A tökéletes bőrápolási rutin nem a pénztárcán múlik
A bőrápolási termékek piacán ma már szinte végtelen a választék: szérumok, krémek, tonikok és különféle hatóanyagok ígérnek ragyogóbb, fiatalosabb bőrt. A rengeteg lehetőség azonban sokakat arra ösztönöz, hogy szükségtelenül sok pénzt költsenek olyan termékekre, amelyekre valójában nincs is szükségük. A Marie Claire cikke szerint a tudatos bőrápolás első lépése nem egy újabb drága krém megvásárlása, hanem a saját bőrünk igényeinek megértése.
Kivarrt apácák és tetovált zarándokok: meglepő fejezet a kereszténység történetében
A tetoválást ma sokan modern divatjelenségnek tartják, sőt még mindig él az a sztereotípia, hogy a testdíszítés a lázadással vagy a társadalmi normák elutasításával kapcsolódik össze. Történelmi szempontból azonban a tetoválás az emberiség egyik legrégebbi testmódosító gyakorlata, és a kereszténységhez is sokkal szorosabban kötődik, mint azt a legtöbben gondolnák. Egy történeti áttekintés szerint a keresztény tetoválások hagyománya közel kétezer évre nyúlik vissza, és évszázadokon át teljesen elfogadott vallási gyakorlatnak számított.
Nyolc betegség kockázatát csökkentheti az intenzív mozgás
Már régóta ismert, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, egy új kutatás azonban arra utal, hogy nem csupán az számít, mennyit mozgunk, hanem az is, milyen intenzitással. A közel 100 ezer ember adatait elemző vizsgálat szerint már napi néhány perc intenzív fizikai aktivitás is jelentősen mérsékelheti több súlyos betegség kialakulásának esélyét.
Hogyan találnak haza a postagalambok több száz kilométerről?
A vándormadarak, a tengeri teknősök és számos más állat régóta ismert képessége, hogy a Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra. A tudósok azonban évtizedeken át vitatkoztak arról, pontosan milyen biológiai mechanizmus teszi lehetővé ezt a különleges „hatodik érzéket”. Egy új, a Bonni Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat most közelebb vihet a válaszhoz, és meglepő helyen találta meg a nyomokat: a postagalambok májában.
Tudósok feltárták, hogyan szabotálja a koffein az éjszakai regenerációt
A legújabb alváskutatások szerint a koffein alvásra gyakorolt hatása jóval összetettebb annál, mint hogy megnehezíti-e az elalvást. A kutatók egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy a koffein valójában az alvás minőségét ronthatja, még akkor is, ha valaki könnyedén elalszik és látszólag végigalussza az éjszakát.
A bélflóra döntheti el, mennyi kalóriát nyerünk az ételeinkből
Az Arizona Állami Egyetem kutatói egy új matematikai modellt fejlesztettek ki, amely alapjaiban árnyalja a kalóriákról alkotott hagyományos elképzeléseinket. A DAMM (Digestion, Absorption and Microbial Metabolism) nevű modell arra mutat rá, hogy az elfogyasztott ételekből ténylegesen hasznosuló energia mennyiségét nem csupán az élelmiszer összetétele határozza meg, hanem a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok is jelentős szerepet játszanak.
Manulkölyök született a Fővárosi Állatkertben
Májusban újabb pusztai macska, azaz manul született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kölyök az első állatorvosi vizsgálaton már túl van, ahol kiderült, hogy hím, és az állatkert tájékoztatása szerint szépen fejlődik, jó étvágyú és egyre bátrabb.
Milyen gyakran kell porszívózni?
A porszívózás sokak számára nyűgös házimunka, mégis kulcsfontosságú az otthon tisztasága és a levegő minősége szempontjából. A szakértők szerint a legtöbben kevesebbszer takarítanak, mint amennyit valójában kellene
Kiderült, tényleg segít-e a dinnyekopogtatás vásárlás előtt
Sokak számára ismerős jelenet a piacon: a vevők megkopogtatják a görögdinnyét, mielőtt a kosárba kerülne. A módszer generációról generációra öröklődik, de vajon tényleg meg lehet állapítani néhány koppintásból, hogy mennyire érett és édes a gyümölcs?
Kalózkori hajóroncsokat tártak fel a Bahama-szigeteknél
Korábban soha nem látott, a karibi kalózkodás aranykorához köthető hajóroncsokat azonosítottak a Bahama-szigetek közelében. A feltárás Nassau térségében zajlott, amely a 17. század végén és a 18. század elején a kalózok egyik legfontosabb központjának számított.
Hód, rigó és csirkesör – így ettek a középkorban
A mai szemmel nézve különös ízlésvilág jellemezte az embereket: rigós pitét, vidrát és más szokatlan fogásokat is fogyasztottak.
Amit nem tanítottak az iskolában: Shakespeare eltűnése és halálának rejtélyei
A világirodalom talán legismertebb alkotója, William Shakespeare műveit generációk óta tanítják az iskolákban. Magánéletéről azonban meglepően keveset tudunk biztosan. A drámaíró alakját nemcsak zseniális művei, hanem az életrajzát övező hiányosságok és rejtélyek is legendássá tették.
A nyár legegyszerűbb epres desszertje mindössze három alapanyagból készül
Egy klasszikus, mégis ma is meglepően friss ötlet került újra elő a gasztronómiában: egy olyan epres desszert, amelyhez mindössze három alapanyagra van szükség, mégis látványos és élvezetes végeredményt ad. A recept eredete az 1950-es évekre vezethető vissza, amikor Helen Corbitt amerikai séf az egyszerű, de kreatív fogásokkal vált ismertté.