Alapjogok az egészségügyben 8.
Az orvosi műhibák értékelése a gyakorlatban, különös tekintettel a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedésekre II.
Az orvosi műhibák értékelése a gyakorlatban, különös tekintettel a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedésekre II.
Az orvosi műhibák értékelése a gyakorlatban, különös tekintettel a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedésekre I.
Amyotrophiás laterálsclerosis (ALS) és asszisztált halál
Az ALS-sel élő betegek életvégi ellátásának etikai kérdései
Az öngyilkosságban közreműködés megítélése az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában
Az eutanáziával kapcsolatos alapjogi kérdések
Alkotmányos alapjogok Európában - Az Alapjogi Charta
Alkotmányos alapjogok
A gyermek egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntésekben több szereplő vesz részt: a házi gyermekorvos, a védőnő, az iskolaorvos, az oktatási-nevelési intézmény vezetője, továbbá a gyermek gondviselője, aki a betegjogokat gyakorolja gyermeke nevében.
A tanulmány a fertőző betegségek globális terjedésének és a dezinformáció összefonódó problémáját vizsgálja, különös tekintettel a COVID–19 világjárvány tapasztalataira és a rémhírterjesztés büntetőjogi megítélésére. A szerzők rámutatnak, hogy a modern társadalmak nemcsak egészségügyi szempontból sérülékenyek, hanem az információs térben is, ahol az álhírek, az áltudományos nézetek és az összeesküvés-elméletek gyorsan és tömegesen képesek terjedni. A fokozódó emberi mobilitás, valamint a digitális kommunikációs csatornák elterjedése olyan környezetet hozott létre, amelyben a járványok és a velük kapcsolatos félrevezető információk egyaránt határok nélkül terjedhetnek.
Az orvos és az ápoló közötti összhang és együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a beteg egyértelmű, érthető és ellentmondásoktól mentes információkhoz juthasson. Miért fontosak a visszajelzések, a betegelégedettségi felmérés eredményei az orvosnak, az egészségügyi intézménynek? Miként fejleszthető az orvos és az ápoló kommunikációja? A Bethesda Gyermekkórház két főorvosa osztja meg tapasztalatát. dr. Mikos Borbála minőségügyi és oktatási igazgatót és dr. Kollák Zita orvosigazgató-helyettest kérdeztük.
A tanulmány központi kérdése, hogyan viszonyul a bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) bizonyítékhierarchiája az orvosi műhiba büntetőjogi felelősségéhez Magyarországon. Az orvosokat jogilag kötelezi a lege artis elv betartása, vagyis a tudomány és etika szabályainak megfelelő gyógyítás. A dokumentum bemutatja e fogalom történeti gyökereit a római jogtól kezdve a modern, tudományos megalapozottságú orvosi szemléletig, hangsúlyozva, hogy a lege artis nem statikus, hanem az orvostudomány fejlődésével folyamatosan változó elv.
A beteg gyermek kezelését meghatározó döntés jogköre (a beleegyezés és az ellátás visszautasításának joga) összetett kérdés, a mindennapi orvosi gyakorlat számos olyan speciális helyzetet hoz magával, amikor a jogszabályokhoz kell fordulni útmutatásért.