Életstílus

Ha egy könnyű, üde édességre vágyunk a nyári melegben, jó választás lehet a citromos, fehér csokis trüffelgolyó. A krémes desszert elkészítéséhez még a sütőt sem kell bekapcsolni, így a konyha sem melegszik fel közben.

Kihirdették, mely édességek nyerték el idén a Magyarország Tortája és a Magyarország Cukormentes Tortája címet. A hagyományos verseny győztese a gyulai Kézműves Cukrászda Bíborfehér fantázianevű tortája lett, míg a cukormentes kategóriában a balatongyöröki Promenád Kávéház Szilvafácska nevű alkotása végzett az első helyen.

A forróbbá váló nyarak miatt egyre fontosabb szempont lehet a kert kialakításakor, hogy legyen olyan fa, amely viszonylag rövid idő alatt kellemes árnyékot biztosít. Bár a hagyományos gyümölcsfák – például az alma-, cseresznye- és körtefák – hasznosak és idővel árnyékot is adnak, vannak olyan fafajok, amelyek ennél jóval gyorsabban növesztenek nagy lombkoronát.

Egy új kutatás szerint már egy egyszerű hétköznapi szokás, a lépcsőzés is jelentős hatással lehet a szív- és érrendszer egészségére. A University of East Anglia és a Norfolk and Norwich University Hospital kutatói arra jutottak, hogy a rendszeresen lépcsőző emberek körében alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halálozás kockázata.

A túrabot az egyik legelterjedtebb túrázási segédeszköz, amelyet ma már nemcsak a hosszabb és nehezebb teljesítménytúrákon, hanem egy egyszerű kiránduláson is sokan magukkal visznek. Bár használata nem feltétlenül szükséges minden túrán, bizonyos helyzetekben komoly segítséget jelenthet.

A Bakony északi kapujában, Ászáron különleges látnivaló várja a népi építészet iránt érdeklődőket. A Komárom-Esztergom vármegyei település Budapesttől kevesebb mint másfél órás autóútra található, és az Ászár-Neszmélyi borvidék részeként a szőlőművelésnek is komoly hagyományai vannak.

A Duna rendkívül alacsony vízállása ritka lehetőséget teremtett a régészek számára Bulgáriában: ismét láthatóvá váltak az egykori Constantinus-híd maradványai. A több mint 1600 éves építmény az év nagy részében a folyó alatt rejtőzik, a mostani aszályos időszak azonban lehetővé tette a kutatók számára, hogy közvetlenül megvizsgálják és dokumentálják a szerkezetet.

Szerdán részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról, ám egyáltalán nem mindegy, hogy az ország mely pontjáról figyeljük a jelenséget. A Hold által kitakart napkorong aránya ugyanis jelentősen eltérhet az egyes településeken.

Az elmúlt években a kávé szerepe jelentősen megváltozott: már nem csupán a reggelek elengedhetetlen része, hanem egyre inkább önálló gasztronómiai élményként is megjelenik. A kávézás köré találkozókat, brunchokat és hosszabb beszélgetéseket is szervezünk.

Kiderült, hogyan kerülhetett szombaton Budapest belvárosába az a vaddisznó, amely a Kossuth téri M2-es metróállomáson is riadalmat okozott. Az állatról olyan felvétel készült, amelyen az látható, hogy átúszik a Dunán, majd a rakparton a Parlament irányába indul.

Az ókori Kínában a mellékhelyiségek kialakítása jóval fejlettebb volt, mint azt sokan gondolnák. A Hamu és Gyémánt cikke szerint a régészeti feltárások alapján egyes illemhelyeket közvetlenül a disznóólak fölé építettek, így az emberi ürülék közvetlenül az állatokhoz került. Ez a megoldás egyszerre szolgálta a hulladék kezelését és az állattartást, ezért a korabeli gazdálkodás hatékony részének számított.

Bár sokan úgy érzik, hogy a szúnyogok „válogatnak” az emberek között, egy új kutatás szerint ennek valóban biológiai alapja van. Az Origo cikke szerint az emberi testszag és a bőr mikrobiomja – vagyis a bőrön élő baktériumok összessége – jelentősen befolyásolja, hogy kit találnak vonzóbb célpontnak a vérszívók. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen kémiai és mikrobiológiai tényezők állnak a szúnyogok egyéni preferenciái mögött, ami hosszabb távon hatékonyabb szúnyogriasztók kifejlesztését is segítheti.

Egy új genetikai vizsgálat meglepően sokféle biológiai nyomot azonosított a torinói leplen, amelyet a keresztény hagyomány Jézus Krisztus halotti lepleként tart számon. A kutatók emberi, növényi, állati és mikrobiális DNS-maradványokat mutattak ki a vászon rostjaiban, ami azt jelzi, hogy a relikvia hosszú története során számos különböző környezettel és élőlénnyel került kapcsolatba. A vizsgálat ugyanakkor nem szolgáltat bizonyítékot sem a lepel korára, sem annak hitelességére.