A glioblasztóma az egyik legagresszívebb agydaganat, amelynek átlagos túlélési ideje jelenleg mindössze 12–18 hónap. A betegség férfiaknál jóval gyakrabban fordul elő, és náluk ráadásul rosszabb kimenetelű is általában.
A halál közelségének felismerése az orvostudomány egyik legnehezebb és legérzékenyebb területe. Bár a tapasztalt szakemberek számos jelből következtethetnek arra, hogy egy beteg élete a végéhez közeledik, ezek a jelek sokszor bizonytalanok vagy csak röviddel a halál előtt válnak egyértelművé. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy létezhet egy meglepően egyszerű és megbízható módszer: egy gyors szemteszt.
Német kutatók egerek agyának egy fontos részét, a hippokampuszt vizsgálták, amely a tanulásért és a memóriáért felelős. Nem egész agyakat „élesztettek újra”, hanem vékony agyszeleteket, amelyeket extrém alacsony hőmérsékleten tároltak, majd felolvasztottak. A meglepő eredmény: a sejtek nemcsak életben maradtak, hanem újra kommunikálni kezdtek egymással elektromos jelek segítségével.
A csontvesztés alattomos folyamat: évekig semmilyen tünetet nem okoz, mégis komoly következményekhez vezethet. A szakértők szerint a felnőttek jelentős részét érinti a csontvesztés anélkül, hogy tudnának róla.
Az autizmus egyik legmeghatározóbb jellemzője a szociális kommunikáció nehézsége: az érintett gyerekek gyakran küzdenek azzal, hogy értelmezzék mások érzelmeit, reagáljanak a társas helyzetekre, vagy akár fenntartsanak egy egyszerű beszélgetést. Bár számos terápiás módszer létezik, ezek gyakran időigényesek, költségesek és nem minden esetben érhetők el mindenki számára. Egy friss kutatás azonban egy egészen új megközelítést kínál – méghozzá az agy közvetlen stimulálásán keresztül.
Először adtak be agykárosodást szenvedett újszülöttnek speciális módszerrel anyatejet az orrjáratokon keresztül a Semmelweis Egyetem kutatói – derül ki az egyetem közleményéből.
December 31-ig a jelenlegi struktúrában működik tovább az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálását végző Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért - közölte a leendő egészségügyi miniszter, aki ezzel együtt szerdai Facebook-bejegyzésében megerősítette: felülvizsgálják az alapítvány működését.
Feltérképezték, hogyan alakul át a nők mellszövete az életkor előrehaladtával. A feltárt sejtszintű folyamatok segítenek megérteni, miért gyakoribb a mellrák az idősebb korosztályban. A szakemberek több millió sejt vizsgálatával eddig ismeretlen, drámai változásokra derítettek fényt.
A világjárványokkal kapcsolatos felkészülés általában az újonnan megjelenő vírusokra fókuszál, ám a szakértők szerint legalább ekkora figyelmet érdemelnek azok a kórokozók is, amelyek már egyszer komoly járványt okoztak – majd szinte teljesen eltűntek. Ilyen a H2N2 influenzavírus is, amely az 1957-es „ázsiai influenzajárvány” idején világszerte milliók megbetegedéséért volt felelős, majd az 1960-as évek végére kiszorult a keringésből.
Olasz kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szív dobogása miatt olyan mechanikai terhelés éri a szervet, hogy az gátolja a rákos sejtek szaporodását.
Az elhízás kezelésében az utóbbi évek egyik legnagyobb áttörését a GLP–1 típusú gyógyszerek hozták, amelyek képesek csökkenteni az étvágyat és segíteni a testsúlycsökkentést. Ezek azonban eddig jellemzően injekció formájában voltak elérhetők – ami sokak számára kényelmetlen vagy visszatartó tényező. Most viszont új korszak kezdődhet: az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezett egy szájon át szedhető változatot, amely alapjaiban változtathatja meg a kezelést.
Az ízületi kopás, vagyis az osteoarthritis sokáig egyirányú folyamatnak tűnt: a porc fokozatosan elvékonyodik, az ízületek merevvé és fájdalmassá válnak, a kezelés pedig leginkább a tünetek enyhítésére korlátozódik. A modern kutatások azonban egyre inkább megkérdőjelezik ezt a szemléletet, és most egy új felfedezés azt sugallja, hogy az öregedő ízületek károsodása akár vissza is fordítható lehet.
A Batthyány–Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért strukturális átalakítására készül a leendő egészségügyi miniszter. Hegedűs Zsolt szombati Facebook-bejegyzésében az életmentő kezelésekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai és etikai döntéshozatal megnyugtató alapokra helyezésének fontosságát hangsúlyozta.
Amerikai kutatók vizsgálata alapján rendkívül biztató annak a kísérleti terápiának a hatása, amelyet az agresszív hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek kaptak meg.