Hírek

A McMaster Egyetem és a Population Health Research Institute (PHRI) kutatói áttörést értek el az öregedés és a szív- és érrendszeri betegségek kutatásában: felfedezték, hogy a szem apró ereinek elemzése révén megállapítható, milyen gyorsan öregszik valaki, és mekkora a szívbetegségek kockázata. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a retina – mint a test egyedülállóan hozzáférhető része – pontos képet adhat az érrendszer állapotáról és a biológiai öregedés üteméről.

A skizofrénia nem csupán hallucinációkat és téveszméket jelent – a betegek mindennapi életét gyakran megnehezítik a kognitív zavarok, mint a memória- és figyelemproblémák, illetve a mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége. A jelenlegi kezelések főként a pszichotikus tüneteket célozzák, miközben a kognitív károsodásokra alig van hatékony megoldás. A Koppenhágai Egyetem kutatói most egy olyan felfedezést tettek, amely új utakat nyithat a megelőző, célzott kezelések felé.

Egy új, áttörő tanulmány szerint a sclerosis multiplex (SM) akár hét évvel a tünetek megjelenése előtt felismerhető lehet a vérben található fehérjejelek alapján. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a betegség korai diagnosztizálását és megelőzését, új lehetőségeket nyitva a kezelésben.

Az Alzheimer-kór hátterében a genetikai tényezők kulcsszerepet játszanak, különösen az APOE4 génvariáns, amely jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A lakosság 15–25%-a hordozza ezt a génváltozatot, míg az emberek egy kisebb csoportja – akik két példányban (APOE4/4) hordozzák – akár 60%-os valószínűséggel is Alzheimer-kóros lehet 85 éves korára. Ez a csoport a legnagyobb genetikai kockázatnak van kitéve, és számukra jelenleg nagyon korlátozottak a hatékony, biztonságos kezelési lehetőségek.

A serdülőkor természetes bizonytalansága és önbizalomhiánya sok fiatalnál idővel enyhül, ám másoknál tartós szorongássá alakul. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC Dornsife College) kutatói egy új vizsgálatban azt kutatták, miért fejlődik egyes tinédzsereknél szorongás, míg másoknál nem — még akkor is, ha hasonló, félénk természetű gyerekekről van szó. A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és egy több évtizedes, a National Institute of Mental Health által finanszírozott kutatás része, amely résztvevőit csecsemőkoruktól követi.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program mintegy 50 millió forintos támogatásának köszönhetően felújítják az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum onkológiai osztályát - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A Texasi Egyetem (UT Dallas) kutatói áttörést értek el a fogászati technológiában: olyan 3D-nyomtatási eljárást fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a páciensek néhány órán belül tartós, cirkóniumból készült koronát kapjanak – mindezt ugyanazon a napon, egyetlen fogorvosi látogatás alkalmával.

A Michigan Egyetem Rogel Rákközpontjának kutatói egy új, célzott terápiás lehetőséget azonosítottak a prosztatarák kezelésére, amely a betegség genetikai vezérlését célozza meg. A tanulmány középpontjában az ún. enhancer-ek állnak – ezek olyan DNS-szakaszok, amelyek „bekapcsolják” a rákos növekedésért felelős géneket. A kutatók felfedezték, hogy ezek az enhancer-ek egy speciális kémiai módosítást, a hiszton H2B N-terminális acetilációját (H2BNTac) igénylik a működésükhöz.

Az ibuprofen, egy közismert nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID), amelyet gyakran alkalmaznak fejfájás, izomfájdalom vagy menstruációs görcsök enyhítésére, a legújabb kutatások szerint rákmegelőző tulajdonságokat is hordozhat. Ez a lehetséges kapcsolat egyre nagyobb érdeklődést vált ki, különösen a gyulladás és a rák kialakulása közötti összefüggések fényében.

A génszerkesztés napjaink egyik legizgalmasabb területe, nem is véletlenül, hiszen ezzel elméletben akár még a végtagok visszanövesztése előtt is megnyílhat majd egyszer az út. Persze itt még nem tartunk, de egy magyar kutatócsoportnak hála ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a génsebészet rutinszerű klinikai használatához, frissen publikált kutatásukban ugyanis sikerült továbbfejleszteniük egy génszerkesztő eljárást, amellyel minimalizálni lehet a nem kívánt genommódosulásokat.

Könnyező szemek, viszkető bőr, nehézlégzés – az allergia tünetei messze nem kellemesek. A panaszokat a levegőben lebegő allergének, például porok, pollenek, állatszőrök vagy penészgombák okozzák, amelyek sajnos hosszú ideig megmaradhatnak a környezetünkben. Egy friss amerikai kutatás viszont olyan megoldást kínál, amely képes hatástalanítani ezeket a bosszantó részecskéket – méghozzá fény segítségével.

Egy forradalmi, mesterséges intelligenciával vezérelt szemimplantátum új reményt adott azoknak, akik az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) következtében veszítették el látásukat. A PRIMA nevű eszköz segítségével a vak betegek többsége éveken át tartó látásvesztés után ismét képes volt olvasni – ez mérföldkőnek számít a mesterséges látás fejlesztésében.

Kanadai és kínai kutatók olyan „univerzális” vesét hoztak létre, amely elméletileg bármilyen vércsoportú betegbe beültethető. Ez az áttörés drámaian lerövidítheti a várólistákat, és akár életeket is menthet, hiszen jelenleg több ezer beteg hal meg évente, miközben szervre vár.