Kardió vagy súlyzózás? Így hat a két edzésforma a koleszterinszintre
A klasszikus állóképességi edzések – például a futás, kerékpározás, úszás vagy gyors gyaloglás – különösen hatékonyak a koleszterinszint javításában. Ezek a mozgásformák növelik a pulzust, és segítik a szervezetet abban, hogy több HDL-koleszterint termeljen, miközben csökkentik az LDL-szintet és a triglicerideket.
Már egy pohár alkohol is átprogramozhatja az agy hálózatait
Már egyetlen pohár alkohol is képes észrevehető változásokat előidézni az agy működésében – derül ki egy friss idegtudományi kutatásból. A vizsgálat azt mutatja, hogy az alkohol hatására az agy különböző régiói közötti kommunikáció megváltozik: az általában összehangolt, egész agyat átfogó hálózat helyett inkább lokális, elszigetelt aktivitási mintázatok jönnek létre. Ez a változás segíthet megmagyarázni az ivással összefüggő jelenségeket, például a koordinációs zavarokat vagy a romló döntéshozatalt.
A későn fekvők szíve nagyobb kockázatnak lehet kitéve
Ha gyakran éjszakába nyúlóan fennmaradunk, érdemes lehet odafigyelni a szívünk egészségére. Egy friss kutatás szerint azok az emberek, akik természetüknél fogva inkább „éjjeli baglyok”, vagyis későn fekszenek le és későn kelnek, nagyobb eséllyel szenvedhetnek szív- és érrendszeri problémáktól, mint a korán kelők.
Miért fényképezték le a halottakat a viktoriánus korban?
A 19. században, különösen a viktoriánus korban, egy ma már szokatlannak vagy akár hátborzongatónak tűnő szokás volt elterjedt: a családok fényképeket készíttettek elhunyt szeretteikről. Ezeket a felvételeket „posztmortem fotóknak” nevezzük. Bár a mai szemmel furcsának tűnhetnek, akkoriban egészen más jelentéssel bírtak.
Fényűző titkok az Eiffel-torony csúcsán
Sokan tudják, hogy a párizsi Eiffel-torony a világ egyik legismertebb látványossága, de azt már jóval kevesebben, hogy a csúcs közelében egy apró, rejtett lakás is található. Ezt a különleges helyiséget maga a torony tervezője, Gustave Eiffel alakította ki saját használatra az 1889-es világkiállítás idején.
Hány napot érdemes edzeni egy héten?
Sokan gondolkodunk azon, vajon mennyi mozgás az ideális: elég heti pár edzés, vagy tényleg minden nap sportolni kell? A szakértők szerint a válasz attól függ, milyen célt szeretnénk elérni, de vannak általános irányelvek, amelyek segítenek eligazodni.
Skandináv mindennapok – lassítás, harmónia, jelenlét
A skandináv országok (Finnország, Dánia, Norvégia, Svédország) évek óta a legboldogabb államok között szerepelnek, és ez nem véletlenül van így: a helyiek életmódja tudatosan lassabb, kiegyensúlyozottabb ritmust követ, amely sok stresszes hétköznapon segít.
Fasírt sütés – egyszerű trükk, olajszag nélkül
A sütőben sült fasírtnak ráadásul más jó oldala is van: nemcsak a klasszikus sertéshúsos változat készíthető így el, hanem akár csirkéből vagy más, egészségesebb húsból készült verziók is.
A fű helyett ezeket válasszuk
Sok kerttulajdonos számára a hagyományos, gondosan nyírt pázsit még mindig a kert esztétikai ideálja. Azonban egyre többen is felismerik, hogy nemcsak drága és idő-, hanem környezetigényes is: folyamatos locsolást, vegyszereket és rendszeres karbantartást igényel, miközben a klímaváltozás miatt gyakrabban kell öntözni, és a víz is egyre drágább.
A rövid zabpehelydiéta akár hetekig mérsékelheti a „rossz” koleszterint
Egy nemrég publikált klinikai vizsgálat szerint már egy kétnapos, szinte kizárólag zabpehelyre épülő étrend is jelentős mértékben csökkentheti a vérben keringő LDL-koleszterin — vagyis a „rossz” koleszterin — szintjét, és ez a hatás még hetekig fennmaradhat, miután visszatértünk a szokásos étrendhez. A kutatást a bonni (University of Bonn) kutatói végezték, és eredményeiket a rangos Nature Communications tudományos folyóiratban közölték.
Csodákat tehet, ha a kefirt ilyen rosttal kombináljuk
Egy friss kutatás szerint egy viszonylag egyszerű étrendi kombináció — a kefir és a prebiotikus rostok együttese — hatékonyabban csökkentheti a gyulladást, mint akár az egyik legismertebb étrend-kiegészítő, az omega-3 zsírsav.
A butt plugot eredetileg orvosi célból fejlesztették ki, többek közt szorulás és elmebaj ellen
A dilátor egy olyan gyógyászati eszköz, amelyet arra terveztek, hogy kinyisson, kitágítson vagy megtartson nyitva egy testnyílást vagy csatornát. Ez lehet egy anatómiai átjáró, mint például a hüvely, a méhnyak, a húgycső vagy akár a végbél — tehát olyan terület, ahol orvosi okokból néha szükség van a tágításra.
Miért fontos a bőr hidratálása, különösen a hidegebb hónapokban?
Ahogy beköszönt a hideg idő, mindannyian érezzük, hogy a bőrünk is másképp viselkedik. Feszül, húzódik, könnyebben kipirosodik, sőt akár hámlani is kezdhet. Nem véletlen: a hideg levegő kevesebb nedvességet tartalmaz, a szél tovább fokozza a vízvesztést, bent pedig a fűtés szárítja a levegőt. Ilyenkor a bőrünk természetes védőrétege nagyobb terhelésnek van kitéve, ezért nekünk is többet kell tennünk érte.