Hírek

Bizonyos hétköznapi élelmiszerek rendszeres fogyasztása is szerepet játszhat egy súlyos daganatos betegség megelőzésben. Egy több mint 93 ezer nő bevonásával készült kutatás szerint a flavonoidokban gazdag étrend csökkentheti a mellrák kockázatát.

A magyar lakosság számára elérhető digitális egészségügyi ökoszisztéma három pillére – az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal – külön-külön már bizonyította létjogosultságát, de a felhasználók fejében ezek nem egy egységes rendszer részei – derül ki a PWC kutatásából. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadási csapatának vezetője az InfoRádiónak elmondta: a felhasználóknak proaktívabb és átláthatóbb rendszerre van szükségük a könnyebb ügyintézés érdekében.

Országosan irányított, úgynevezett surveillance program indult a fekvőbeteg-ellátó intézmények intenzív terápiás osztályain a fertőzések monitorozására július 1-jén. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön arról írt: az általa koordinált program célja, hogy egységes módszertannal gyűjtött adatok álljanak rendelkezésre egyes kiemelt jelentőségű, az intenzív terápiás ellátással összefüggő fertőzésekről, ezzel támogatva azok megelőzését, az infekciókontroll fejlesztését és a betegbiztonság erősítését.

Egy nagyszabású amerikai klinikai vizsgálat eredményei szerint a fogszuvasodás kezelése a jövőben sok gyermek számára fájdalommentessé válhat. A kutatók azt találták, hogy egy ezüst-diamin-fluorid (SDF) nevű folyadék képes megállítani a szuvasodás előrehaladását anélkül, hogy fúrásra, érzéstelenítésre vagy altatásra lenne szükség. A kezelés különösen a kisgyermekek számára jelenthet előnyt, akik gyakran nehezen viselik a hagyományos fogászati beavatkozásokat. Az eredmények egy III. fázisú klinikai vizsgálatból származnak, amely fontos lépést jelenthet a módszer szélesebb körű elfogadása felé.

Elérhetővé tette honlapján az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az államilag támogatott rezidensképzés keretszám-felhasználására vonatkozó tavalyi és idei adatokat - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Szakmai és morális szempontból is tarthatatlanná vált a helyzet – állítja az alapellátásért felelős államtitkár.

Lezárult hétfőn a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatói pályázati szakasza. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a Telex megkeresésére kedden azt közölte, hogy az intézmény vezetésére „a megadott határidőig összesen hat érvényes pályázat érkezett. A beadott pályázatok közül egyiket sem utasította el a fenntartó”. A válaszból kiderült az is, hogy egy pályázat kivételével, ami július 9-én érkezett be, minden jelentkező az utolsó kb. egy hétre hagyta a jelentkezést (július 22-én, július 23-án, július 24-én, valamint július 26-án érkeztek a pályázatok).

Megjelent az Egészségügyi Minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata, amely részletesen meghatározza az önálló tárca felépítését és feladatait. A dokumentumból kiderül, hogy kiemelt szerepet kap a digitális egészségügy fejlesztése, az alapellátás megerősítése és az ellátórendszer hatékonyabb szervezése, miközben pontosan rögzíti az államtitkárok és helyettes államtitkárok hatásköreit is.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a SIMTRIYO (hatóanyag: centanafadin) nevű készítményt az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére felnőtteknél, valamint 6 éves vagy annál idősebb, legalább 20 kilogrammos gyermekeknél. A készítmény történelmi jelentőségű, mivel ez az első olyan ADHD-gyógyszer, amely az úgynevezett noradrenalin-, dopamin- és szerotonin-visszavétel-gátlók (NDSRI) csoportjába tartozik. A készítményt naponta egyszer kell alkalmazni, elnyújtott hatóanyag-leadású kapszula formájában.

Érzékeny intim szöveti sérülések regenerációját támogató új formulát fejlesztenek ki szoros szakmai együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei.

Az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) az egyik legsúlyosabb idegrendszeri betegség, amely az akaratlagos izmokat irányító idegsejtek fokozatos pusztulásával jár. A tünetek – például az izomgyengeség, az izomsorvadás és a beszéd-, nyelési vagy légzési nehézségek – általában csak akkor jelentkeznek, amikor az idegsejtek jelentős része már károsodott. Emiatt az ALS diagnózisa gyakran későn születik meg, ami megnehezíti a kezelést és az új gyógyszerek fejlesztését. Egy friss kutatás azonban olyan vérben mérhető fehérje-biomarkereket azonosított, amelyek segítségével a jövőben nemcsak a betegség korai felismerése válhat lehetővé, hanem az is megbecsülhető lehet, hogy mikor jelennek meg az első tünetek.

Szeptembertől nyilvánosan is elérhetők lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai - közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szombaton a Facebook-oldalán.

A karragén (E407) az élelmiszeripar egyik leggyakrabban használt sűrítő- és stabilizálóanyaga. Vörös algákból nyerik ki, és számos termékben – például növényi italokban, fagylaltokban, tejdesszertekben, felvágottakban és különféle készételekben – megtalálható. Bár az élelmiszer-biztonsági hatóságok jelenleg engedélyezett adalékanyagként tartják nyilván, az elmúlt évek kutatásai egyre több kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon milyen hatással lehet a bélrendszer egészségére. A SciTechDaily egy friss tanulmány eredményeit ismerteti, amelyek szerint a karragén fokozhatja a bélgyulladást és növelheti a bélfal áteresztőképességét.