Med. et Jur.

Az eutanáziával kapcsolatos alapjogi kérdések

Alkotmányos alapjogok Európában - Az Alapjogi Charta

Alkotmányos alapjogok

A gyermek egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntésekben több szereplő vesz részt: a házi gyermekorvos, a védőnő, az iskolaorvos, az oktatási-nevelési intézmény vezetője, továbbá a gyermek gondviselője, aki a betegjogokat gyakorolja gyermeke nevében.

A tanulmány a fertőző betegségek globális terjedésének és a dezinformáció összefonódó problémáját vizsgálja, különös tekintettel a COVID–19 világjárvány tapasztalataira és a rémhírterjesztés büntetőjogi megítélésére. A szerzők rámutatnak, hogy a modern társadalmak nemcsak egészségügyi szempontból sérülékenyek, hanem az információs térben is, ahol az álhírek, az áltudományos nézetek és az összeesküvés-elméletek gyorsan és tömegesen képesek terjedni. A fokozódó emberi mobilitás, valamint a digitális kommunikációs csatornák elterjedése olyan környezetet hozott létre, amelyben a járványok és a velük kapcsolatos félrevezető információk egyaránt határok nélkül terjedhetnek.

Az orvos és az ápoló közötti összhang és együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a beteg egyértelmű, érthető és ellentmondásoktól mentes információkhoz juthasson. Miért fontosak a visszajelzések, a betegelégedettségi felmérés eredményei az orvosnak, az egészségügyi intézménynek? Miként fejleszthető az orvos és az ápoló kommunikációja? A Bethesda Gyermekkórház két főorvosa osztja meg tapasztalatát. dr. Mikos Borbála minőségügyi és oktatási igazgatót és dr. Kollák Zita orvosigazgató-helyettest kérdeztük.

A tanulmány központi kérdése, hogyan viszonyul a bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) bizonyítékhierarchiája az orvosi műhiba büntetőjogi felelősségéhez Magyarországon. Az orvosokat jogilag kötelezi a lege artis elv betartása, vagyis a tudomány és etika szabályainak megfelelő gyógyítás. A dokumentum bemutatja e fogalom történeti gyökereit a római jogtól kezdve a modern, tudományos megalapozottságú orvosi szemléletig, hangsúlyozva, hogy a lege artis nem statikus, hanem az orvostudomány fejlődésével folyamatosan változó elv.

A beteg gyermek kezelését meghatározó döntés jogköre (a beleegyezés és az ellátás visszautasításának joga) összetett kérdés, a mindennapi orvosi gyakorlat számos olyan speciális helyzetet hoz magával, amikor a jogszabályokhoz kell fordulni útmutatásért.

Alapjogok az egészségügyben - témában indul a DRportal új Med. et Jur. tanfolyama 2026. első félévben, melynek órarendjét alább találja. Vegyen részt Ön is a tanfolyamon és szerezzen 20 pontot!

A tanulmány alapvető célja az orvosi műhibák büntetőjogi megítélésének elemzése, különös tekintettel a császármetszésekhez kapcsolódó diagnosztikai tévedésekre. A szerző kiemeli, hogy bár a büntetőjog alkalmazása szükséges végső határvonal, annak túlzott jelenléte visszafoghatja az orvosok gyors, felelősségteljes döntéshozatalát. A nemzetközi statisztikák szerint az orvosi hibák jelentős számú halálesetért felelősek, Magyarországon pedig becslések szerint évente több ezer haláleset vezethető mulasztásra.

A modern egészségügyi ellátásban a nem orvosi végzettségű szakdolgozók – ápolók, mentőápolók, mentőtisztek, asszisztensek – szerepe kulcsfontosságú. Ők azok, akik a betegek mellett a legtöbb időt töltik, folyamatos megfigyelést, terápiás kivitelezést, gyors reakciót és érzelmi támogatást biztosítanak. A 2020–2025 közötti időszak jogszabályi változásai jelentősen kibővítették e szakemberek kompetenciáit, különösen az új, szintalapú szakdolgozói keretrendszer bevezetésével.

A plasztikai sebészetben a betegpanaszok száma az utóbbi években jelentősen nőtt, különösen a mellplasztikai beavatkozások terjedésével. A panaszok hátterében nem kizárólag szakmai hibák, hanem gyakran kommunikációs, adminisztratív és pszichológiai tényezők állnak. A cikk több mint hatvan, másodvéleményhez vagy peres ügyhöz kapcsolódó eset elemzésén keresztül mutatja be a leggyakoribb konfliktusforrásokat és azok megelőzésének lehetőségeit.

A tanulmány áttekinti az orvosi műhibák büntetőjogi megítélését, különösen a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedések összefüggésében. Kiindulópontja, hogy a büntetőjogot az orvosi tevékenységben csak a legsúlyosabb esetekben szabad alkalmazni, mert a túlzott jogi fenyegetettség gátolja az orvosok gyors és határozott döntéshozatalát. Ugyanakkor a büntetőjog jelenti az egészségügyi ellátás végső kontrollját, ezért szükség van rá.