Életstílus

Bár jóval több, mint tíz oka van, hogy az úszást válasszuk a legújabb hobbinknak, azért összeszedtük a tíz legfontosabbat.

A rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás a fiatalok hosszú távú memóriáját is komolyan károsítja - figyelmeztetnek spanyol szakemberek.

Kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak azok a gyerekek, akiknek a családjaiban rendszeres a közös étkezés - állapították meg hétfőn megjelent tanulmányukban amerikai kutatók.

Növényi és állati eredetű anyagok, fűszerek és gyógynövények vágyfokozó hatását tekintették át kanadai kutatók több tucat tanulmány alapján: a legpotensebbnek, ráadásul legízletesebbnek a korai ginseng és a sáfrány bizonyult.

Az emberek évezredek óta próbálnak nyomot hagyni maguk után. Piramisok, könyvek, családi történetek, műalkotások, sírkövek vagy akár közösségi médiás profilok – mind ugyanarra az alapvető emberi vágyra utalnak: szeretnénk, ha emlékeznének ránk a halálunk után is. A BBC Future cikke azt vizsgálja, miért ilyen erős bennünk ez az igény, és mit árul el az emberi pszichéről a „halhatatlanság” utáni vágy.

A kötés és a horgolás sokáig tipikusan „nagymamás hobbinak” számított, az utóbbi években azonban teljesen új megvilágításba került. A Refresher cikke szerint egyre több kutatás utal arra, hogy ezek a monoton, ritmikus kézimunkák nemcsak kreatív kikapcsolódást jelentenek, hanem komoly pozitív hatással lehetnek az agy működésére, a mentális egészségre, sőt bizonyos függőségek kezelésére is.

Az ókori Róma egyik legnépszerűbb és legőrültebb látványossága nem a gladiátorviadal volt, hanem a szekérverseny. A National Geographic cikke szerint a Circus Maximus futamai olyan társadalmi és kulturális jelentőséggel bírtak, amelyet ma leginkább a modern futball, a Forma–1 és a tömegszórakoztatás keverékéhez lehetne hasonlítani. A versenyek nemcsak sportesemények voltak, hanem politikai, vallási és társadalmi események is, amelyek egész Rómát lázban tartották.

Az arcjóga az elmúlt évek egyik legnépszerűbb természetes szépségápolási trendjévé vált. A közösségi médiában és szépségápolási platformokon egyre több videó ígér feszesebb arckontúrt, kevesebb ráncot és látványosan fiatalosabb megjelenést pusztán néhány napi gyakorlattal. Az Origo cikke annak járt utána, hogy valóban működhet-e az arcjóga, vagy inkább csak egy újabb internetes divathullámról van szó.

Az Európai Unióban évente több tízmillió tonna élelmiszer végzi a szemétben, miközben az élelmiszerárak emelkednek és egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságra. A The Conversation cikke azt vizsgálja, miért pazarolnak ennyi ételt az európai háztartások, és milyen egyszerű változtatásokkal lehetne jelentősen csökkenteni ezt a problémát. A kutatók szerint az élelmiszer-pazarlás nemcsak gazdasági, hanem komoly környezeti kérdés is.

Egy japán kutatócsoport olyan injekciós kezelést fejleszt, amely a remények szerint jelentősen meghosszabbíthatja a macskák élettartamát azzal, hogy a leggyakoribb halálokuk, a krónikus vesebetegség ellen veszi fel a harcot. A fejlesztés mögött Toru Miyazaki áll, aki több mint két évtizede kutatja az úgynevezett AIM-fehérjét, és annak szerepét a veseműködésben. A kutatás az utóbbi időben világszerte nagy figyelmet kapott, mert a szakértők szerint valóban új korszakot nyithat az állatgyógyászatban.

A fenntartható divat kérdése az utóbbi években egyre fontosabb témává vált, miközben a fast fashion iparág soha nem látott mennyiségben termel ruhákat. A National Geographic cikke azt vizsgálja, hogyan lehet valóban környezettudatosabban vásárolni, és mi az, amit a szakértők szerint a legtöbben még mindig félreértenek a „fenntartható öltözködéssel” kapcsolatban. Az egyik legfontosabb üzenet meglepően egyszerű: a legfenntarthatóbb ruha gyakran az, amit már birtoklunk.

Egy új kutatás szerint a hétköznapi beszéd bizonyos apró jellemzői már nagyon korán utalhatnak a kognitív hanyatlásra. A HVG által ismertetett vizsgálat arra jutott, hogy az emberek beszédmintázatainak elemzése segíthet felismerni a demencia vagy az Alzheimer-kór korai jeleit.

Az alvás közbeni beszéd – más néven alvási beszéd vagy szomniloquia – sokkal gyakoribb jelenség, mint azt a legtöbben gondolják. Bár sokan különösnek vagy akár aggasztónak találják, a szakemberek szerint az esetek többségében teljesen ártalmatlan alvási jelenségről van szó. Egy friss kutatás most újabb részleteket tárt fel arról, mi történik az agyban, amikor valaki álmában megszólal, és mit árulhat el mindez az alvás működéséről.