Egy friss kutatás szerint egy viszonylag egyszerű étrendi kombináció — a kefir és a prebiotikus rostok együttese — hatékonyabban csökkentheti a gyulladást, mint akár az egyik legismertebb étrend-kiegészítő, az omega-3 zsírsav.
A 19. század második felében a fagylalt a tömegek desszertjévé vált, népszerűsége pedig töretlen maradt még annak ellenére is, hogy számos megbetegedés és haláleset kapcsolódott a fogyasztásához. Bár a korabeli orvosok és tudósok különböző elméleteket dolgoztak ki a háttérokok magyarázatára, a valós kiváltó tényezőket gyakran nem sikerült egyértelműen beazonosítani.
Mindenki ügyel arra, hogy elérje a fehérje-bevitelre vonatkozó céljait, kipróbálja a kreatinhoz hasonló kiegészítőket, és gondoskodjon a C-vitamin beviteléről, de ezen kívül még sok másról is érdemes tudni.
A terített asztalnál való helyes étkezés és viselkedés, a jó modor elválaszthatatlan része.
A sok rostot tartalmazó ételek fogyasztása javítja az immunrendszert, segíti a szervezetet a gyulladásos betegségekkel való küzdelemben - állítják ausztrál kutatók a Nature tudományos magazinban közzétett tanulmányukban.
A bifidobaktériumok probiotikumként hatnak, segítik az emésztést, és potenciálisan hozzájárulnak a szervezet védekezéséhez olyan egészségügyi problémákkal szemben, mint a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás. A bifidobaktériumok emellett szerepet játszhatnak az agy optimális működésének fenntartásában is.
A matcha – ez az élénkzöld, antioxidánsokban gazdag tea – nemcsak a wellness világ és a közösségi média kedvence lett az elmúlt években, hanem egyre gyakrabban felmerül potenciális hajápolási kiegészítőként is. Bár jelenleg még nem áll rendelkezésre elég klinikai bizonyíték a hajhullás elleni hatékonyságáról, a szakértők szerint a matchában található vegyületek ígéretes eredményeket mutatnak.
A felejtés normális, de megnehezítheti az életet. Előfordulhat, hogy másodpercekkel azután, hogy megismerkedtünk valakivel, elfelejtjük a nevét, nem tudjuk, hova tettük a kulcsunkat, vagy elmulasztunk egy fontos születésnapot.
Egy új, több mint 27 000 brit felnőtt részvételével készült kutatás szerint a nem megfelelő alvás felgyorsíthatja az agy öregedését. Az alvás – bár gyakran passzív pihenésnek tűnik – valójában aktív, létfontosságú folyamat, amely a testi regeneráció és az agy védelmének alapja. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a rossz alvási szokásokkal élők agya a tényleges életkorukhoz képest idősebbnek tűnik, és ez hosszú távon fokozott kockázatot jelenthet a demencia és más neurológiai betegségek kialakulására.
Kutatások szerint a rendszeres testmozgás javíthatja az önértékelést, az önbizalmat, az alvás minőségét és az általános életminőséget és gyulladáscsökkentő hatással is bír, ami védelmet nyújt a depresszió és a szorongás ellen. Mindezeken túl pedig a nyújtást is magában foglaló edzésprogram öregedésgátló hatással is bírhat.
Bár a legtöbben valószínűleg sosem fogunk olimpián indulni, sokat tanulhatunk az olimpikonoktól arról, hogyan növelhetjük sportteljesítményünket.
A lustaságot már önmagában betegséggé kellene nyilvánítani - javasolja néhány vezető brit közegészségügyi szakember, akik szerint a mozgásszegény életmódból eredő betegségek felületes kezelése helyett, a probléma gyökerét kellene inkább orvosolni.
A modern futócipők használata sokkal károsabb az ízületekre, mint a mezítlábas futás - állapították meg amerikai kutatók.
Mai tudásunk szerint az alkohol lebomlását nem lehet gyorsítani, így felesleges bármilyen kijózanodást serkentő szer használata, a tünetek azonban enyhíthetők.