Hírek

A friss kutatások szerint a közepes vagy súlyos obstruktív alvási apnoe (OSA) jelentősen növelheti az agyi mikrovérzések kialakulásának kockázatát, ami hosszú távon stroke-hoz és demenciához vezethet. Az OSA világszerte több százmillió felnőttet érint, és lényege, hogy alvás közben a felső légutak időszakosan összeesnek, ami oxigénhiányos epizódokat és alvásmegszakadásokat okoz. A JAMA Network Openben megjelent tanulmányban több mint 1400, középkorú és idősebb koreai felnőttet követtek nyolc éven át, akik többször vettek részt alvásdiagnosztikai és MRI-vizsgálatokon.

A kutatók új, nem invazív módszert fejlesztettek ki a glioblastoma kezelésére: speciális orrcseppeket, amelyek az orr idegein keresztül közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatják a terápiás anyagokat. Az eddigi kísérletek egereken biztató eredményeket hoztak: a gyógyszer elérte az agyi célterületet, aktiválta az immunrendszer rejtett folyamatait, és jelentősen gátolta a tumor növekedését.

Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.

Továbbra is terjed a hepatitis A vírusa, a kézmosás a legjobb megelőzés - írta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Gyökeresen továbbfejlesztették magyar kutatók a hat évvel ezelőtt bemutatott prime génszerkesztő módszert. Welker Ervin, az MTA doktora vezetésével a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont genetikusai által kidolgozott új génmódosító eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja az összes többi hasonló módszerét - közölte az MTA az MTI-vel.

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

Egy új kutatás szerint a gyökérkezelés jóval túlmutathat a száj egészségének megóvásán: jelentős hatást gyakorolhat a szervezet vércukorszint-szabályozására és ezáltal a cukorbetegség, illetve a szívbetegség kockázatára is. A King's College London és a Helsinki Egyetem kutatói 65 apikális parodontitisben szenvedő beteget vizsgáltak, akiknél a foggyökér környékén baktériumok által kiváltott krónikus gyulladás állt fenn. A páciensek gyökérkezelésben részesültek, majd vérmintáikat több időpontban – a beavatkozás előtt, 3 hónappal, 6 hónappal, egy évvel és két évvel utána – elemezték.

A Texas A&M Egyetem kutatói egy új, mikrotűkkel ellátott tapaszt fejlesztettek ki, amely áttörést hozhat a szívroham utáni szívizom-károsodás kezelésében. A Cell Biomaterials folyóiratban közzétett első eredmények szerint a technológia képes célzottan eljuttatni a gyógyítást elősegítő molekulákat a sérült szívizomhoz, miközben elkerüli a hagyományos, szisztémás gyógyszeradagolás mellékhatásait.

A stroke világszerte évente több millió ember életét változtatja meg hirtelen, és a felnőttkori fogyatékosság egyik vezető oka. A betegség akkor alakul ki, amikor az agy egy területének vérellátása megszűnik, az idegsejtek pedig gyorsan elhalnak. Az agy rendkívüli összetettsége miatt regenerációs képessége korlátozott, így a stroke által okozott károsodások nagyrészt tartósak. Bár a sürgősségi ellátás fejlődése növelte a túlélési arányt, jelenleg nem létezik olyan kezelés, amely helyre tudná állítani az elpusztult idegsejteket.

Ahol az orvosok és az ápolók már nem szívesen dolgoznak, ott egy idő után a betegek sem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz – ezt jelzik az egyre nehezebben foglalható időpontok és a sorra érkező hírek a kórházi osztályok ideiglenes leállásáról.

A Lyme-kórt a csavart alakú Borrelia burgdorferi baktérium okozza, amely hosszú ideig fennálló fertőzést eredményezhet, lázzal, fáradtsággal és fájdalmas gyulladással. Bár az antibiotikumok kezelik a fertőzést, hosszú távú alkalmazásuk problémákat okoz, és jelenleg nincs jóváhagyott vakcina. Évtizedek óta kihívást jelent a betegség kezelése és az immunrendszerrel szembeni ellenálló képességének megértése.

A cukorbetegség az Egyesült Államokban több mint 37 millió embert érint, és különösen az afroamerikai lakosság körében okoz súlyos szövődményeket, ami részben pszichoszociális tényezőkkel magyarázható. A korábbi kutatások szerint a fatalizmus rontja az önmenedzselési készségeket, például a diétához vagy a gyógyszerszedéshez való következetességet.

Egy frissen publikált amerikai tanulmány a The BMJ -ben arra mutat rá, hogy az antikoaguláns (véralvadásgátló) gyógyszerek hosszabb távú alkalmazása jelentősen csökkenti a vérrögök újbóli kialakulásának esélyét olyan betegeknél, akik első, kiváltó ok nélküli vénás tromboembólián (VTE) estek át. A kutatás szerint a legalább 90 napos kezdeti kezelési időszakot követő további gyógyszerszedés sokkal kedvezőbb kimenetelekkel jár, mint a kezelés abbahagyása, noha a véralvadásgátlók hosszabb távú alkalmazása nagyobb vérzési kockázattal is együtt jár.