Hírek

Brit kutatók több évtizednyi kutatási eredményt összesítettek, hogy kiderüljön, milyen hatása lehet az egészségre a légszennyezésnek. Az eredmény egyértelmű.

Az alvás az emberi szervezet egyik legfontosabb biológiai folyamata, mégis számos részlete máig ismeretlen. Világszerte emberek százmilliói küzdenek álmatlansággal, cirkadiánritmus-zavarokkal vagy más alvásproblémákkal, amelyek hosszú távon növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok és a mentális betegségek kockázatát. Egy friss kutatás most egy korábban ismeretlen molekulát azonosított, amely kulcsszerepet játszhat az elalvás szabályozásában, és a jövőben új terápiás lehetőségek előtt nyithatja meg az utat.

Egészségügyi tájékoztató sorozatot indított a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet a Facebookon, a 30-40 perces, tematikus beszélgetések során a kórház orvosai közérthetően és gyakorlatiasan beszélnek a megelőzésről, a tünetekről, a vizsgálatokról és a kezelési lehetőségekről.

A fogágybetegség a világ egyik leggyakoribb krónikus gyulladásos megbetegedése, amely kezeletlenül a fogak elvesztéséhez is vezethet. Bár a diagnózis jelenleg elsősorban klinikai vizsgálaton és röntgenfelvételeken alapul, egyre több kutatás utal arra, hogy a szervezetben zajló gyulladás nyomai egyszerű vérvizsgálatokban is megjelenhetnek. Egy friss áttekintés szerint a rutin laborvizsgálatokból származó vérmarkerek a jövőben hasznos kiegészítői lehetnek a fogászati állapot felmérésének.

Az inzulintermelő sejtek működését a proinzulin hibás szerkezetének kialakulása is károsíthatja. A 2-es típusú cukorbetegség előrehaladtával az inzulin „előfutárának” hibás változatai felhalmozódhatnak, és egyre nagyobb terhelést róhatnak a hasnyálmirigy béta-sejtjeire. Egy új vizsgálat szerint két fehérje összehangolt működése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a proinzulin megfelelő formát öltsön, majd működőképes inzulin képződjön belőle.

Egy több mint húsz évet átfogó vizsgálat szerint az emberi vér egyes kémiai értékei fokozatosan megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A kutatók úgy találták, hogy a bikarbonátszint emelkedése, valamint a kalcium- és foszforszint csökkenése párhuzamot mutatott a légköri szén-dioxid koncentrációjának növekedésével. A vizsgálat nem igazolt közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de felvetette, hogy a légkör összetételének változása hosszú távon az emberi szervezet működésére is hatással lehet.

A zürichi műegyetem (ETH Zurich) kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, ami a daganatos sejteket károsítja, az egészségeseket viszont nem.

A legtöbb ember életében előfordul legalább egyszer afta: ezek a kisméretű, fájdalmas szájnyálkahártya-fekélyek rendszerint néhány nap vagy hét alatt maguktól gyógyulnak, és ritkán utalnak komoly betegségre. Előfordul azonban, hogy az ismétlődő, különösen fájdalmas vagy egyszerre több helyen jelentkező afták egy ritka, krónikus gyulladásos kórkép, a Behçet-kór első tünetei. A Harvard Medical School szakértői szerint érdemes orvoshoz fordulni, ha a panaszok visszatérnek, elhúzódnak, vagy más szokatlan tünetekkel együtt jelentkeznek.

A HUN-REN SZTAKI és a Semmelweis Egyetem kutatói egyedülálló, mesterséges intelligencián alapuló kamerarendszert fejlesztettek ki, amely vezetékek és fizikai szenzorok nélkül képes folyamatosan monitorozni a koraszülött kisbabák testhelyzetét és mozgását. A tekintélyes Nature Pediatric Research folyóiratban nemrég megjelent tanulmány bizonyítja: az új technológia kulcsfontosságú diagnosztikai adatokkal segítheti a koraszülött intenzív osztályok (NICU) szakembereit, miközben óvja a legkisebbek érzékeny bőrét a felesleges terheléstől.

Orvostörténeti mérföldkőnek számító beavatkozást hajtottak végre az Egyesült Államokban: a New York-i NYU Langone Health sebészei elsőként ültettek át HIV-pozitív donortól származó tüdőt egy HIV-fertőzött betegbe. A különleges műtétet tovább nehezítette, hogy a páciens ugyanazon a napon egy új májat is kapott ugyanattól a donortól, így ez lett a világ első HIV-pozitív donortól HIV-pozitív recipiensnek végzett egyidejű tüdő- és májátültetése.

Mérföldkőhöz érkezett a vakcinafejlesztés: brit kutatók először teszteltek embereken olyan oltóanyagot, amelynek hatóanyagát mesterséges intelligencia segítségével tervezték meg. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak célja nem egyetlen ismert vírus elleni védelem volt, hanem egy úgynevezett univerzális vakcina létrehozása, amely a sarbecovírusok teljes családja ellen nyújthat védelmet. Ebbe a víruscsoportba tartozik a SARS-járványt okozó vírus, a SARS-CoV-2 – vagyis a COVID–19 kórokozója –, valamint több olyan állati eredetű koronavírus is, amelyek a jövőben újabb világjárványokat idézhetnek elő.

A myalgiás encephalomyelitisként (ME) vagy krónikus fáradtság szindrómaként (CFS) ismert betegség világszerte emberek millióinak életét nehezíti meg, mégis mindmáig kevéssé ismert, pontos oka pedig nem tisztázott. A betegek tartós, pihenéssel sem enyhülő kimerültségtől, alvászavaroktól, koncentrációs nehézségektől és a fizikai vagy szellemi terhelés utáni jelentős állapotromlástól szenvednek. Egy ausztrál kutatócsoport friss vizsgálata most új lehetséges magyarázatot kínál: eredményeik szerint a betegség összefügghet az agy úgynevezett glimfatikus rendszerének működési zavarával.

Jelentős előrelépést jelenthet az Alzheimer-kór kutatásában egy új vérvizsgálat, amely képes lehet azonosítani azokat az idősebb embereket, akik ugyan még teljesen egészségesek, de a következő években nagyobb valószínűséggel alakulhat ki náluk a betegség. A kutatás eredményeit a JAMA folyóiratban publikálták, és a tanulmányt az Alzheimer's Association International Conference szakmai rendezvényén is bemutatták. Az eredmények szerint a p-tau217 nevű fehérje vérszintje értékes információt adhat az Alzheimer-kór korai biológiai folyamatairól.