Életstílus

A magnézium-kiegészítők egyre népszerűbbek a közösségi médiában: egyes készítményeket a jobb alvással, másokat a memória és a koncentráció javításával vagy a fáradtság csökkentésével reklámoznak. A különböző magnéziumformák azonban nem feltétlenül rendelkeznek olyan egyedi előnyökkel, mint amilyeneket a gyártók és az influenszerek ígérnek. A kutatások alapján a megfelelő készítmény kiválasztásánál a felszívódás és az egyéni szükségletek is fontosak.

Több tízezer kanadai tinédzser adatainak elemzése alapján a közösségi médiával töltött több idő magasabb depressziós és szorongásos tünetekkel, alacsonyabb jólléttel és kedvezőtlenebb személyes kapcsolatokkal függhet össze. A kutatók a lányoknál bizonyos mutatók esetében erősebb kapcsolatot találtak, az egyéves utánkövetés eredményei azonban árnyaltabb képet mutattak.

A Föld mágneses tere nemcsak a tájékozódásban játszhat szerepet: egy új kutatás szerint a sejtek energiatermelésére, a fizikai teljesítményre és az élettartamra is hatással lehet. A Nottinghami Egyetem kutatói ecetmuslicákon vizsgálták, mi történik, ha szinte teljesen megszüntetik körülöttük a mágneses teret. Az eredmények attól függtek, hogy az állatok mitokondriumai egészségesen működtek-e.

Az ismerkedés idősebb korban sem feltétlenül egyszerű, különösen akkor, ha valaki már nem házasságot vagy újabb családot keres, hanem társaságot, beszélgetéseket, közös programokat és őszinte figyelmet. Dena Kouremetis, a Psychology Today szerzője saját tapasztalataira és az egyedülálló, 60 év feletti barátnői történeteire támaszkodva fogalmazta meg, mire érdemes figyelni az első randin. Írása személyes vélemény, nem tudományos kutatásra épülő útmutató.

Egy új tetoválófesték lehetővé teheti, hogy a bőrbe juttatott minták fény hatására láthatóvá váljanak, majd ismét szinte teljesen eltűnjenek a szem elől. A Coloradói Egyetem boulderi kutatói által fejlesztett PhotoTat technológia nemcsak azoknak jelenthet új lehetőséget, akik bizonyos helyzetekben elrejtenék a tetoválásukat, hanem az orvosi jelölések területén is hasznos lehet.

A mesterséges intelligencia egyre összetettebb feladatokban segítheti a mentális állapot felmérését. A UTHealth Houston és a Yale Egyetem kutatóinak új fejlesztése videófelvételek alapján elemzi a páciensek beszédét, hanghordozását és viselkedését, majd írásos értékelést készít. A vizsgálatban a rendszer összesített diagnosztikai teljesítménye megközelítette a pszichiáterekből álló szakértői csoportokét, bár egyes részterületeken továbbra is hibázott.

Josephine Baker a 20. század egyik legismertebb előadóművésze volt, akinek táncaiért és énekéért egész Európa rajongott. A második világháború idején azonban nemcsak a színpadon bizonyított: hírnevét kihasználva a francia hírszerzésnek gyűjtött információkat a náci Németországról. A katonai titkokat olykor kottákba rejtette, máskor a ruházatában csempészte át a határokon.

Elképzelhető, hogy valaki teljes meggyőződéssel állítja: meghalt, nincsenek szervei, vagy már a lelke is elhagyta a testét. A Cotard-szindrómában érintettek számára ezek nem képletes megfogalmazások, hanem a valóságról alkotott meggyőződésük részei. Ez a ritka neuropszichiátriai tünetegyüttes megmutatja, mennyire összetett kapcsolat van az agyműködés, a test érzékelése és az önmagunkról alkotott kép között.

A kézmozdulatok nem csupán kiegészítik a beszédet: abban is segíthetnek, hogy az agy könnyebben feldolgozza a mondatok nyelvtani szerkezetét. Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent kutatás elsőként szolgáltatott idegtudományi bizonyítékot arra, hogy a gesztusok befolyásolják a nyelvtani tagadás feldolgozását. Az eredmények arra utalnak, hogy a nyelv megértése nem kizárólag a kimondott szavakon múlik, hanem a különböző kommunikációs jelzések együttes feldolgozásán is.

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több, korábban emberinek tekintett feladatot képes elvégezni, egyre sürgetőbbé válik a kérdés: mi az, amiben az ember továbbra is egyedülálló? Anna Katharina Schaffner, a Psychology Today szerzője szerint a választ nem feltétlenül a kreativitásban, a problémamegoldásban vagy a nyelvhasználatban kell keresnünk. Egy másik képességünk is különösen fontossá válhat: az, hogy felismerjük, megkérdőjelezzük és tudatosan alakítsuk azokat a történeteket, amelyekkel értelmezzük az életünket.

A múzeumlátogatás nem csupán kulturális élmény: a társas kapcsolatok, a közös felfedezés és a műalkotásokkal való találkozás a jóllétet is támogathatják. Európában egyre több kezdeményezés vizsgálja, hogyan lehetne a kulturális programokat az egészségügyi és szociális ellátás részévé tenni. A megközelítés egyik formája a „múzeum receptre”, amelyben az egészségügyi szakemberek múzeumlátogatást javasolhatnak a pácienseknek.

A rendszeres földimogyoró-fogyasztás az idősebb felnőttek agyának inzulinra adott válaszát is kedvezően befolyásolhatja – derült ki a Maastrichti Egyetem Orvosi Központjának kutatásából. A 16 héten át tartó vizsgálatban a napi, sózatlan, héjával együtt pörkölt földimogyoró fogyasztása a memóriával összefüggő agyterületeken javuló inzulinválasszal járt együtt. Az eredmények a Food & Function folyóiratban jelentek meg.

Mi lehet annak a titka, hogy valaki megéri a 117 éves kort? A kutatók María Branyas Morera esetében nem egyetlen különleges gént vagy valamiféle „biológiai csodafegyvert” találtak. Ehelyett úgy tűnik, hogy a kivételes hosszú élethez a genetikai adottságok, az anyagcsere, a sejtek állapota, a bélmikrobiom és a környezeti tényezők összetett kombinációja járulhat hozzá.