek drasztikus életmódváltást, mégis segíthetnek abban, hogy nyugodtabb, tudatosabb és elégedettebb legyen a mindennapi életünk. A japán kultúra hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a figyelmes, kis lépésekre épülő fejlődésre, amelyek könnyen beépíthetők bármely életstílusba.

Sokan év elején döntenek úgy, hogy egy időre teljesen elhagyják az alkoholfogyasztást – például a „száraz január” kezdeményezés részeként –, és a szervezetünk már 30 nap alkoholmentesség után is látványosan reagál erre a változásra. A cikk szerint a húsz- és harmincnapos leállás nemcsak fizikai, hanem mentális szinten is jellegzetes változásokat indít el a testben és a közérzetben.

A cikk azt vizsgálja, hogy miért mennek egyes emberek gyorsabban, mint mások, és mit árul el ez a járás tempója a személyiségükről és belső működésükről. Az átlagnál gyorsabb séta nem csupán fizikai szokás vagy külső reakció a környezetre, hanem gyakran belső pszichés állapot és viselkedési ritmus kifejeződése.