A média hajlamos csupán a betegek jogaira koncentrálni, amikor az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogosultságokról van szó. Mi a helyzet az orvosokkal? Minden esetben kötelesek ellátni egy beteget vagy van-e jogosultságuk megtagadni az ellátást bizonyos esetekben?
Az Egészség Joga Közhasznú Alapítványt 2006-ban azzal a szándékkal hozták létre, hogy az egészségügyhöz kapcsolódó, valamint egészségügyben dolgozókat érintő jogszabályokat ismertesse, értelmezze, azzal a céllal, hogy segítsen eligazodni a jog „útvesztőjében”.
Tavaly közel tízezer esetben keresték meg az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) valamilyen panasszal, észrevétellel, a megkeresések többsége a kórházi ellátást érintette - mondta el Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója egy csütörtöki konferencián Budapesten.
A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) a legfőbb ügyészhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.
A Med. et Jur. magazin októberi száma teljes egészében elolvasható a DRportalon.
Annyit lehetett olvasni az elmúlt években a gyógyszeripart sújtó problémákról – lejáró szabadalmak, K+F-kihívások, finanszírozói megszorítások –, hogy kevesebb figyelmet kapott a gyógyszerpromóciós gyakorlat megváltozása.
Egészen 2010-ig Ausztria azon kevés Európai Uniós ország közé tartozott, ahol nem volt kötelező az egészségügyi tevékenység végzéséhez felelősségbiztosítás. Ennek ellenére igen sok kórház rendelkezett felelősségbiztosítással, mely az alkalmazott orvosok számára is fedezetet nyújtott.
Az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításával kapcsolatos problémák egyik alapja az, hogy jelenleg egyetlen egy olyan biztosítótársaság van az egészségügyi felelősségbiztosítás területén, amely valamennyi egészségügyi szolgáltató számára kínálja szolgáltatását.
Különösen nagy kárt és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt négy patikus, egy közvetítő és egy orvos ellen nyújtott be vádemelési javaslatot a Fővárosi Főügyészségre a NAV - írja a vg.hu.
A gyógyszercégek kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos magatartásváltozásának többféle oka lehet: megjelenhetnek – ahogy meg is jelentek – új és a promócióban is jól alkalmazható informatikai irányok. A változást indukálhatja az orvostudomány és a gyógyszerészszakma fejlődése is. A leggyakoribb változásgeneráló tényező azonban a jogi környezet változása, mely sokszor nem más, mint a társadalom által közvetített elvárások leképezése.
Az orvosi műhibaperekben megítélt kártérítések elvileg ugyan nem limitálhatók, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy azok összegét „ésszerű” mértékben határozza meg a bíróság – olvasható egyebek mellett a Műhibaperek és kártérítési perek az egészségügyben című könyvben.
A kérdés a hetekben történt eset kapcsán merülhet fel, amikor egy 14 éves kislány édesapja segítségével megszökött a vakbélműtét elől.
Kínában elindították a hivatalos szervfelajánlást szolgáló első állami internetes oldalt - számolt be a helyi média az országos egészségügyfelügyelet bejelentéséről.